Csere-bere, fogadom
A karácsonyi ajándékozás általában kétszer mozgat meg és tesz próbára vásárlót és kereskedőt egyaránt: egyszer az ünnepek előtti rohamban, a termék megvásárlásakor, másodszor az ünnepek után, a cserére ítélt ajándékok visszavitelekor. Számos Olvasónk fordult hozzánk ezzel kapcsolatos kérdéssel vagy keserű tapasztalatának történetével, ezért igyekszünk most összefoglalni a hibás vagy feleslegesenek ítélt áruk kicserélésével kapcsolatban fontosnak tartott tudnivalókat.
Javítás, csere, levásárlás
Nem szabály, csupán jótanács: jótállási időn belül mindig a vásárlás helyére vigyük vissza a meghibásodott terméket, ne a szervizbe. Tavaly nyáron, amint arról beszámoltunk, módosult a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállását szabályozó 151/2003 (IX.22.) Korm.rendelet melléklete, és ez érinti a számítástechnikai eszközök jótállási szabályait is. E kormányrendelet szerint a 10 kg-nál súlyosabb, illetve rögzített bekötésű készülékek elszállítása, valamint le- és felszerelése a kereskedő feladata, ezt is vegyük tehát figyelembe a visszaszállításkor, illetve visszaszállíttatáskor.
A javításra vonatkozó törvényi előírások szintén fogyasztóbarátabbak lettek az elmúlt években. Régebben mindenképpen bele kellett nyugodnunk a termék javításába, jelenleg viszont már az első meghibásodáskor is kérhetjük annak cseréjét, vagyis az új szabályok szerint "a kicserélésnek mint fogyasztói igénynek már nem feltétele a javíthatatlanság". Ennek egy akadálya lehet, ha a Ptk. 306. §-a alapján a kereskedőnek aránytalan többletköltséget jelentene a csere (például minimális idő- és anyagszükségletű javítás esetén) – ilyenkor megtagadhatja a kicserélést.
Ha a csere amiatt kivitelezhetetlen, mert a kereskedőnek nincs hasonló terméke, úgy értékegyeztetéssel – amelynek alapja szigorúan az eredeti vételár, jótállási idő alatt nem lehet amortizációval számolni – felajánlhat más hasonló terméket. Ezt az ajánlatot akár indoklás nélkül is elutasíthatjuk, ilyen esetben jogilag elállunk a szerződéstől, a vételárat pedig visszakapjuk. Természetesen a jog nem ismeri a „levásárlás” intézményét, hiszen a szerződés felbontásával egyidejűleg visszaállítjuk az azt megelőző állapotot, és a kereskedő nem kötelezhet minket újabb vásárlásra.
Javítás és visszavásárlás
Javíthatatlan törvényhozás
Ha a javítást választjuk, akkor erre tizenöt nap áll a szerviz rendelkezésére. Sajnos ezt a törvény úgy fogalmazza meg, hogy a kereskedőnek „törekednie kell” e határidő betartására – amit a kereskedők persze úgy fordítanak le, hogy gyakorlatilag megszűnt a javítási határidő. Megnyugtatásul: erről szó sincs. A törvényben ugyanis az is szerepel, hogy a javítást a vevőnek okozott indokolatlan kényelmetlenség nélkül kell elvégezni. A gyakorlatban ez – kiegészítve a „törekvéssel” – azt jelenti, hogy ha a szerviz ki is csúszik a határidőből, de erről értesíti a vevőt, és megfelelő indokkal alátámasztja a késedelmet, az még elfogadható teljesítés.
Szinte soronként törvényellenes
Több sebből vérző javítási feltételek egy vidéki
számítástechnikai kereskedőcég és szerviz honlapján.
A szervizek ma már nem kötelesek cserekészüléket adni, az ezt szabályozó passzusok teljes egészében kikerültek a fogyasztói törvényekből (így a javítási határidő sem növekszik automatikusan 30 napra cserekészülék biztosítása esetén, mint régebben). Viszont az említett „indokolatlan kellemetlenség” kiküszöbölésére a szerviz saját hatáskörében mégis felajánlhat ilyesmit.
