It-cég vagy ügynökség?

Interaktív média it-szemmel

 

Bíró Tamás
Bíró Tamás

Az internet az interaktív szervezeti kommunikáció egyik fő platformja, melyre alkalmazásokat it-cégek és interaktív ügynökségek is ajánlanak. Jogosan merül fel a kérdés, mi a különbség egy it-cég és egy interaktív ügynökség között e területen? A kérdésről Bíró Tamást, a Sense/Net marketingigazgatóját kérdeztük.

– Mi a szerepe az it-cégeknek az interaktív médiában?

– Az interaktív média egy részének it-cégek adják a platformot. A World Wide Webbel és más internet-technológiákkal foglalkozó cégek olyan szoftvereket és megoldásokat szállítanak, amelyek lehetővé teszik az igazi interaktív kommunikációt a szervezetek számára. A vállalati portál e szoftverek egyik példája.

– Mi a különbség egy interaktív ügynökség és a Sense/Net között?

– Az interaktív ügynökségek a problémát a kommunikáció felől közelítik meg, míg az it-cégek az informatika felől, megint mások megpróbálnak informatikával és kommunikációval is foglalkozni. A legtöbb it-cég azonban egyáltalán nem foglalkozik médiával és kommunikációval, és nem is nagyon érti az efféle igényeket. Az interaktív ügynökségek viszont az it területén maradnak el, bár ezt gyakran nem vallják be.
Mi az informatikában vagyunk erősek, nem a médiában, és nem is kívánunk interaktív ügynökséggé válni. Nekünk elég az, ha megértjük ügyfeleink kommunikációs igényeit, a kommunikációs stratégia kialakítása vagy a kreatív anyagok gyártása nem célunk. A két tevékenységben nem lehet egyszerre jónak lenni, nem lehet egyszerre "két lovat megülni".
Mi az interaktív cégeknek partnerséget ajánlunk, biztos technológiai alapokat, informatikai biztonságot és it-támogatást, ez az ügyfeleink érdeke, és ez az igényük is.
A Budapest Portál, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Villamos Művek és a Fővárosi Gázművek mind minket kértek fel külső és belső interaktív kommunikációjuk megvalósítására, mert az interaktív ügynökségek nem tudták azt a nagyvállalati it-architektúrát és -biztonságot nyújtani, amit e nagy szervezetek elvárnak.

– Mit jelent az interaktivitás egy it-cég szemével nézve?

– Számunkra az interaktivitás a belső és külső kommunikáció, valamint adatbázisok és vállalati alkalmazások összekapcsolását jelenti, nem kommunikációs stratégia tervezését és kampányok lebonyolítását. Ezt a felhasználók és az informatikai rendszerek közötti kölcsönös kommunikációt hivatott elősegíteni az integrált vállalati portál.

– Hogyan lehet összekapcsolni a külső és belső kommunikációt?

– Az integrált vállalati portálokat pontosan erre a feladatra találták ki. Ezek a szoftverek több célcsoportot szolgálnak ki egyszerre. A vállalati portálok egy rendszerben adják a publikus elérést (az internet oldala), a partnerek oldalakát (extranet) és a belső kommunikációs rendszert (intranet). A három rendszer teljesen átjárható, a portálba integrált alkalmazások mindhárom felületen megjelenhetnek, időt és erőforrást megtakarítva a szervezetnek.

– Hogyan kapcsolódnak az integrált vállalati portálok az interaktív médiához?

– Ma már a vállalakozások, szervezetek weblapjai nem egyszerű HTML-oldalak. A vállalatoknak szükségük van egy olyan rendszerre, amely elősegíti belső működésüket és kommunikációjukat, valamit hidat képez partnereik, ügyfeleik és a cég között. A vállalat munkatársai, az ügyfelek és partnerek között létrejövő kétirányú kapcsolat az interaktivitás. Egy szervezet üzleti folyamataiban számos szereplő vesz részt. Házon belül a cég alkalmazottai, a dolgozók, a menedzserek, a vezetők és a tulajdonosok, míg házon kívül a vásárlók, a megrendelők, a partnerek, a beszállítók, az újságírók vagy a nagyközönség. A szervezet hatékony működéséhez elengedhetetlen, hogy ezek a csoportok hozzáférjenek a nekik szükséges információhoz és szolgáltatásokhoz, illetve képesek legyenek a szervezet számára fontos információt közölni. Lényeges, hogy a szervezet irányítani és felügyelni tudja, hogy a megfelelő információ a megfelelő irányba terjedjen, ne kerüljön illetéktelen kezekbe, viszont eljusson azokhoz, akiknek igazán szükségük van rá. Egy ilyen több szálon futó kommunikációt egy tartalomkezelő (CMS) rendszer képtelen kiszolgálni.

CMS - lehetőségek és korlátok

– Hogyan valósulnak meg az interaktív szolgáltatások egy vállalati portálon?

