Egy e heti tudományos szeminárium adott alkalmat arra, hogy a Fujitsu Siemens Computers beszámoljon egy nemrég megvalósult informatikai fejlesztésről, ahol Európa legnagyobb számítógépgyártója Magyarországon elsőként szállított komplex informatikai klasztermegoldást a kémiai kutatások számítástechnikai hátterének biztosítására. A mintegy hatvanmillió forint értékű speciális hardverkonfigurációk az MTA Kémiai Kutatóközpontja és a Szegedi Tudományegyetem Kémiai Tanszéke tudósai számára biztosítanak az eddiginél lényegesen hatékonyabb számítástechnikai hátteret.
A kémiai kutatás és fejlesztés területén megnövekedett számítási kapacitásigényre nemrég megjelent Primergy RX220 rackszerverének kifejlesztésével reagált a gyártó, amely úgy nyújt kiemelkedő teljesítményt, hogy egyúttal jelentősen csökkenti az infrastruktúra-költségeket.
Az MTA Kémiai Kutatóközpontnál létesített számítóközpont a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalhoz benyújtott 2005. évi "K+F információs infrastruktúra fejlesztése" pályázat segítségével valósult meg. A Fujitsu Siemens konfigurációja mintegy 60 node-ból áll, 114 kétmagos processzort tartalmaz, és több mint 350 gigaflops a számítási teljesítménye. Ezzel közel egy időben a Szegedi Tudományegyetem egy hasonló alapokon nyugvó rendszert bővített, ahol a már leszállított gépek mellé további 24 újabb node került telepítésre. Az AMD chipjeit használó szerverek a folyamatos számolást igénylő kémiai modellezéshez a leghatékonyabb megoldásnak bizonyultak a teszteken.
A budapesti kutatóközpont egyik kiemelt kutatási területe a szennyezések kibocsátásának korlátozására alkalmas technológiák elméleti alapjainak tisztázása. Egy európai konzorcium tagjaként olyan új technológia kifejlesztésében vesz részt a magyar intézmény, amely lehetővé teszi, hogy a hőerőművek az energiatermelés során keletkező szén-dioxidot ne a légkörbe bocsássák, hanem kémiai megkötése útján katalitikus folyamatban vegyipari nyersanyaggá alakítsák. A Fujitsu Siemens által szállított számítástechnikai háttér lehetővé tette, hogy bonyolult katalitikus rendszerekre modellszámításokat végezzenek. Ezek eredményei alapján a magyar kutatók újfajta megközelítést javasoltak, melynek hasznosságát a kísérletek azóta bebizonyították.
A gyógyszerkutatás a másik olyan terület, ahol a számítási kapacitások döntő szerepet játszanak a sikeres termékek megalkotásában. A betegségekért felelős folyamatok ismerete lehetővé teszi minimális mellékhatású originális gyógyszerek kidolgozását. Az epilepszia vagy agyvérzés során bekövetkező sejtkárosodás ellen védelmet nyújthat az idegsejt membránjába ágyazott gamma aminovajsav-transzporter (GAT) fehérjék gátlása. A specifikus gátló hatású anyagok megtalálhatók, ha ismerjük az ilyen fehérjék aktív centrumának szerkezetét. Ilyen szerkezetek kísérletekben igen nehezen határozhatók meg, de megfelelő sebességű számítógép használatával modellezéssel megállapíthatók a fehérje aktív helyének tulajdonságai. Az újonnan beszerzett klaszter igen nagy sebessége lehetővé teszi az ilyen kutatások megkezdését.
Rendkívül számításigényes a környezetkémia kutatása is. A légkör megóvására irányuló erőfeszítések hatékonyságát növeli, ha kísérleteken alapuló részletes modellezéssel előzetesen megállapítják az emberi eredetű szennyezőanyag kibocsátás jogi korlátozásának következményeit. Ebben a modellezésben fontos, de részleteiben kevéssé ismert az ózon légköri viselkedése. Az ennek megállapítására a Nobel-díjas Yuan T. Lee laboratóriumában folyó kísérletek elméleti háttereként a megnövekedett számítástechnikai kapacitás segítségével Budapesten végzett számítások eredményei már használatban vannak.
