Az uniós igazságügy-miniszterek tegnap aláírták az Európai Parlament által még decemberben elfogadott törvényt a távközlési adatok megőrzéséről, ezzel elhárult a terror elleni harc jegyében fogant, ám több oldalról is vehemensen bírált szabályozás bevezetése előtti utolsó akadály. A tagországoknak 18 hónapjuk van a direktíva életbe léptetésére.
Amint arról korábban beszámoltunk, a törvény szerint a szolgáltatóknak Európa-szerte legalább fél, de legfeljebb két évig kell tárolnia a vezetékes és mobilhívások, valamint az internet-hozzáférések felhasználók azonosítására alkalmas adatait. Az egyes tagállamok kormányai a megszabott intervallumon belül maguk dönthetnek a megőrzési idő hosszáról.
A szabályozás a kommunikáció tartalmának rögzítésére nem, csak a felhasználó azonosítására alkalmas adatok gyűjtésére terjed ki. Ezek közé tartozik a hívott telefonszám, a beszélgetés időtartama, mobilhívások esetén a cellainformációk, valamint az internetre való csatlakozás, az e-mailek és az internetes telefonhívások adatai. Mivel jeladásra vagy akár robbanószerkezetek aktiválására is használhatók, a nem fogadott hívásokra vonatkozó információkat is rögzítik.
Nem mindenkinek tetszik
Az ír és szlovák kormány – akárcsak a törvényalkotás korábbi szakaszaiban – ezúttal is megfogalmazta kifogásait a döntéshozatal rendjével kapcsolatban: szerintük a nemzetbiztonságot érintő kérdésekről nem az Európai Parlamentnek, hanem az egyes tagországoknak kellene döntetnie. Írország jelenleg annak lehetőségét vizsgálja, hogy a törvény miként támadható meg az Európai Bíróság előtt. Polgárjogi szervezetek korábban azért kritizálták a javaslatot, mert – mint állították – az nincs összhangban az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkével, mely szerint mindenkinek joga van arra, hogy magánszféráját tiszteletben tartsák. A távközlési vállalatok az adattárolással járó magas költségekre hivatkozva bírálták a szabályozást.
Már eddig is több tagországban – köztük Nagy-Britanniában és Magyarországon – volt érvényben olyan szabályozás, amely előírja a többéves adatmegőrzést. Hazánkban a 2004-ben hatályba lépett elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (EHT) kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy a felhasználót azonosító adatokat három évig megőrizzék.
