A Cisco az IDC közreműködésével egy kutatássorozatot indított Cisco Broadband Barométer néven, amely rendszeres időközönként, azonos metodikával és Magyarország mellett a régió több országában – köztük Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban, Romániában és Törökországban – méri a széles sávú internet elterjedtségét. A szabályozó testületeknél és távközlési szolgáltatókkal készített interjúkra, adatgyűjtésre, valamint nyilvánosan hozzáférhető adatokra alapozó felmérés négy technológiai platformon (xDSL, kábeles internet, fix vezeték nélküli, egyéb kapcsolattípus) méri az előfizetések számát és az átlagos havi díj összegét, emellett hat felhasználói szegmensben (háztartások, nagy-, közepes és kisvállalatok, oktatási intézmények, valamint államigazgatás) vizsgálja a kapcsolatok számát, és nem utolsósorban képet ad az egyes országok főbb internetszolgáltatóiról.
„A széles sávú internet napjainkra a gazdasági fejlődés egyik legfontosabb eszköze, az elterjedtsége pedig a gazdaság fejlettségének egyik legjellemzőbb mutatója lett. Mindezek fényében nem véletlen, hogy a széles sávú kapcsolatok fejlesztését a kormányok a régió összes országában kiemelt területként kezelik” – emelte ki a kutatás fontosságát Papp István, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója.
Közel egymillió netező
A vizsgálat szerint 2006 június végén Magyarországon a széles sávú kapcsolatok száma 800 630 volt – ebből 476 600 xDSL (59,5%), 307 200 kábeles (38,3%), 8800 vezeték nélküli (1%) és 8030 egyéb széles sávú hozzáférés. Az összes hazai vezetékes internetcsatlakozáson belül (977 ezer) a széles sávú kapcsolatok (800 630) aránya igen magas, eléri a 82%-ot, ami az előző évhez képest gyakorlatilag a kapcsolatok számának megduplázódását jelenti.
A broadbandpenetráció a lakosságra vetítve 7,9%, amely egyelőre jelentősen elmarad a 17%-os európai átlagtól. Hazánkban jelenleg a háztartások internetpenetrációja áll hasonló szinten (16,6%). A vállalkozások körében jóval magasabb az arány, 39%. A nagy- és közepes vállalatok szinte mindegyike rendelkezik széles sávú kapcsolattal, de a kisebb cégek körében még mindig alacsony a penetráció.
A lakosságra vetített 7,9 százalékos széles sávú penetráció azonban még mindig elég ahhoz, hogy a keleti mezőnyben Magyarország álljon az élen. Utánunk Lengyelország következik 7%-kal, míg a harmadik Csehország 6,1%-kal. (További példák a környező országokból: Románia 3,4%, Oroszország 1,4%, Ukrajna 0,7%). Az xDSL-szolgáltatások terén is Magyarország vezet 4,7%-kal Lengyelország (4%) és Csehország (3,9) előtt. A kábeles hozzáférésnél ugyanezek a számok: 3%, 1,7%, illetve 1,9%.
A felhasználók megoszlása
Az összes széles sávú kapcsolatból 83,1% a háztartásokat, 15,4% a vállalatokat, 0,7-0,7% pedig az oktatási intézményeket és a kormányzatot köti össze a világhálóval. A kutatás a számszerű értékek mellet rávilágított arra is, hogy a Triple Play szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan egyre élesebb a verseny az xDSL és a kábeles internet között, és bár továbbra is az xDSL a legelterjedtebb technológia, a kábel súlya jelentős a fogyasztói szegmensben. A felhasználókat tekintve emellett jól látható, hogy a térség más országaihoz képest magas az iskolai internet-hozzáférések aránya, ami a Sulinet programnak tudható be.
Lassan töltünk
A leggyakoribb letöltési sebesség a felmérés időpontjában – még Magyar Telekom és a UPC által bejelentett sávszélesség-emelések előtt – 257-512 kbps (44,7%) volt. Ezt követi a 513 kbps-1 Mbps (22,7%), amelytől alig marad le az 1 Mbps feletti kapcsolatok aránya (21,6%), míg a 129-256 kbps tartományban 6,5%, ennél lassabban pedig 4,5% netezik. Az átlagos letöltési sebességet tekintve Magyarország 780 kbps-os átlaggal egyelőre messze lemarad az európai átlagtól (3,5 Mbps) – bár e téren a vezető szolgáltatók fejlesztéseinek köszönhetően javulás várható.
A piaci három vezető szereplője a Magyar Telekom, a UPC és az Invitel, piaci részesedésük összesen 66%. A fennmaradó 34%-on a többi piaci szereplő osztozik.
Ösztönző és gátló tényezők
A lakosság körében a széles sávú internet terjedését előmozdító tényezők közül a kutatás az internetfelhasználói jártasság növekedését, a szabályozói intézkedések hatására csökkenő költségeket, az adókedvezményeket és a növekvő vásárlóerőt emeli ki. Ugyanakkor számos gátló tényező is fennáll, például sokak számára továbbra is megfizethetetlen a széles sáv, kevés a magyar nyelvű tartalom és szolgáltatás, valamint fejletlen a vonalas hálózat (csupán 38%-os penetráció). A Központi Statisztikai Hivatal szerint a háztartások 30%-ának nincs szüksége internetre, és több mint 30% túl drágának találja azt.
A vállalatok körében az ösztönző tényezők között szerepel az egyre nagyobb arányú hálózati lefedettség, az új multimédiás megoldások megjelenése, a távközlési szolgáltatások csökkenő ára. A gazdaság egyre több szereplője érdeklődik az internetes megjelenés iránt, és a társaságiadó-kedvezmények is elősegítik az internetkapcsolatok fejlesztését. Ezzel szemben a cégek egy része még mindig csak levelezésre és információszerzésre használja az internetet, tájékozatlan a széles sávú internetben rejlő üzleti lehetőségeket illetően, fenntartásokkal él az üzleti megoldások biztonságát illetően, és nem utolsósorban még mindig anyagi korlátokkal küzd. A kisvállalkozások kevéssé ismerik az infokommunikációs megoldásokat, a lakossági szélessáv-használat csekély elterjedtsége pedig gátakat szab az internetes kereskedelem fejlődésének.
Merre tovább?
A kutatás a piaci adatok alapján négy fő területet jelölt meg, amelyek elősegíthetik a szélessávú internet terjedést. Az első a verseny erősítése az előfizetői hurkon, amely bővebb fogyasztói kínálatot, árversenyt, javuló szolgáltatási színvonalat és kiterjedtebb lefedettséget eredményezhet. Szintén fontos terület a többféle technológia használatával alternatív hálózatok létrehozása, amely révén az internetszolgáltatás megjelenhet a kistelepüléseken is. Az állami támogatás szintén nélkülözhetetlen a fejlődéshez, az állam leghatékonyabban a közösségi hálózatok és az e-kormányzat fejlesztésével valamint adókedvezmények biztosításával segíthet. Végül, de nem utolsósorban a tartalom fejlesztésére van szükség, az internetes távoktatás, az e-egészségügy, az on-demand szórakoztatás, a VoIP, az e-kormányzat, az e-kereskedelem és az IPTV terén.
