Hamarabb sikerült megépíteni a világ első petaflops teljesítményű szuperszámítógépét, mint azt tervezték és mint ahogy várni lehetett. A lélektani határt a világon elsőként az IBM által az amerikai energiaügyi minisztérium Los Alamos-i Nemzeti Laboratóriumának épített Roadrunner rendszer lépte túl, amely – amint a New York Times írja – 1026 billió (1,026 billiárd) művelet végrehajtására képes másodpercenként a tudományos számításokat szimuláló Linpack benchmarkban. Ez több mint kétszer akkora lóerő, mint amellyel a jelenlegi rekorder, az ugyancsak IBM gyártotta Blue Gene/L rendelkezik (478,2 teraflops).
A Roadrunner – mely a nevét Új-Mexikó állam „hivatalos” madaráról, az amerikai gyalogkakukkról kapta – egy sajátos hibrid rendszer, amelyet javarészt kereskedelemben is kapható hardverekből építettek fel: alapját a két Opteron processzort támogató BladeCenter LS21, valamint a Cell (PowerXCell 8i) chipekre épülő BladeCenter QS22 szerverek alkotják. Az AMD chipjeből 6480, a Cellből 12 960 dolgozik a monstre masinában – ez összesen 116 640 processzormagot jelent. A közel 3 megawattot fogyasztó Roadrunneren Red Hat Enterprise Linux operációs rendszer fut.
A hatalmas teljesítményű rendszert olyan szimulációk futtatására fogják használni, amelyekkel kiválthatók az USA atomfegyver-arzenáljának naprakészen tartásához szükséges földalatti kísérletek. De a katonai célú felhasználás megkezdése előtt egyéb természettudományos problémák megoldására is tervezik bevetni, többek között a klímaváltozás vizsgálata is szerepel a tervbe vett feladatok között.
Nemzetközi vágta
A gép teljesítményét a New York Timesnak a projektben részt vevő egyik kutató az alábbi hasonlattal próbálta meg közérthetően érzékeltetni: ha a Föld minden lakója, mind a hatmilliárd ember számológépet venne a kezébe, és a hét minden napján 24 órában számításokat végezne, 46 év alatt pötyögnének be annyi műveletet, mint amennyit a Roadrunner egy nap alatt abszolvál.
A petaflopsos határ eléréséért több kontinens és ország futott presztízsversenyt. Az Egyesült Államokban az IBM mellett a Cray is dolgozik, szintén állami támogatással, egy ilyen monstrum megépítésén, miközben Japán és Kína is azon erőlködik, hogy 2010-ig elkészüljön a világ éppen legerősebb szuperszámítógépével. A szuperszámítógépek teljesítményére ezek az országok (akárcsak Európa) többnyire a nemzetgazdaság versenyképességének mutatójaként tekintenek.
Az Egyesült Államok pozíciója e téren hosszú ideig kikezdhetetlen volt, de 2002-ben a Japánban megépített Earth Simulator nyerte el – és tartotta meg jó ideig – a világ legerősebb szuperszámítógépének címét. Válaszul a Bush-adminisztráció felkarolta a nagy teljesítményű számítástechnikai kutatás támogatását, aminek mára kézzel fogható eredményei vannak. A következő cél az exaflopos határ elérése lesz, azaz egy olyan rendszer megalkotása, amely egytrillió művelettel birkózik meg másodpercenként.