Csak a csoda tart három napig
Úgyszintén a fogyasztói törvények korábbi verzióiból maradhatott meg emlékezetünkben a 3 napos visszavásárlás intézménye. Sajnos ez is már csak emlék, hiszen a hatályos törvényekben ilyet nem találunk. Szerencsére a legtöbb kereskedő – talán szintén nosztalgiából – hajlandó rá, hogy sértetlen csomagolás esetén visszavegye az árucikket, azonban ez ma már csakis a kereskedő jóindulatán múlik.
Mégis van azonban jelentősége a 3 napnak minden jótállással rendelkező termék esetében. Ha ugyanis ez idő alatt hibásodik meg egy eszköz, akkor a cserére vonatkozó igényünkkor a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a szerinti aránytalan többletköltségre, hanem köteles új készülékre cserélni a kifogásolt darabot.
Nyolc napig visszaküldhető
Áruház az egész világ
1. A szolgáltató vagy képviselőjének a neve
2. A szolgáltató lakcíme, székhelye, telephelye
3. A szolgáltató elérhetősége, különösen elektronikus levelezési címe
4. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által vezetett nyilvántartási szám
5. A szolgáltató adószáma
6. A szerződés tárgyának lényeges tulajdonságai
7. A fizetés, a szállítás vagy a teljesítés egyéb feltételei
8. A szolgáltató azon címe, ahol reklamálni lehet
9. A nyolcnapos elállás joga, annak feltételei, gyakorlásának módja és következményei
10. A szavatosság, illetve a jótállás feltételei, valamint a teljesítést követően igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások (alkatrészellátás, javítószolgálat) biztosítása
Egészen más – szélesebb körben gyakorlatilag ismeretlen – előírások vonatkoznak az online kereskedőkre. Abból a megfontolásból, hogy internetes vásárlás esetén a vevőnek csak az áru átvétele után nyílik lehetősége arra, hogy a terméket kézzelfoghatóan megismerje, a jogalkotók szigorú szabályokat hoztak a „távollevők között kötött szerződésekről szóló” 17/1999. (II.5.) Korm. rendeletben. Ennek értelmében, ha interneten rendeltünk – de ide tartoznak a postai csomagküldők is –, akkor az áru átvételétől számított 8 munkanapon belül mindenféle indoklás nélkül jogunk van elállni a szerződéstől. Ebben az esetben a megrendelt árut a kereskedőnek visszaküldve legkésőbb 30 napon belül vissza kell kapnunk a teljes vételárat – a postaköltség viszont minket terhel.
A webáruházak üzemeltetőinek ráadásul kötelességük a 8 napos elállás lehetőségére a honlapon felhívni a vásárlók figyelmét – amiért érthető módon nem lelkesednek, ezért a legtöbb kereskedő az egyértelmű jogszabály ellenére „elfelejti” ezt megtenni. Semmi probléma – a jogszabály ilyenkor még inkább minket véd. Ha ugyanis a kereskedő elmulasztott értesíteni minket a 8 napos elállás feltételeiről, akkor arra 8 nap helyett máris 3 hónapunk van, mindenféle külön indoklás nélkül. Ha a kereskedő ezt a mulasztást a 3 hónapos időn belül pótolja, akkor a 8 munkanap onnantól ketyeg, hogy a tájékoztatást megkaptuk.
Természetesen az online kereskedők esetében hatványozottan igaz az, ami a hagyományos kereskedelemben: a későbbi garanciális ügyintézésből adódó legtöbb gondot már a kereskedő gondos kiválasztásával kell megpróbálni elkerülni. A webáruházak esetében is érdemes a vásárlói tapasztalatoknak kicsit utánakeresni a neten, de szerencsére találunk kimondottan e célnak dedikált honlapot is a www.boltertekelo.hu címen.
