Bizony, bizony, ha belegondolunk, sokan vagyunk vele úgy, hogy többször érintjük meg naponta, mint a kedvesünket…

A mi hétköznapi Egerünk gyermekkorát – ahogyan a nagy történelmi személyiségekét általában – egyre nagyobb homály fedi; ahogy telik az idő, mind kevesebb tényt lehet megtudni a kezdeti időszakról, terjednek a legendák, mindenki a magáénak akarja. A Wired magazin mindenesetre a mai napot tekinti a Mouse színre lépése időpontjának, az ő adataik szerint 1981. április 27-én indult a lenyűgöző pálya. Akár így van, akár nem (a Wikipedia szócikke szerint igen), kijár neki legalább egy felköszöntés – érzem is, ahogy bizsereg a kezem alatt…

Az mindenesetre bizonyosnak tűnik, hogy házi rágcsálónk atyja Douglas Engelbart, aki 1964-ben, Palo Altóban, a Stanford kutató laboratóriumában alkotta meg ezt a zseniális adatbeviteli eszközt. Ma már egyértelműnek és megkérdőjelezhetetlennek tűnik szerepe, kialakítása és működése, pedig akkoriban még sok másféle megoldás is terítéken volt, például a fejjel mozgatható kurzor – de hát ez már csak így szokott lenni a fejlesztéseknél: a nagy sikert hozó változat a homályba kényszeríti az egykor alternatívának szánt megoldásokat. (Pedig nem lenne rossz, ha az embernek nem kéne feladnia a kurzormozgatást, ha éppen két kézzel akar gépelni…)

Ez az egér, amelyről épp beszélünk, a Xerox Star munkaállomásán jelent meg kereskedelmi forgalomban, egy olyan konfigurációban, mely már grafikus megjelenítéssel rendelkezett, hiszen épp ezért volt nélkülözhetetlen egy olyan adatbeviteli eszköz, mely könnyűvé tette a képernyőn történő navigálást.

A Xerox Star

Azóta már elképesztő távolságokat járt be a fejlesztés, agyondizájnolták, összevissza színezték, elvették a görgőit, hogy pirosan világítson a hasa, világító és pörgethető forgó kereket építettek a hátába, s a mutáció során – szegény – még a farkát is elveszítette, brrr...

De még mindig itt van, s amíg a macska meg nem jelenik a számítógépek körül, itt is lesz. Isten éltessen, Mouse!