Kedden összeült a Távközlési és Informatikai Kerekasztal, ahol a szakminisztérium vezetői egyeztették az elkövetkező két évre kidolgozott terveket a hazai IT-ágazat vezetőivel. A tárca optimizmusát még a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón is érzékelni lehetett, aminek a múlt év végi sikeres harmadik generációs mobilizálódás és a széles sávú internet térnyerése adott kedvező muníciót. Az Economist értékelése szerint e területeken Magyarország a feltörekvő térségbeli országok között felkerült a képzeletbeli dobogó harmadik fokára (legtöbbször Észtországot és Szlovéniát követve), de több olyan terület van, ahol igencsak a sereghajtók között találjuk magunkat – kiemelten ilyen az e-business és az elektronikus közigazgatás. Ez utóbbinál a meglévő jelentős lemaradás elég nyomasztó, érdemes lenne a döntéshozóknak egy pillantást vetni az ebben a műfajban kiemelkedőt alkotó Észtországra.
A hiányosságokra az uniós pénzekből is finanszírozott informatikai GVOP-pályázatok adhatnának némi gyógyírt, de a múlt évben még döcögősen működött a gépezet, holott a vállalatirányítási rendszerekben érdekelt szoftvermultik mindent megtettek annak érdekében, hogy az önrészekkel ne legyen sok problémájuk a tőkeszegényebb vállalkozásoknak. Az önkormányzatok megérezték, hogy lépniük kellene, a források azonban egyelőre korlátokat szabnak a vágyaknak. Kovács Kálmán miniszter tájékoztatást adott arról, hogy az idei évben 41 olyan fejlesztés indul, mely összesen 900 önkormányzatot segít elektronikus szolgáltatásuk elindításában. Ezek teljes költsége 18,5 milliárd forint, amelyből az unió 14 milliárdot áll, a fennmaradó részt a költségvetés fedezi.
A jó hír, hogy a három magyarországi GSM-szolgáltató összesen 8 millió 727 ezer előfizetést tart már nyilván – virágzik a GSM-piac. A harmadik generációs (UMTS) mobilszolgáltatás 2006 januárjában biztos elindul Budapesten, európai színvonallal számolhatunk az évtized második felére.
Kovács Kálmán szerint biztató, hogy jelenleg 2,7 millió internethasználó van Magyarországon. A tárca azt várja, hogy két év alatt további kétmillióval bővül a netezők tábora. A szakminiszter szerint 1,5 millió felhasználó részben az évente 15-20 százalékkal csökkenő széles sávú tarifák miatt léphet be a "böngészők" táborába, a fennmaradó félmillió netező pedig várhatóan a közösségi helyeken, például e-Magyarország pontokon kapcsolódhat majd a világhálóhoz. Megoldásra vár ebben az évben az állami forrásokból létrehozott köztartalmak ingyenes hozzáférésének kérdése. Többen a kerekasztal résztvevői közül fontos állami szabályozó feladatként a tarifák csökkentése irányába ható rendeletek megalkotását gondolják, mivel egy bizonyos szint felett a piacképes kereslet korlátozhatja az internet terjedését.
A technológiák találkozása sok érdekes és izgalmas újdonsággal szolgálhat nem is olyan soká. A kormányzat tervei értelemszerűen e folyamatok ösztönzésére irányul, be kívánják kapcsolni a világhálóra az összes közintézményt (Közháló), elkészül várhatóan a Jövő Háza a Millenáris Parkban, és ha az irányítók (szabályozók) nem fognak szántszándékkal a természetes piaci folyamatok elé akadályokat gördíteni, az európai felzárkózás talán még valósággá is válhat az évtized végéig.
