Egyelőre nem jelentenek komoly veszélyt a merevlemezek forgalmára a NAND flashmemóriákból felépülő adattárolók, ismert nevükön SSD-k (Solid State Disk), legalábbis így látja a helyzetet Bill Watkins, az amerikai Seagate Technology elnök-vezérigazgatója. A Seagate évek óta a világ legnagyobb merevlemezgyártója, forgalma csak ebben a negyedévben átlépheti a hárommilliárd dollárt – a cég portfóliójában kizárólag HDD-k szerepelnek, SSD-t eddig nem dobtak piacra. Idén viszont megtörhet a jég, igaz, elsőként drágább vállalati megoldások gazdagíthatják a választékot. A Seagate-nél mindenesetre addig sem aggódnak a konkurens technológia térhódítása miatt, a cég ugyanis szükség esetén kész sakkban tartani a teljes SSD-piacot.
Szakemberek többnyire egyetértenek abban, hogy a memóriákból felépülő adattárolók idővel teljesen kiszoríthatják majd a piacról a hagyományos, mágneses elven működő merevlemezeket. Az egyelőre még gyerekcipőben járó technológia számos olyan előnnyel kecsegtet, melyeket legfőképpen a noteszgépek felhasználói kamatoztathatnak. Így az SSD-k működésük során lényegesen kevesebb áramot vesznek fel, mint a HDD-k, azaz jobban kímélik a notebook akkumulátorát, emellett nem tartalmaznak mozgó alkatrészt, így az extrém eseteket leszámítva szinte teljesen érzéketlenek az ütődésekre, rázkódásokra. A memóriaalapú adattárolók mindemellett legtöbbször gyorsabbak is a merevlemezeknél, igaz, az első generációs eszközöknél ez a sebességelőny nem feltétlenül jelentkezik látványosan.
Új generációs SSD Koreából: veszélyesen jó és méregdrága
A memóriából felépülő adattárolók ára, bár folyamatosan csökken, egyelőre jóval meghaladja az átlagfelhasználók fájdalomküszöbét, SSD-ket ennek megfelelően a régóta létező ipari felhasználás mellett jelenleg elsősorban prémiumkategóriás notebookokban, esetleg asztali számítógépekben alkalmaznak: ilyen noteszgép a Lenovo februárban bemutatkozott ThinkPad X300-as modellje, mely egyébiránt az első olyan gép a kategóriájában, amely kizárólag flashalapú háttértárral kérhető (egy 64 gigabájt kapacitású változattal), ára is ennek megfelelően alakul. Más gyártók termékeivel összehasonlítva hasonlóképpen megdobja az SSD az Apple év elején érkezett MacBook Air notebookjának az árát: a szupervékony notesz 80 gigabájtos merevlemezzel 1800, 64 gigabájtos SSD-vel 3100 dollárba kerül.
Hol az üzlet?
A Seagate első embere részben eme árfaktor miatt nem aggódik a flashalapú háttértárak gyors térhódítása miatt: „Nem úgy tűnik számunkra, mintha sok fogyna az SSD-s noteszgépekből, nem látunk ebben az egészben üzletet” – mondta el Watkins egy a Fortune magazinnak adott interjújában. Bár az árak egyelőre valóban irreálisan magasak, az SSD-k legfontosabb alkatrészének számító NAND flashmemóriák árfolyama az utóbbi hónapokban meredeken zuhant, ráadásul egyre több gyártó jelezte, hogy belépne a memóriaalapú merevlemezpótlók piacára. Legutóbb éppen az Intel ismertette ez irányú terveit, mely szerint a világelső processzorgyártó még ebben a félévben útnak indítaná nagykapacitású SSD-termékcsaládját. Az Intelnél egyébként idén nagyjából 40 százalékos árcsökkenésre számítanak ebben a szegmensben, míg 2009-ben és 2010-ben várhatóan rendre megfeleződhet majd az SSD-k ára.
A világ legnagyobb merevlemezgyártója emellett - biztos, ami biztos alapon - lényegében nyíltan megfenyegette az SSD-gyártókat: a Seagate-nél úgy vélik, hogy ezek a cégek (elsősorban a Samsung és az Intel) számos általuk és a Western Digital által jegyzett, a kommunikációs protokollokat érintő bejegyzett szabadalmat sértenek a jelenleg piacon lévő vagy tervezett SSD-kkel.
Watkins felvetette, hogy emiatt „szükség esetén” kész perre menni a gyártó, ami elemzők szerint, ha meg nem is akadályozza, de mindenképpen lassíthatja a flashmemóriás merevlemezhelyettesítők terjedését.
