A globális helyzet ellentmondásos
A szoftverkalózkodás ellen küzdő iparági szövetség, a Business Software Alliance (BSA) tegnap tette közzé az illegális szoftverhasználatról készített, a 2008-as év főbb tendenciáit elemző tanulmányát. A felmérés 110 országra terjedt ki; a gyakorlati munkát az IDC globális piackutató és előrejelző társaság végezte.
Az IDC kutatása 110 országot fed le. A kutatás a mindenféle személyi számítógépen, köztük desktopon, laptopon, valamint ultra-hordozható gépen futó dobozos szoftver illegális használatára terjed ki. A tanulmány nem foglalkozik a szoftverek egyéb fajtáival, például a szerver- vagy nagyszámítógép-alapú szoftverekkel. Az IDC a szoftver- és hardverszállításokról szóló saját tulajdonú statisztikákat használt fel, amelyet a saját elemzői dolgoztak fel több mint hatvan országban, az illegális szoftverhasználatot jellemző tendenciák felmérése céljából.
A tanulmány szerint tavaly a PC-ken használt illegális szoftverek aránya ötvenhét országban csökkent, harminchat országban stagnált, és csak tizenhat országban emelkedett (Grúzia első alkalommal szerepel a kutatásban). Mivel azonban a nemzetközi PC-piac azokban az országokban terjeszkedett a leggyorsabban, ahol eleve nagyarányú az illegális szoftverhasználat, az illegálisan használt szoftverek aránya nemzetközi szinten 2008-ban három százalékponttal emelkedett, s így elérte a 41 százalékot.
Európában az illegális szoftverek aránya a legmagasabb Ukrajnában (84%), Albániában (77%) és Szerbiában (74%) volt. A legalacsonyabb illegálisszoftver-használati aránnyal Luxemburg (21%) és Ausztria (24%) büszkélkedhetett, számos további ország pedig 25%-os eredményt ért el. Az Európai Unión belüli átlag 35 százalék maradt. Oroszországban a legnagyobb a változás, mivel egy év alatt öt százalékponttal, 68 százalékra csökkent az illegális szoftverek aránya.
A tanulmányban szerepel, hogy a fejlődő országok gazdaságai adják a PC-k globális hardverpiacának 45 százalékát, azonban a PC-s szoftverek piacán kevesebb mint 20 százalékot tudhatnak a magukénak. A jelentés készítői úgy vélik, ha a fejlődő országok PC-s szoftverrészesedése megegyezne a PC-s hardverrészesedésükkel, a szoftverpiac évente 40 milliárd dollárral növekedne; ha pedig az illegális szoftverek aránya nemzetközi szinten évente mindössze egy százalékponttal csökkenne, ez 20 milliárd dollárt jelentene az iparágnak.
Azt is megállapítják, hogy az internet-hozzáférés terjedése növeli az illegálisan használt szoftverek kínálatát. A következő öt év során a fejlődő országokban várhatóan mintegy 460 millió ember jut új felhasználóként internethez. A növekedés a fogyasztók és a kisvállalkozások körében lesz a legnagyobb mértékű, amelyek körében az illegális szoftverek aránya egyébként is magasabb, mint a nagyobb társaságok és a kormányhivatalok esetében.
A tanulmány szerint a globális gazdasági recesszió vegyes hatást gyakorol az illegális szoftverhasználatra. John Gantz, az IDC kutatási igazgatója megjegyezte, hogy a lecsökkent vásárlóerővel rendelkező fogyasztók hosszabb ideig megtartják a számítógépeiket, ami valószínűleg növeli az illegális szoftverek arányát, mivel a régebbi PC-ken nagyobb valószínűséggel futnak illegális szoftverek. Azonban a zsebszámítógépek (pocketbook) által jelentett nyomás elősegítette az olcsó netbookok értékesítését, amelyeket az informatikai költségek csökkentése érdekében legális, előzetesen telepített szoftverekkel, valamint szoftvereszköz-gazdálkodási (SAM) programokkal árulnak.
