Nő a 4K népszerűsége
Nagyjából hét éve mutatták be az első 4K megjelenítőket, és nyugodtan kijelenthetjük, hogy – jó pár elvetélt kísérlettel ellentétben – a technológia tényleg jött, látott és győzött. Mostanra a legnagyobb tévégyártók kínálatából e modellek szinte teljesen kiszorították Full HD és pláne HD társaikat, és a projektorok, monitorok között is egyre több a 4K-s eszköz.
[+]
De arról mégsem beszélhetünk, hogy a 4K (vagy más néven UHD) totális és egyértelmű diadalt aratott volna. A legtöbb helyen, így oldalunk ilyen témájú, tehát például 4K tévétesztjei alatt is rendszeresen felbukkannak olyan vélemények, amelyek szerint a nagyfelbontású megjelenítők feleslegesek, mert nincs mit rajtuk nézni, konkrétan hiányoznak a tévéadások, filmek, magazinműsorok és sportközvetítések.
Láttunk már ilyet...
Az tény, hogy ezen a téren sikerült megismételni azt a bravúrt, amit a piaci résztvevők például a 3D kapcsán már bemutattak. A gyártók ugyanis hamar léptek, és 2013-tól egyre nagyobb vehemenciával öntötték az UHD-kompatibilis eszközöket a piacra. Ennek köszönhetően viszonylag hamar nagy volt a választék a 4K felbontású megjelenítőkből, és idővel megjelentek az UHD asztali médialejátszók is, ugyanakkor jó darabig tényleg alig volt UHD film vagy egyéb más tartalom.
[+]
Ennek többek között az volt az oka, hogy évekig, egészen pontosan 2015 tavaszáig kellett várni arra, hogy az iparági szereplőket tömörítő Blu-ray szövetség végre hivatalossá tegye a fizikai hordozók következő generációjának számító UHD Blu-ray szabvány kritériumait. Ezek után pedig még el kellett telnie egy kis időnek, úgy nagyjából háromnegyed évnek, míg megérkeztek az első, lemezen is megvásárolható filmek, és ezt követően kezdtek el nagyobb mennyiségben forgatni 4K anyagokat is. Nagyjából ugyanerre az időszakra tehető az első 4K streaming szolgáltatások elindulása is, de az első pár évben a kínálat meglehetősen szűkös volt.
A gyártók a kommunikációban bőszen hangsúlyozták, hogy különféle mágikus felskálázási eljárásaik képesek orvosolni ezt a problémát, azaz különféle trükkös algoritmusok és előre eltárolt minták millióinak segítségével tévéik, projektoraik 4K szintre hozzák az alacsonyabb felbontású anyagokat. Ez viszont egyszerűen nem igaz, bár ezekkel a megoldásokkal elérhető némi javulás, azonban a végeredmény csak messziről tudja megközelíteni a "gyárilag" 3840x2160 képpont felbontású anyagok szintjét.
Beindult a növekedés
Az elmúlt másfél-két évben viszont rendesen beindultak a dolgok, főleg a Földgolyó boldogabbik felén – legalábbis a szórakoztatóelektronikai iparág egyik vezető piackutató cégének számító IHS Markit elemzései alapján. Az IFA GPC 2019 konferencián a cég prezentációján kiderült, hogy Nyugat-Európában bő egy év alatt, 2017 negyedik negyedéve és 2019 első negyedéve között 10 új 4K tévécsatorna jelent meg. Az Egyesült Királyságban, ami az egyik leginkább támogatott ország, 2018 februárjában 628 különféle 4K tartalom volt elérhető négy nagy szolgáltató, a SKY, az Amazon, a Netflix és a BT jóvoltából, és ez a szám egyetlen év alatt 1123 címre nőtt.
Elérhető 4K tartalmak az Egyesült Királyságban [+]
De említhetnénk akár Japánt is, ahol 4-ről 19-re nőtt a 4K felbontású tartalmakat sugárzó adók száma, vagy akár Észak-Amerikát, tehát az Egyesült Államokat és Kanadát, ahol 14 helyett ma már 20 különféle televíziós csatornán nézhetőek a 4K felbontású magazinműsorok, filmek és sportközvetítések. Többek között ennek is köszönhető, hogy ezekben a régiókban ma már jelentős a 4K televíziók piaci részesedése. Például Nyugat-Európában 50-ről 63 százalékra nőtt pusztán egyetlen év alatt ez az adat, Észak-Amerikában 60 százalék a 4K modellek részesedése, épp úgy, mint Kínában.
4K tévék aránya az eladott modellek között [+]
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
