Az IBM Magyarország március elsején fórumot szervezett a Magyar Tudományos Akadémián a cég és a felsőoktatási intézmények vezetőinek részvételével annak bemutatására, hogy a vállalatoknak milyen szakemberekre van szükségük a megváltozott, mindinkább globális üzleti környezetben, s az intézmények milyen válaszokat adhatnak e piaci kihívásra.

A 21. század uralkodó üzleti szervezete a globálisan integrált vállalat lesz, amelynek legfőbb jellegzetessége, hogy a korábbiakkal szemben nem hozza létre az ideálisnak gondolt szervezet hasonmását minden országban, ahol csak megjelenik, hanem kevés hierarchikus szintet tartalmazó lapos szervezetben működve a funkciókat a világ azon pontjaira koncentrálja, ahol a rendelkezésre áll a megfelelő társadalmi és gazdasági környezet és a szakértelem. Egy ilyen szervezetben – amelynek kialakításában az IBM is komoly haladást ért el mára – olyan tulajdonságokra van szükség, mint a rugalmasság, tanulási hajlandóság, együttműködési készség, speciális tudás, nyelvismeret. Ha a vállaltok nem akarják kiképezni maguk a szükséges alkalmazottakat, vagy legalább el akarják kerülni a pályakezdők jelentős utóképzését, akkor együttműködést kell kialakítaniuk az oktatási szférával, elsősorban a felsőoktatási intézményekkel.

„Az elmúlt három évben Magyarországon jelentős eredményeket értünk el, számos együttműködési programot indítottunk el azokkal a felsőoktatási intézményekkel, amelyek érdekeltnek mutatkoztak a technikai vagy üzleti innováció fejlesztésében” – mondta Paál Péter, az IBM Magyarország vezérigazgatója. Hozzátette, hogy a vállalati szféra és a felsőoktatás rendkívüli mértékben egymásra utalt, mert nemcsak a cégeknek fontos a jó szakember-utánpótlás, hanem az egyetemeknek is szükségük van a vállalatoktól érkező tapasztalatra. A hallgatóknak is fontos, hogy minél előbb bekapcsolódjanak a munka világába, és betekintsenek azoknak a szervezeteknek a folyamataiba, megoldandó feladataiba, ahol egyszer majd dolgozni fognak.

Nem elég jól programozni

Rehus Péter az IBM Magyarország szoftverüzletágának igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt mintegy tíz-tizenöt év alatt jelentősen megváltozott a cég szoftverportfóliója. Ennek egyik fontos oka, hogy az üzleti igények által vezérelt informatika vált uralkodóvá. Másrészt új nyílt szabványokon alapuló technológiák jelentek meg a piacon. Ezért az IBM ma már elsősorban az úgynevezett köztes szoftvertechnológiákkal foglalkozik. Azaz minden területen üzleti értéket előállító szoftvereket hoznak létre nyílt szabványok alapján, platformoktól függetlenül. Az úgynevezett szolgáltatásorientált architektúra (SOA) is teret nyer, amely a vállalatoknak lehetővé teszi az igény szerinti rugalmas szoftverhasználatot, hiszen mindig csak azt a szoftverkomponenst kell „bérbe” venniük, amelyet éppen használnak.

Magyarországon az idén 17 akkreditált felsőoktatási intézménybe 4600 főt vesznek fel informatikai képzésre. Ez egy óriási szám, de mégis megjelenik a tudáshiány, s az intézmények képzési színvonala között nagy a különbség. A megváltozott piacon ugyanis ma már kevés, ha valaki csak programozni tud. „Ahhoz, hogy képes legyen beilleszkedni egy vállalati vagy akár államigazgatási szervezetbe, át kell látnia az ottani üzleti és munkafolyamatokat, illetve az IBM-technológiákat is” – mondta Rehus. Ezért fontos, hogy már az egyetemi-főiskolai évek alatt megoldjanak gyakorlati problémákat, s lehetőség szerint bekapcsolódjanak valódi fejlesztésekbe is. Akik ezekkel az ismeretekkel felvértezve lépnek ki a piacra 3-5 éves előnyre tesznek szert a többiekkel szemben.

