A Toshiba tévéket felfalta a Hisense
2018 február végén lezárult az akvizíciós eljárás, ennek értelmében pedig a Toshiba televíziós részlege, a Toshiba Image Solutions 95 százaléka a Hisense birtokába került. Azaz gyakorlatilag a feltörekvő, komoly állami hátszéllel rendelkező kínai cég felvásárolta a nagymúltú japán konszern egyik, korábban jelentős szerepet betöltő, kirakatként is funkcionáló részlegét. Ezzel egy fontos fejezet véget ér a televíziógyártás történetében, amit lehetne magyarázni pusztán a gazdasági válsággal, vagy azzal, hogy a Toshiba, mint anyacég egyébként is elképesztő szószba navigálta magát az elmúlt időszakban. Lehetne, de az nem fedné a valóságot, vagy legalábbis ferdítés lenne.
[+]
Az igazság ugyanis az, hogy a Toshiba szórakoztatóelektronikai üzletágaiért felelős vezetősége az elmúlt bő egy évtizedben kapitális baklövések egész sorát követte el. Olyan buktákba csúsztak bele, amelyek közül akár egy is elég lehetett volna ahhoz, hogy padlóra küldjön egy kisebb vállalatot. Most ezeken futunk át röviden, és végül áttekintjük azt, hogy milyen jövő várhat a márkanévre a televíziós piacon.
Az első bukás
A kétezres évek közepén a Toshiba duzzadt a vitalitástól szórakoztatóelektronikai fronton is. A vállalat elérkezettnek látta az időt, hogy megerősítse pozícióját az optikai adattárolók szegmensében, és szembehelyezkedve egy másik nagy japán céggel, a Sonyval, kidolgozta a saját formátumát, amelyet az elavulttá váló DVD leváltására szántak.
A HD DVD szabvány mögé olyan cégek sorakoztak fel, mint a Microsoft, a HP, az Intel, a Sanyo vagy a NEC, illetve olyan filmstúdiók, mint a Warner, az Universal vagy a Paramount. A HD DVD lemezek fizikai mérete megegyezett a hagyományos CD lemezekével, viszont az eljárás során az általánosan használt 650 nanométer hullámhosszú vörös lézer helyett a 405 nanométer hullámhosszú ibolyakék lézert használták, amelynek köszönhetően egy korongra a korábbinál jóval több adatot lehetett felégetni. Egészen pontosan 15, 30 (kétrétegű vagy kétoldalú), 51 (háromrétegű) és 60 (kétrétegű és kétoldalú) GB tárolókapacitású verziók készültek.
[+]
2006-ig úgy nézett ki, hogy mesésen halad minden. A Toshiba rengeteg pénzt beletett a kutatás-fejlesztésbe, a gyártásba és a marketingbe. Amellett, hogy piacra dobták első asztali lejátszójukat, sikerült meggyőzni a Microsoftot, hogy az Xbox 360 mellé lehessen kiegészítő HD DVD olvasót vásárolni. Azonban a dolog csak nem akart beindulni, elsősorban amiatt, mert a Sony is felszívta magát, az erőviszonyok kiegyenlítődtek, a vásárlók pedig ennek hatására kivártak. Nyilván senki nem akart egy olyan technológiába beruházni, ami később akár el is bukhat. Nos, aki a HD DVD vásárlástól ódzkodott, az jól tette, hiszen 2008-ban pillanatok alatt drámaira fordultak a dolgok. Január első napjaiban még minden úgy tűnt, hogy sínen van, a CES-en nagy partit is szerveztek, amit aztán egyik pillanatról a másikra lemondtak. Kiderült, hogy a Warner átállt a Sony oldalára, és példáját hamarosan követte a többi lázadó is. A Toshiba nem harcolt, pillanatok alatt kapitulált, és 2008. február 18-án a cég bejelentette, hogy nem foglalkozik tovább a szabvánnyal.
[+]
A HD DVD bukása több szempontból is mélyütést jelentett. Egyrészt rengeteget invesztáltak az eljárásba, és ennyi erővel el is égethették volna azt a pénzt. Másrészt komoly arcvesztést jelentett a dolog az üzleti partnerek és persze a felhasználók szemében is. Utólag könnyű okosnak lenni, de úgy tűnik, ebben a sztoriban nagyon megvezették a Toshibát az időhúzásra játszó IT cégek és a stúdiók. Ráadásul most már tisztán látszik, hogy el sem lett volna szabad kezdeni ezt a projektet, hiszen még a nyertes Blu-ray sem igazán tudott befutni, és eredményei meg sem közelítették azt, amit a DVD produkált korábban.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
