Hibás az Intel Core 2 széria. Jó, de mennyire?

A tervezés és a gyártás komplexitásánál fogva minden kereskedelmi forgalomba kerülő mikroprocesszorban számos hiba található. Ennek tudatában vannak a gyártók, és megpróbálnak együtt élni a problémával úgy, hogy a kritikus termékhibák esélyét a minimálisra csökkentik. Ilyen volt például az 1994-ben felfedezett Pentium-bug, amely – miután a média felkapta a sztorit – a processzort készítő Intelnek a termékcseréknek és a megsemmisített készleteknek köszönhetően 475 millió dollárjába került. Általában azonban a hibákat az alaplapok BIOS-ában vagy az operációs rendszer kernelében javítják szoftveresen, egyes gyártók aztán idővel újabb chipverziók, ún. steppingek kiadásával hardveresen is.

Szoftveres patchelésre került sor nemrég az Intel Core mikroarchitektúrára épülő processzorok – Core 2 Duo, Extreme és Quad, valamint a megfelelő Xeon-szériák – esetében is. A chipgyártó óriásvállalat áprilisban bővítette a családot érintő hibák listáját, többek között néhány, az ún. címfordítási puffert (Translation Look-aside Buffer, TLB) érintő bejegyzéssel. (E pufferben tárolódnak a címfordítás felgyorsítása végett a tényleges memóriacím kiszámításához szükséges adatok.) A TLB-hibák – melyeket tesztelés során az Intel szakemberei és nem felhasználók fedeztek fel – több operációs rendszer alatt ritkán lefagyáshoz vezethetnek. Egy később kiadott mikrokód-frissítéssel azonban az alaplapgyártók megkapták a javítást.


Paul Otellini vezérigazgató a chippel: hol itt a hiba? (Fotó: Intel)

A múlt héten a Microsoft is kiadott egy kernelpatchet a Windowshoz a hibák orvoslására. Ezt követően kezdtek internetszerte felbukkanni az aggódó felhasználók, akik azt kérdezték: vajon nem egy újabb Pentium-buggal állunk-e szemben? Olaj volt a tűzre az egyik ismert szoftverfejlesztő guru, az OpenBSD operációs rendszert megalkotó – és meglehetősen szabad szájú – Theo de Raadt kommentárja, amelyben ilyen mondatokat olvashatunk: „Ezek a processzorok irgalmatlanul bugosak. És e hibák egy része nemcsak a  fejlesztés során okoz problémát, hanem kétségtelenül kiaknázható felhasználói oldalról is.” A programozó szerint legalább 20-30 olyan hiba található az Intel listáján, amelyeket nem lehet szoftveresen kiküszöbölni. „Egyelőre, amíg ezeket a problémákat nem orvosolják (amihez szerintem legalább egy évre lesz szükség), nem tudom ajánlani Core 2-alapú számítógépek vásárlását” – zárja vészjóslóan a levelét.

Ám nem mindenki látja ilyen súlyosnak a helyzetet. Például Linus Torvalds, a Linux-kernel fejlesztésének koordinátora szerint a TLB-hiba valójában nem is hardveres hiba, csupán arról van szó, hogy az Intel eddig nem dokumentálta kellő részletességgel a Core 2 címfordítási pufferében bevezetett változtatásokat – ezért reagálnak késve a szoftverfejlesztők. Az pedig a világ legtermészetesebb dolga, hogy bugok vannak a processzorokban – teszi hozzá a Linux-guru.

Az ügyben megszólalt a legilletékesebb, az Intel is. Amint a sajtónak küldött nyilatkozatukban fogalmaznak: „A processzorhibát úgy javítottuk, hogy egy BIOS-frissítést készítettünk a partnereinknek. Ez semmilyen hatással nincs a rendszer teljesítményére. Az esetet hibaként dokumentáltuk is. Minden gyártó minden processzorában vannak hibák, az Intel ezekről bejáratott módszerrel tájékoztatja mind az ügyfeleit, mind a nyilvánosságot. Arra is felhívjuk a figyelmüket, hogy a hiba előfordulásának esélye csekély.”

  • Kapcsolódó cégek:
  • Intel

Azóta történt

  • Az Intel tovább terjeszkedik a szoftveriparban

    Eddigi partnerének lett társtulajdonosa a chipgyártó óriás.

  • Az Intelnek sem sikerül minden

    Úgy tűnik, nem jött be a Viiv és vPro márkanév.

  • 1993. március 22.

    Megjelenik a Pentium, az Intel első szuperskalár processzora. A chip 0,8 mikronos gyártástechnológiával készült, és 60, illetve 66 MHz-es változatban volt elérhető. Az első steppingek egy súlyos hibát tartalmaztak, amelynek folytán egyes lebegőpontos osztások hibás eredményt adtak. Ez az 1994-ben felfedezett bug az Intelnek a termékcseréknek és a megsemmisített készleteknek köszönhetően 475 millió dollárjába került.

Előzmények