– Ahogyan azt korábban is említettem, az interaktivitás nekünk a többcsatornás, kétirányú kommunikációt jelenti. Ez vonatkozik a felhasználók közötti és a felhasználók és az adatbázisok, a portálba integrált alkalmazások közötti kölcsönös kommunikációra. A vállalati portál lényege nemcsak az információk egy pontba gyűjtése, hanem az is, hogy egy olyan rendszert alkot, amely teljesen átjárható. Ezt az átjárhatóságot bizonyítja a csoportmunka-támogatás is, amely lehetőséget teremt a világ különböző pontján élőknek a közös munkára, közös dokumentumokon. A belső rendszeren megjelenő információk, dokumentumok a portál egyéb felületein is megjeleníthetők, jogosultságtól függően változtathatók. Új dokumentumok hozhatók létre, amelyeket a portálon keresztül lehet változtatni. Ez csak egy az interaktív kiegészítők közül. Sok egyéb lehetőség rejlik még a portálokban, ilyen például a fórum, vagy az elektronikus űrlap, a hibabejelentő, a hírlevélküldő, vagy a naptár funkciók. Fontos, hogy a vállalatok által nyújtott többszintű kommunikáció nem állhat meg a számítógépeknél. A felhasználók nem csak a számítógépek előtt ülnek, fix internetkapcsolattal. Egyre többen dolgoznak útközben, ezért a vállalatiportál-koncepció része a kommunikáció teljes kiterjesztése bármilyen területre vagy felületre. A vállalati portál elérhető mobileszközökön (palmtopon, wapon) és megjeleníthető vakoknak és látássérülteknek is.

– Miért nem alkalmas a CMS egy vállalati interaktív rendszer kialakítására?

– A vállalati szférában oly fontos alkalmazásintegráció egy CMS rendszerben csak nagy küzdelmek árán valósulhat meg. A legtöbb cég először tartalomszerkesztési és publikációs funkciókra vágyik, amikor internetes vagy intranetes portált épít. Miután beszerez egy CMS-szoftvert, lassan, néha már a projekt közben, előjönnek a különféle integrációs igények. Az internet- vagy intranetoldalt össze kell kapcsolni egy adatbázissal, ERP- és CRM-rendszerrel vagy a levelezéssel – ám ezt a CMS-szoftver "nem tudja", ráadásul kifejleszteni is nehéz vagy költséges. Ez a CMS-csapda.
A nagyobb szervezetek általában különféle üzleti szoftverekkel rendelkeznek, ráadásul a gyorsan változó üzleti környezet újabbak fejlesztését, beszerzését követeli meg. Ez azt jelenti, hogy a komolyabb üzleti összefüggések érzékeléséhez, sőt néha ahhoz is, hogy egyszerű információkhoz férhessünk hozzá, több alkalmazást, több különböző szoftvert vagyunk kénytelenek futtatni egymás mellett vagy egymás után. Ez általában ablakok kavalkádját eredményezi, és inkább hátráltatja, mint segíti az információalapú munkát.
A szoftverek és az informatikai megoldások felhasználóbarát kialakítása napjaink egyik égető kérdése. A vállalatiportál-technológia egyik lényege a felhasználóközpontúság. A felhasználók a vállalati portál segítségével egy pontból juthatnak hozzá az összes szükséges információhoz és alkalmazáshoz, amire szükségük lehet munkájukhoz. Mindezt olyan felületen, amely nem ismeretlen a számukra. A portálon úgy keresnek, mint a Google-ban vagy a Yahoo-n. A dokumentumtárak grafikai kialakítása a fájlszerverekére hasonlít, így ezt a környezetet is ismerik a felhasználók. A bonyolult vállalatirányítási rendszerek webes megjelenítése immáron a vállalati portálok dolga.

– Ön szerint hogyan kerülhető el a CMS-csapda?

– Nem könnyen. Mivel a jövőbeli igények eleinte nem merülnek fel, ezért nehezen indokolható egy költségesebb vállalatiportál-szoftver beszerzése, még akkor is, ha látszanak annak egyértelmű előnyei a CMS-sel szemben. Ezért két lehetőség van. Előre kell gondolkodni és már az elején olyan vállalatiportál-platformot kell választani, amely megfelel az alapvető kritériumoknak. Ezek közül a legfontosabb, hogy harmadik fél is képes legyen a rendszert bővíteni, továbbfejleszteni, ne legyen a cég a portálszoftver szállítójához kötve. A második lehetőség az upgrade CMS-ről egy vállalati portálra.

– Önök ezt honnan tudják ilyen jól?

– A kérdés jogos. A Sense/Net hét évvel ezelőtt még CMS-t gyártott és magunk is beleestünk a CMS-csapdába. Ezért 1999-ben kitaláltuk az integrált internet-, intranet- és extranetportál koncepcióját, amit a külföldi piaci trendek alapján vállalati portálnak neveztünk el. Mivel nem találtunk a magyar piacra megfelelő portálszoftvert, 2001-ben belekezdtünk a Sense/Net Portal Engine 5.0 fejlesztésébe, ami teljesen új alapra épített három az egyben rendszer volt. Azóta több nagyvállalat és kormányzati szerv használja a szoftverünket, és folyamatos bővítésekkel igazolják, hogy kikerülték a CMS-csapdát és megvalósítják az interaktív kommunikációt.

Napi Gazdaság

X

Előzmények