A magyar Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) tájékoztatása szerint a Szerzői Jogokkal Kapcsolatos Reformszövetség (CLRA) tagjai közös, nyílt levélben fordultak az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, s a levélben aggodalmukat fejezik ki a szerzői jogdíjfizetési rendszer reformjának elhalasztása miatt. Az európai IKT (infokommunikációs technológiai) iparági szövetségek, valamint a legnevesebb hardvergyártók – köztük az Intel, az Apple, a Sony, a Nokia és a Philips – vezetői által is aláírt levél arra figyelmezteti a bizottság elnökét, hogy az elvileg egységes európai piacon a kontinens technológiai szektora kiszámíthatatlan gazdasági környezetben kénytelen működni, illetve a jogtalan díjak túlzott és egyre növekvő mértékével is meg kell küzdenie.
„Tarthatatlan, hogy a vásárlók akár nyolcszorosan fizetik meg a szerzői jogdíjat” – mondta Kovács Zoltán, a CLRA egyik tagszervezetének, az EICTA-nak elnökségi tagja, az IVSZ elnöke. A jelenlegi szabályozás következtében az Európai Unióban 2006-ban mintegy 1,53 milliárd euró szerzői jogdíj folyt be, amely összeg 2007-ben becslések szerint 1,76 milliárd körül, 2008-ban pedig 2 milliárd euró felett várható. Elemzések szerint minden egyes beszedett euró az eladások számának csökkenése és az iparági versenyképesség visszaesése révén két euró veszteséget okoz. „Célunk egy egységes, átlátható rendszer kialakítása, amelyben a jogdíjak kiszabása, beszedése és elosztása igazságosabb módon történhet. Az új szabályozás mind a hardvergyártók, mind a szellemi termékek szerzőinek érdeke, hiszen a nagy piaci szereplők pozíciójukat kockáztatják, ha olyan díjakat kell fizetniük, amelyeket más versenytársaknak nem. A szellemi jogok védelme a piacgazdaság működésének sarokköve, amely védi, de egyben ösztönzi is az új termékek és szolgáltatások fejlesztését, a kreatív tartalmak létrejöttét.”– indokolta a kezdeményezéshez történő csatlakozásukat Kovács Zoltán.
Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság decemberben váratlanul visszavonta az egységes szerzői jog szabályozására tett javaslatot, amelynek kidolgozását már 2005 óta sürgeti Charlie McCreevy, a Bizottság belső piacokért és szolgáltatásokért felelős biztosa. Jóllehet a műsoros és üres audiokazetták után már 1961 óta egységesen kell bizonyos díjat fizetni, a ma forgalomban lévő digitális eszközök, sokszorosító és másológépek után az unió egyes tagországaiban eltérő mértékű szerzői jogdíjat kell leróni. A jövőben várhatóan tovább szélesedik a jogdíjfizetési kötelezettség alá eső termékek köre, így például a mobiltelefonok és a digitális fényképezőgépek is ide tartozhatnak. Ez azt jelenti, hogy egy háztartás sokszorosan fizet szerzői jogdíjat, hiszen egyrészt a műsoros CD-k, DVD-k, másrészt az azok lejátszására és másolására alkalmas CD-, DVD- és mp3-lejátszók, valamint az üres lemezek és memóriakártyák árában is érvényesítik a forgalmazók a szerzői jogdíjakat. Ráadásul a jogdíjak elosztása országonként változik (például egy 180 perces videokazetta ára Németországban körülbelül 70 Ft, míg Dániában nagyjából 500 Ft jogdíjat tartalmaz); egy tanulmány szerint pedig a jogdíjakból származó bevételek 20 százaléka a beszedés adminisztrációjára megy el.
