Tegnap frissült a világ legerősebb számítógépes rendszereit rangsoroló toplista. A Top500-as listán – melyet a tudományos számításokat szimuláló Linpack benchmarkkal mért eredmények alapján a Mannheimi és a Tennessee-i Egyetem, valamint az amerikai Lawrence Berkeley National Laboratory munkatársai állítanak össze – az IBM ismét mindent visz.
Az első helyen továbbra is az amerikai energiaügyi minisztérium Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumában található BlueGene/L tanyázik. A rendszer – akárcsak a legutóbbi lista közzétételét megelőzően – az elmúlt hat hónap során is a duplájára hízott, és 280,6 teraflop (billió művelet másodpercenként) teljesítményével magasan vezeti a mezőnyt. Eddig egyetlen más rendszer sem lépte túl a 100 teraflopos lélektani határt.
A tíz legerősebb rendszer ranglistája az elmúlt fél év során jelentősen átrendeződött: a korábbi legerősebbek közül ma már csak hat fér be a top 10-be. Újdonság többek között, hogy most már a dobogó mindhárom fokát IBM-es masinák foglalják el. A cég saját használatra épített, idén beüzemelt Blue Gene Watson rendszere 91,2 teraflop teljesítménnyel megőrizte második helyét, a harmadikra azonban betolakodott az IBM p575 szerverekből épített ASCI Purple, melynek „lóereje” 63,4 teraflop.
Ez az IBM-nyomulás a negyedik helyre szorította vissza az SGI Intel Itanium 2 processzorokkal felszerelt Columbiáját (51,87 Tflop). Az ötödik és hatodik helyre is új szereplők tolakodtak be: mindkét rendszer – az egyik egy Dell PowerEdge-alapú, a másik pedig a Cray AMD Opteron chipeket használó Red Stormja – az amerikai energiaügyi minisztérium Sandia Nemzeti Laboratóriumában található, teljesítményük 36,1, illetve 35,86 Tflop. A korábbi rekorder, az öt egymást követő listát vezető NEC Earth Simulator a hetedik helyre csúszott vissza.
Süllyedő Itanium, szárnyaló Opteron
Ami az 500 legerősebb szuperkomputer gyártóinak megoszlását illeti: a rendszerek közel felét, 43,8 százalékát az IBM építette. Érdemes kiemelni azt is, hogy a tíz legerősebb gépből ötöt a Nagy Kék készített. A második helyen változatlanul a Hewlett-Packard áll, 33,8 százalékkal.
Az első helyen továbbra is az amerikai energiaügyi minisztérium Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumában található BlueGene/L tanyázik. A rendszer – akárcsak a legutóbbi lista közzétételét megelőzően – az elmúlt hat hónap során is a duplájára hízott, és 280,6 teraflop (billió művelet másodpercenként) teljesítményével magasan vezeti a mezőnyt. Eddig egyetlen más rendszer sem lépte túl a 100 teraflopos lélektani határt.
A tíz legerősebb rendszer ranglistája az elmúlt fél év során jelentősen átrendeződött: a korábbi legerősebbek közül ma már csak hat fér be a top 10-be. Újdonság többek között, hogy most már a dobogó mindhárom fokát IBM-es masinák foglalják el. A cég saját használatra épített, idén beüzemelt Blue Gene Watson rendszere 91,2 teraflop teljesítménnyel megőrizte második helyét, a harmadikra azonban betolakodott az IBM p575 szerverekből épített ASCI Purple, melynek „lóereje” 63,4 teraflop.
Ez az IBM-nyomulás a negyedik helyre szorította vissza az SGI Intel Itanium 2 processzorokkal felszerelt Columbiáját (51,87 Tflop). Az ötödik és hatodik helyre is új szereplők tolakodtak be: mindkét rendszer – az egyik egy Dell PowerEdge-alapú, a másik pedig a Cray AMD Opteron chipeket használó Red Stormja – az amerikai energiaügyi minisztérium Sandia Nemzeti Laboratóriumában található, teljesítményük 36,1, illetve 35,86 Tflop. A korábbi rekorder, az öt egymást követő listát vezető NEC Earth Simulator a hetedik helyre csúszott vissza.
Süllyedő Itanium, szárnyaló Opteron
Ami az 500 legerősebb szuperkomputer gyártóinak megoszlását illeti: a rendszerek közel felét, 43,8 százalékát az IBM építette. Érdemes kiemelni azt is, hogy a tíz legerősebb gépből ötöt a Nagy Kék készített. A második helyen változatlanul a Hewlett-Packard áll, 33,8 százalékkal.
A listán szereplő gépek legtöbbjében, 333-ban Intel processzor található. A második leggyakrabban használt chip az IBM Power, míg a harmadik az AMD Opteron. Az utóbbi ma már 55 rendszer lelke, miközben fél évvel korábban csupán 25 alapja volt. A chipek között a legnagyobb vesztes az Intel Itanium családja, mely ma már csupán 46 szuperszámítógépben dolgozik (júniusban ez a szám még 79 volt).
