Tavaly nem változott a világon használt kalózszoftverek aránya: akárcsak 2004-ben, ezúttal is 35 százalék volt – derül ki az IDC-nek a szoftvervállalatok érdekeit képviselő Business Software Alliance (BSA) megbízásából készített jelentéséből. A 97 ország adatait összegző tanulmány a PC-kre telepített ún. dobozos szoftverekre – operációs rendszerek, adatbázis-kezelők, biztonsági és üzleti alkalmazások, játékok stb. – terjed ki, és nem foglalkozik a szervereken, mainframe-eken használt programokkal.
A BSA a változatlan mutató ellenére is sikeresnek tartja kampányait, mivel a vizsgált országok több mint felében csökkent a szoftverillegalitás mértéke, és csupán 19-ben nőtt. A jelentés szerint a globális érték mozdulatlansága javarészt a szoftverpiac legjelentősebb vásárlóinak számító fejlett gazdaságok változatlan mutatóinak tudható be, miközben számos felzárkózó gazdaságban – többek között Kínában, Oroszországban, Közép- és Kelet-Európában, valamint a Közel-Keleten és Afrikában – javultak a számok.
Szoftverillegalitás régiónként (Forrás: BSA)
Magyarországon a kalózszoftverek aránya a 2004-es átmeneti rosszabbodás után 2 százalékponttal, 42 százalékra (a 2003-as szintre) csökkent. A BSA helyi képviselete – amely úgy számolt, hogy ezzel tavaly 22,2 milliárd forint kára származott hazánkban a szoftveriparnak – mégsem elégedett. Amint Sarlós Gábor szóvivő fogalmaz közleményében: „ha nem folytatódnak azok az erőfeszítések, amelyek az illegális szoftverhasználat visszaszorítását célozzák, akkor ez a pozitív tendencia könnyen megfordulhat, és újból távolabb kerülünk a nyugat-európai átlagtól. Senkinek sem szabad abba belenyugodni, hogy 10 új szoftverből 4 illegálisan kerül a vállalatok számítógépeire, ilyen helyzetet semmilyen iparág nem tolerálna.” A BSA Magyarország úgy látja, hogy a tavalyi javulásban szerepe volt a céglátogatásra építő NagyVizIT felvilágosító programnak és a hatóságok szerzőijog-sértések elleni határozottabb fellépésének egyaránt.
A globális szoftverillegalitási lista vezetője változatlanul Vietnam (90%) és Zimbabwe (90%), őket Indonézia (87%), Kína (86%) és Pakisztán (86%) követi. Ukrajna – mely régiónkban éveken át a legrosszabb mutatóval rendelkezett – látványos, 6 százalékpontos javulás után kikerült a globális top 5-ből, és 85 százalékos szoftverillegalitási arányával felzárkózott Kazahsztán mellé. A közép- és kelet-európai régióban egyébként hazánk a kalózkodásra legkevésbé hajlamos országok közé tartozik, nálunk jobb mutatóval egyedül Csehország (40%) rendelkezik, utánunk pedig Szlovákia (47%) következik.
A jó fiúkat továbbra is az Egyesült Államok (21%) vezeti Új-Zéland (23%), Ausztria (26%) és Finnország (26%) előtt.
