1930. január 28.

Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Ilyvóban (ma Lviv, Ukrajna) született, de ekkor már az Egyesült Államokban élő Julius Edgar Lilienfeld szabadalmaztatja az első félvezető-alapú erősítőt. Ezt az eszközt ma térvezérlésű tranzisztornak hívnánk. Ma azért nem őt tartják a tranzisztor feltalálójának, mert felfedezését sosem publikálta, ezért azt nem ismerték meg a kortársak, és arra sincs bizonyíték, hogy az általa leírt eszköz működő prototípusát elkészítette volna.

Julius Edgar Lilienfeld
Forrás: AIP Emilio Segrè Visual Archives

Azóta történt

  • 1882. április 18.

    Az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Lembergben (ma: Lviv, Ukrajna) megszületett Julius Edgar Lilienfeld természettudományos polihisztor, aki Németországban lett tudós, ám a politikai viszonyok miatt emigrálni kényszerült az USA-ba. Számtalan nagy jelentőségű szabadalmat jegyzett, de igazából arról ismert, hogy elsőként vázolta fel a térvezérlésű tranzisztor tervét, ám mivel ezt sosem publikálta, nem őt tartják a tranzisztor feltalálójának.

  • 1908. május 23.

    Megszületett John Bardeen amerikai fizikus és villamosmérnök, aki a Bell Laboratórium munkatársaként Walter Brattainnel és William Shockley-val közösen 1947-ben megépíti a tranzisztort, a későbbi integrált áramkörök alapelemét, amely forradalmasította az elektronikát és a számítástechnikát. A felfedezésért a trió 1956-ban Nobel-díjat kapott. Az elismerésből Bardeen még egyet begyűjtött, 1972-ben a szupravezetés elméletének kidolgozásáért.

  • 1905. szeptember 30.

    Az angliai Leedsben megszületett Sir Nevill Francis Mott, angol fizikus, aki az amerikai P. W. Anderson és J. H. Van Vleck társaságában 1977-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a nem kristályos vagy amorf félvezetők mágneses és elektromos tulajdonságainak vizsgálatáért. Az amorf anyagok terén végzett vizsgálatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a sokkal drágább kristályos félvezetők helyére olcsóbbak kerüljenek.

Előzmények