Sokrétű tudásra van szükség

Burián Zoltán, az IBM Rendszerek és Technológiai Üzletág igazgatója elmondta, hogy Magyarországon jelenleg a vállalatoknál az informatikai rendszerek konszolidációja zajlik. Az elmúlt évtizedekben a cégek ugyanis a legkülönbözőbb gyártóktól vásároltak különféle platformokon futó eszközöket, s e helyzetet tovább bonyolították a cégfelvásárlások, egyesülések is. Ráadásul a különböző üzleti területeken speciális ismeretek iránti igények is felmerülnek.

A bankvilágban jellemzően nagygépeken (mainframe) futnak a rendszerek, s teljes rendelkezésre állás kell a hét minden napján, s a nap minden percében. A nagyvállalatok általános vállalatirányítási (ERP), ügyfélkezelési (CRM) vagy adatbányászati problémákat akarnak megoldani, méghozzá a biztonsági szempontok érvényesítésével, a telekommunikációs cégek legnagyobb gondja a pontos, zökkenőmentes számlázás biztosítása, a kormányzati munkában egyedi, speciális rendszereket kell működtetni. Mindezek miatt a felsőoktatásnak olyan szakembereket kell képezni, akik e különféle területeken is képesek megállni a helyüket. Ehhez ismerni kell a szoftver- és hardvertechnológiákat, ráadásul nem elegendőek az általános egyetemi ismeretek, mielőbbi specializációra is szükség van. E folyamat támogatása érdekében az IBM minősített oktatóközpontokat kíván az oktatási intézményekhez kihelyezni.

Globális versenyképesség

Kiss Enikő, az IBM HR-igazgatója arról beszélt, hogy miközben a globálisan integrált vállalatok világa már ránk köszöntött, az egyetemi állásbörzéken hozzájuk benyújtott önéletrajzok nem tükrözik az ehhez való alkalmazkodást, a CV-k jentős része ugyanis igen gyenge minőségű. Közben a munkaadók elvárásai is megváltoztak, s másfajta attitűdöt tartanak elfogadhatónak, mint korábban. Aki túl gyakran, egy-két évente vált munkát, az leértékeli magát. Az említett specializáció miatt ugyanis a vállatok kénytelenek szakembereik kiképzésébe jelentős befektetéseket tenni. Ezek az emberek nagyon felértékelődnek a piacon, s szívesen alkalmaznák őket más cégek is. Aki azonban anyagi előnyök miatt túl gyakran vált állást, azzal szemben bizalmatlanná válnak.

A lapos globális szervezetek létrejötte csak tovább erősíti e folyamatokat. Ha ugyanis valaki a technológiai cégek piacán a világ egy pontján versenyképes, az a világon mindenütt versenyképes. Ez a karrierutakat is megváltoztatta. Ma már nemcsak olyan karrier létezik, hogy valaki végigjárja a szamárlétrát, hanem különböző szervezeti egységek között változtathatja pozícióját, másik országban, régióban vagy akár földrészen kaphat munkát, vagy nem vezetői, hanem szakértői karriert fut be. A jövedelmek sem feltétlenül a beosztás szintjétől, hanem a vállalat szempontjából képviselt értékek alapján alakulnak ki. Egy terület legismertebb szakértőit az IBM akár még a vállalatvezetőknél is jobban megbecsüli.

Kiss Enikő szerint a szakmai ismeretek mellett a következőket várják el az IBM-hez jelentkezőktől: együttműködés, elkötelezettség, megbízhatóság, személyes felelősségvállalás, tanulni akarás, gondolkodni akarás, s az angol mellett legalább egy idegen nyelv magas szintű ismerete.

A konferencián előadást tartott Dr. Sima Dezső, a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Karának alapító főigazgatója az intézményben IBM-támogatással létrehozott intelligens tudásmenedzsment központról; Dr. Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának docense az egyetem és az IBM együttműködését mutatta be; Kocsis Zsolt, az IBM szoftverüzletágának technikai menedzsere, a cég egyetemi nagykövete az intézmények nemzetközi kutatásokba való bekapcsolódásának lehetőségeiről beszélt, míg Dr. Olti Ferenc, az Inter-Európa bank informatikai igazgatója, a Pannon Egyetem informatikai rektorhelyettese elsősorban azt emelte ki előadásában, hogy ma már az egyetemeken tanított tananyagokért is versenyezniük kell a piaci cégeknek.