Amikor a Google októberben bejelentette, hogy 1,65 milliárd dollárnyi részvényért felvásárolja a váratlan gyorsasággal óriási népszerűségre szert tevő YouTube-ot, sejteni lehetett, hogy a videomegosztó oldal tulajdonosai csinos összeggel gazdagodnak. Arra azonban, hogy mennyire csinos summa ütötte a markukat, csak most derült fény, miután a Google benyújtotta rendes jelentését a tőzsdefelügyelethez. Ebből kiderül, hogy a Time magazin által a 2006-os év találmányának választott oldal három alapítója akár semmittevéssel is töltheti élete hátralévő részét.
Chad Hurley vezérigazgató szerdai záróárfolyamon 345 millió dollár értékű (körülbelül 67 milliárd forint) Google-részvényhez jutott a felvásárlással, társa, Steven Chen pedig 326 millió dollárral lett gazdagabb. Az oldal születésénél bábáskodó harmadik fiatalember, Jawed Karim – aki viszonylag korán kiszállt, hogy folytathassa egyetemi tanulmányait – körülbelül 64 millió dollárnyi részvénnyel kell hogy vigasztalódjon.
Dörzsölheti a kezét a YouTube indulását segítő kockázatitőke-társaság, a Sequoia Capital is, amely 2005 novembere és 2006 áprilisa között 11,5 millió dollárt invesztált a vállalkozásba. Ezért most 941 027 Google-papír lett a jutalma, amelynek mai értéke 442 millió dollár. Ez a befektetési társaság volt egyébként annak idején a Google egyik fő befektetője is.
Az akvizíció idején a YouTube még kétéves sem volt, és nagyjából 70 dolgozót foglalkoztatott. A korai alkalmazottak közül többnek szintén jutott a Google-részvényekből, igaz, fejenként csak néhány ezer darab.
Forradalmak találkozása
A Time értékelése szerint a YouTube annak köszönheti óriási sikerét, hogy éppen „három forradalom” találkozott a megszületésekor. Az egyik a videózás forradalma, amely az olcsó kamerák vagy az arra alkalmas mobiltelefonok – és nem mellesleg az egyszerűen használható videoszerkesztő szoftverek – eljövetelét hozta, és ezzel lehetővé tette a mindennapok megörökítését a tömegek számára. A második az a forradalom, amelyet ma Web 2.0-ként szokás emlegetni, és amely az olyan közösségi szájtokban ölt testet, mint a MySpace, a Wikipedia vagy a Digg. A harmadik pedig az a kulturális forradalom, amely a hagyományos médiával szembeni türelmetlenséget hozta el.
A felvásárlással – amely történetének legnagyobb értékű akvizíciója – a Google bebiztosította elsőségét a videomegosztás még friss piacán. Az ügyletet azonban szerzői jogi bonyodalmak árnyékolták be, miután több jogtulajdonos fenyegette meg perrel az oldalt a műsoraik ismételt közlése miatt. A múlt héten éppen a Viacom követelte több mint 100 000 videoklip eltávolítását a YouTube-ról.