Érdekérvényesítés
Amikor a fegyvereké a főszerep
A fogyasztói jogok érvényesítése olyan ingoványos terep, ahol számos érdek ütközik, ezért az ilyen jellegű nézeteltérések gyakran mérgesednek el. A fogyasztóvédelmi törvények közös jellemzője, hogy azok a szerződések, amelyek a fentiekben ismertetetteknél hátrányosabb feltételeket rögzítenek a fogyasztóra nézve, semmisnek tekintendők. Ezért ne dőljünk be a számítástechnikai szervizek olyan „háziszabályainak”, amelyek nyilvánvalóan ellentétesek a hatályos joggal. (Gyakori konkrét példa az úgynevezett bevizsgálási díj. A törvény egyértelműen kimondja, hogy a jótállás időszaka alatt, valamint a szavatossági időszak első hat hónapjában a kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos valamennyi költséget a kereskedő köteles viselni, ezért soha ne fizessünk ezen időszak alatt meghibásodott termékre bevizsgálási díjat – még akkor se, ha azt a szerviz végül hibátlannak találta.)
A Polgári Törvénykönyv 277. §-a alapján minden „fogyasztói szerződéskor” – magyarul vásárláskor – jár a szavatosság. Ennek mértéke tartós fogyasztási cikk esetén három év, egyéb új termék esetén kettő, használt terméknél pedig egy év. 2003 óta a reklámokban elhangzó állítások is számon kérhetők a szavatosság jegyében.
Szavatosságnál az első hat hónap a vízválasztó. A törvény azt feltételezi, hogy ha egy termék fél éven belül hibásodik meg, akkor a hiba már az eladáskor is jelen volt a termékben. Ilyen esetben a kereskedőnek kell – független szakvéleménnyel – bizonyítania, hogy eladáskor nem volt ilyen rejtett hiba, hanem a meghibásodást nem rendeltetésszerű használat idézte elő. A hat hónapos határidő után a bizonyítási kényszer megfordul, onnantól a vevőnek kell igazolnia, hogy a termék rendeltetésszerű használat mellett ment tönkre.
A jótállás a szavatosságnál kedvezőbb feltételeket biztosít a fogyasztónak – hasonlóakat a szavatosság első hat hónapjában érvényesekhez, vagyis itt is a forgalmazónak kell bizonyítania, hogy a meghibásodást szakszerűtlen használat okozta.
Ha egy forgalmazó vagy gyártó a törvényben előírt egy évnél hosszabb jótállást vállal a termékre, figyeljünk rá, hogy a hosszabb garanciaidő fel legyen tüntetve a jótállási jegyen. A forgalmazó nem adhat a gyártó által vállaltnál rövidebb garanciát egy termékre, ilyenkor mindig a gyártói garancia ideje az érvényes.
Nem sokan bíznak meg egy szerviz saját szakvéleményében – és mellesleg nem is felel meg a függetlenség követelményének. Ha vita merül fel a hiba eredetével vagy azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán hibás-e a készülék, nem vagyunk kötelesek elfogadni a szerviz szakvéleményét. Ilyen esetben készíttethetünk saját szakvéleményt (a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség saját laborjai, illetve akkreditált laboratóriumok is vállalnak ilyesmit). Ekkor a szakvélemény költségét nekünk kell állni – a szavatosság első hat hónapján túl egyébként is nekünk kell, hiszen ekkor már a vásárló kötelessége a bizonyítás (lásd a keretes írást) –, de ezt számunkra pozitív elbírálás esetén a kereskedőnek meg kell térítenie, igaz, erre csak bíróság kötelezheti. A leglényegesebb azonban, hogy mindezt megelőzően kérdezzük meg a kereskedőt, hogy hajlandó-e döntőnek elfogadni a független labor véleményét – csakis ezen (írásos!) beleegyezésnek a birtokában készíttessünk saját költségünkre szakvéleményt.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség honlapján – www.fvf.hu – az összes fontos jogszabályt megtaláljuk a Dokumentumtár menüpontban, és kapcsolatba léphetünk az FVF munkatársaival is. A Fogyasztóvédelmi Fórumon – www.fogyasztovedelem.com – rengeteg hasznos tippet találhatunk a megnyitott témákban, illetve mi is feltehetjük konkrét kérdéseinket. És végül tároljunk el telefonunkban egy életmentő számot: (1) 459-4800. Ez a Főfelügyelőség központi telefonszáma. Nincs annál hatásosabb, mint egy vita során a pult fölött higgadtan átnyújtott mobiltelefon, a vonal túlsó felén egy fogyasztóvédővel...
Szentesi Kálmán
