A jelentések szerint a dél-koreai parlamentben is terítéken van már egy törvénytervezet, amely kötelezné a globális tartalomszolgáltató óriásokat, hogy fizessenek hálózati hozzájárulási díjat. A tervezet az európait követi, számos EU-s ország szintén jó ötletnek tartaná a telekomcégekkel együtt, hogy a big tech fizessen, amiért akkora (és egyre növekvő) adatforgalmat generálnak a szolgáltatásaik.

Az ötlet támogatói tisztességes hozzájárulásnak látják az esetleges díjat, amire Dél-Koreában azért lehet szükség, mert a Google és a Netflix önmagában a helyi forgalom több mint harmadáért felel.

Mások szerint azonban nagyon rossz ez az irány, mert a tech cégek felemelnék a saját áraikat, és áthárítanák a fogyasztókra, tartalomgyártókra. Ez a vádak szerint a tartalomgyártás összeomlását eredményezné, miközben csupán néhány internetszolgáltatót hozna jobb helyzetbe – az EU-ban pedig a netsemlegesség megszűnésétől, a piac torzulásától és a verseny megszűnésétől tartanak, ha a terv tovább halad.

A YouTube kampányolt is Dél-Koreában az ötlet ellen, de már átfogó elemzést tervez készíteni az ügy kapcsán. A Netflix helyi igazgatója pedig közölte: keresik a módját a növekvő forgalom kezelésének, a hálózatok hatékony kezelésével és a növekedésre adott megfelelő válasszal.

A szakértők szerint a tenger alatti kábelek és hálózati infrastruktúrák további bővítése és üzemeltetése nagy költség, a globális videós tartalmak pedig jelentősen megemelték ezt. Dél-Korea 51,6 milliós lakossága például 41,8 millió aktív YouTube-felhasználót jelent, és csak szeptemberben 1,38 milliárd órányi tartalmat néztek ezen az egyetlen platformon.

Az Ericsson még júniusban közölte, hogy a globális mobilos adatforgalom havi 67 exabájtra nőtt 2021 végére, 2027-re viszont 282 exabájt lesz, havonta. Ennek 69 százaléka videó, 2027-re 79 százalék lesz az arány.