Kilby a legendás jegyzetfüzettel
Hétfőn, 81 éves korában elhunyt Jack Kilby, az integrált áramkör feltalálója, a mikroelektronika egyik úttörője.
Kilby 1958 nyarán tervezte meg az első monolit integrált áramkört a Texas Instruments frissen igazolt alkalmazottjaként, miközben a vállalat 7500 dolgozójának zöme szabadságát töltötte – újoncként ugyanis ő nem volt jogosult a vállalat nyári pihenőjére. A felfedezését jegyzetfüzetébe vázolta fel, majd – miután azok visszatértek a nyaralásból – megmutatta feletteseinek, akik – mint egy interjúban később nyilatkozta – „először kissé szkeptikusak voltak, de felismerték a jelentőségét.” Ezt követően kézzel készítette el egy nagyjából fél gemkapocsnyi méretű germániumlapkán a csupán néhány tranzisztort és ellenállást tartalmazó áramkört, melyet szeptemberben mutattak be a nagyközönségnek.
Ezzel nagyjából egy időben a Fairchild Semiconductornál kutató Robert Noyce – az Intel későbbi alapítója – hasonló felfedezést jegyzett le saját füzetébe, ám ő – ahogy egy új biográfiában írják – azon nyomban el is feledkezett róla. Ezért Kilby néhány hónappal előbb nyújtott be szabadalmi kérelmet a találmányra, mint Noyce, ami egy évekig tartó, végül keresztlicenc-megállapodásba torkolló huzavonához vezetett a két vállalat között.
Ma úgy tartják, hogy Kilby elsőként szabadalmaztatta a technikát, míg Noyce arra talált megoldást, hogy az integrált áramköröket sorozatban lehessen gyártani. Kilby 2000-ben fizikai Nobel-díjat kapott munkásságáért; egy interjúban akkor elmondta, hogy Noyce-nak is járt volna az elismerés.
Kilby 1970-ig dolgozott a Texas Instrumentsnél, 60 szabadalom fűződik a nevéhez, egyebek mellett jelentős szerepe volt a zsebszámológép kifejlesztésében is.
