Ahogyan beköltözik életünkbe az információs technológia, úgy szaporodnak azok az új kérdések is, melyeket a hagyományos jogi, gazdasági fogalmakkal már nem vagyunk képesek leírni – ilyen az elektronikus postafiókok és azok jelszavának jogi státusza is. Ki jogosult a jelszavak, így a postafiókok megismerésére a felhasználó halála után?

Willam Talcott, az ír-amerikai költő 69 éves korában, júniusban hunyt el csontvelőrákban, s a szomorú eseményről lánya apja számtalan ismerősét nem tudta értesíteni, mert Talcott e-mail fiókjának jelszavát magával vitte a sírba – s mivel címjegyzékét és leveleit is online módon, a levelezőszerveren tárolta, ezek az adatok lánya számára hozzáférhetetlenek. „Semmiféle ilyen adatról nem volt másolata a merevlemezen, azt hiszem mindenét online tárolta” – nyilatkozta lánya, Julie Talcott-Fuller. Megkereste apja szolgáltatóját, a Yahoo!-t, de ők azt válaszolták, hogy a törvények nem teszik lehetővé apja adatainak kiadását.

Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Center vezetője szerint ez a fura jogi helyzet azért jön létre, mert az e-mail egy olyan új jogi kategória, amelynek fogalmát még nem tisztázták kellőképpen. A magánélet bizalmas adatait védő szabályozások felfüggesztődnek a halál beálltakor, az elhunyt tulajdonában lévő javak kapcsán viszont a tulajdonjogi törvények alapján kell eljárni. A kérdés a jelen esetben az, hogy Talcott e-mailjei vajon digitális formájú tulajdonnak minősülnek-e. Az ügyvédek általában azt szokták ügyfeleiknek tanácsolni, hogy rendelkezzenek előre arról, hogy haláluk esetén ki jogosult a számítógépen tárolt adatok felett rendelkezni.

Kié lesz a jelszó?

A probléma az elmúlt évek során – ahogyan egyre több ember tárol adatokat (szövegeket, képeket, zenéket) számítógépeken – mind több gondot okozott: a szolgáltatók dilemmája, hogy az adatok kiadásával kiteszik-e magukat a titokvédelmi szabályokra hivatkozó ügyvédek támadásainak, vagy pedig az információk visszatartásával a hozzátartozók haragját vonják-e magukra. Tavaly a Yahoo!-t a bíróság kötelezte arra, hogy egy Irakban elhunyt amerikai katona apjának kiadja fia e-mail fiókjának jelszavát. Szóvivőjük szerint ez esetben a Yahoo! eleget tett a bíróság rendelkezéseinek, de továbbra is az adatok védelmét tartják fontosabbnak, az elhunytak hozzátartozói nem kaphatják meg a jelszavakat.

A Google tervei szerint ők a jövőben akkor adnak ki ilyen típusú adatokat az elhunytak hozzátartozóinak, ha a kérelmező benyújtja a halotti bizonyítvány másolatát, illetve egy, az e-mail fiók feletti rendelkezésre jogosító ügyvédi meghatalmazást. Az AOL hasonlóképpen jár el, s szóvivőjük ugyancsak azt tanácsolta mindenkinek, hogy ezt még előre rendezzék el, hiszen nem csak e-mail fiókok jelszavairól lehet szó, hanem bankszámlák azonosítóiról és jelszavairól is. A Microsoft valamivel engedékenyebb e téren, az elhunyt bizonyítottan legközelebbi hozzátartozójának CD-n vagy floppyn kiadják a Windows Live Mail postafiókban tárolt adatokat.

De amíg nem lesz egyértelmű törvényi szabályozása a kérdésnek, csakis az lehet biztos megoldás, ha a jelszavak birtokosa szóban vagy írásban rendelkezik arról, hogy halála esetén ki kaphatja meg ezeket a bizalmas adatokat.