A BSA egy öt pontból álló tervezetet támogat, amely szerintük csökkentené az illegális szoftverhasználatot és megvalósítaná a gazdasági előnyöket:
- „Az oktatás és a közvélemény tájékoztatása terén kerüljenek kiemelt hangsúlyozásra a szellemi tulajdon fontosságára és az illegális szoftverek használatának kockázataira vonatkozó ismeretek
- Módosítsák a szerzői jogról szóló nemzeti jogszabályokat annak érdekében, hogy teljesítsék a Szellemi Tulajdon Világszervezet (WIPO) által megállapított kötelezettségeket, valamint jobban és hatékonyabban hajtsák végre a digitális és online kalózkodás elleni jogszabályokat
- Alakítsanak ki erős végrehajtási mechanizmust a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) Szellemi Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonatkozásairól Szóló Egyezményének előírásai alapján, beleértve az illegális szoftverhasználat elleni szigorú jogszabályokat
- Rendeljenek jelentős kormányzati forrásokat a problémához, beleértve a szellemi tulajdon védelmét ellátó nemzeti szervezetek létrehozását, a nemzetközi együttműködést, valamint képzés révén biztosítsák a helyi tisztviselők és bírói testületek tagjainak felkészültségét
- Járjanak elöl saját példával szoftvermenedzsment politikák megvalósításával, valamint azzal, hogy az állami szektorban kizárólag legális szoftverek használatát fogadják el”
Magyarországon a helyzet változatlan
A magyar állapot
A személyi számítógépeken (PC-ken) illegálisan használt szoftverek aránya 2008-ban Magyarországon 42 százalék maradt, míg a vizsgált 110 ország felében ez az arány csökkent, 15 százalékában pedig növekedett. A jelentésre alapozva a BSA magyarországi képviselete megállapítja, hogy az illegális szoftverhasználat okozta iparági veszteségek értéke 2008-ban Magyarországon 146 millió dollárra emelkedett.
„Ez a szám önmagában nem tükrözi az illegális szoftverhasználat magyarországi időbeli alakulását. Az év első felében, a sokévi stagnálást követően végre az illegális szoftverhasználat csökkenését tapasztaltuk” – nyilatkozta a felmérés közzétételekor Sarlós Gábor, a BSA magyarországi szóvivője. „A 2008. év első nyolc hónapja során számos pozitív jelet láttunk. Mind az egyes tagjaink tájékoztatói, mind a kormányzati források azt jelezték, hogy az illegális szoftverhasználat elleni erőfeszítések végre pozitív eredményeket hoztak. Azonban a 2008. év utolsó négy hónapjában a trend megfordult, és az eredmények erősen romlani kezdtek: egyre több információ erősíti azt a tényt, hogy a gazdasági recesszió sok cégvezetőt arra ösztönzött, hogy a kockázatosabb utat válassza, és illegális szoftvereket használjon. Ezekben a bizonytalan gazdasági időkben létfontosságú, hogy a társaságok ne engedjenek a feketegazdaság csábításának, és ne akarjanak visszatérni az illegális szoftverek használatára, mivel ez tovább növelné a cégekre, a fogyasztókra, illetve a gazdaságra és a foglalkoztatásra gyakorolt káros hatást. Sajnálatos, hogy ez a tendencia ebben a naptári évben is folytatódik, és ez várhatóan erősen tükröződik majd az illegális szoftverhasználatról szóló jövő évi tanulmányban.”
A BSA közleménye felhívja arra is a figyelmet, hogy egy 2008 januárjában közzétett IDC-tanulmány szerint Magyarországon a csak a BSA-tagok által a PC-kre előállított szoftverek vonatkozásában a 42 százalékos illegális szoftverhasználat arányának 10 százalékpontos csökkenése 4 év során multiplikátor hatással járna, és jelentős mértékű gazdasági előnyöket eredményezne. Egy 10 százalékpontos csökkenés több mint ezer új állás megszületéséhez vezetne, 47 milliárd forint bevételt adna a magyar gazdaság teljesítményéhez, valamint 11 milliárd forint adóbevételt generálna – emeli ki a BSA.
Azt is hangsúlyozzák, hogy az illegális szoftverek aránya Magyarországon rendre 42 százalék volt az utóbbi négy év során. Ez jelentős arányban tükrözi az iparág szereplőinek az illegális szoftverhasználat elleni koncentrált erőfeszítéseit, valamint azt a tényt, hogy ezek eredményeképpen egyre több cégvezető ismerte fel a legális szoftverek használatának a fontosságát. A 2008. év legnagyobb vívmányának a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, a magyar kormányzat által számos iparág támogatásával, a hamisítás és az illegális termékek visszaszorítására létrehozott programjának egyértelmű eredményeit tekintik. A BSA és az informatikai iparág kulcsfontosságúnak tartja ennek a kezdeményezésnek az életre hívását, és részt vállaltak az illegális szoftverhasználat leküzdését célzó programok létrehozásában és folytatásában.
