Reneszánsz ember
Három éve egyre sikeresebb céget vezet Csiszér Béla, de emellett rengeteg energiát fordít több más területre is. Rendkívül fontos számára a tudományos mélységű ismeretszerzés, az egyetemi előadások színvonalas megtartása és gitárja, amin a legszívesebben esténként játszik.
– Mi értelme PhD-képzésben részt venni, amely tudományos-egyetemi karrierre készíti fel az embert, ha egy gyorsan fejlődő céget vezet valaki, és fordítva: minek menedzserkedni, ha valaki „szellemi munkásnak” készül?
– Egészen röviden azt válaszolhatom erre, hogy széles az érdeklődési köröm. A PhD-képzésben való részvételt élvezem, szeretem és mellesleg segít a cégvezetésben is. E két dolog mellett legalább ilyen fontos számomra, hogy minél többet gitározzak, minél jobb legyek ebben is.
– Hogyan segítenek a vállalata irányításában a „tudósképzésben” tanultak?
– Egy ideig tanársegédként dolgoztam a Műszaki Egyetemen, és eközben megismertem a szervezetek mikrovilágát. Ennek egyik legérdekesebb része az volt, hogy betekinthettem a munkatársak, vezetők hatalmi harcaiba, abba, amit az Egyesült Államok szervezetelméleti szakirodalmában „munkahelyi politika” néven emlegetnek – megismerni azonban ezt a jelenséget csak a gyakorlatban lehet igazán –, de persze emellett azt is láttam, hogyan látja el funkcióit egy munkaszervezet. A másik fontos segítség, amit a PhD-oktatás nyújt, az az, hogy megtanultam utánanézni a dolgoknak, komplex módon feldolgozni egy-egy problémát, előadást tartani, cikket írni adott témában, illetve betekintést nyertem a marketing világába is. Ehhez persze az MBA-képzés is nagyban hozzájárult, de az, hogy a cég vezetésével párhuzamosan még mindig „iskolába járok”, segít szinten tartani ezeket a vállalatirányításhoz fontos készségeket.
– Ezek szerint ön az a fajta menedzser, aki ért a szakmához is, meg a vezetéshez is?
– Előbb váltam informatikussá és csak azt követően üzletemberré. Cégem, a Sicontact Kft. profilja a vírusvédelem, ám míg ez a vállalkozás csak hároméves, engem szakmai szempontból már sokkal régebben érdekelnek a számítógépes vírusok. Ennek kapcsán megtanultam, hogyan működnek, így a kezdetekkor én fordítottam magyarra fő termékünket, a NOD32-t. Ma is napi kapcsolatban vagyok a NOD32-t gyártó ESET fejlesztőivel, sőt, kutatom is a vírusokat, így tisztában vagyok azzal, hogy mi van a folyamatosan megjelenő technológiai újítások mögött. Eközben persze értenem kell a dolog piaci oldalához is, azaz egyfajta hidat kell képeznem a vírusoktól mentes informatikai rendszert akaró laikusok, a nekik a termékeket kínáló üzletkötők, marketingesek és a technológia szakértői között.
– Mióta érdeklődik az informatika iránt?
– Édesapám villamosmérnök, vele gyerekkoromban sokat beszélgettünk a szakmájával kapcsolatos dolgokról. Ez persze önmagában talán kevés lett volna ahhoz, hogy éppen az informatika kezdjen el érdekelni, de harmadikos általános iskolás koromban kaptam Németországból egy ZX81-es komputert. Ezen kezdtem el ismerkedni a számítástechnikával (később volt egy ZX Spectrumom is), mégpedig mindjárt a komolyabb alkalmazási lehetőségekkel, hiszen a számítógépes játékok sosem érdekeltek igazán. Elvégeztem életem egyetlen informatikai tanfolyamát, egy TIT-tanfolyamot, amelyen a klasszikus Junoszt tévék segítségével tanultunk. A mérnöki pálya mellett tulajdonképpen középiskolás koromban döntöttem. Akkoriban a biológia legalább annyira érdekelt, mint a matematika, de választanom kellett a két fakultáció között, és a matekra szavaztam. Ez alapozta meg aztán azt is, hogy később milyen egyetemre jelentkeztem.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
