Valahai ifjúkoromban imádtam azokat a könyveket – akkoriban még sajnos csak csekély számú ilyen kiadványhoz lehetett hozzáférni –, amelyek különféle hasznos háztartási tanácsokat tartalmaztak, üdítő összevisszaságban – Házi praktikák, Ötszáz ötlet vagy valami hasonló volt a címük. S bár időnként valóban találkoztam olyan leírással, amelyet ki is próbáltam, vagy épp akkor érdekesnek tűnt valamilyen oknál fogva, azért elsősorban nem a gyakorlati haszna miatt forgattam az ilyen könyveket (hiszen akkoriban sem az volt mindennapjaim legfőbb problémája, hogy vajon hogyan vegyük ki gyorsan és roncsolás nélkül a festékfoltot a fehér ingből), hanem azért, mert lenyűgöz ez a műfaj, az enciklopédikussága, a vegyes felvágott jellege. S bár ma is számtalan hasonló könyv jelenik meg, az ötletbazárok azért lassan felköltöznek a webre, a How to… ma már ezernyi variációjában létezik, s különösen amióta a technológiai fejlődés lehetővé tette a videók könnyű és egyszerű elkészítését és megosztását, azóta új fejezet nyílt a hasznos/haszontalan tanácsokat, tippeket kínáló honlapok történetében is. Egy ilyen, egyelőre még béta-verziójú oldalt mutatok be most.
Úgy másfél évvel ezelőtt már felhívtuk a figyelmet egy ilyen kezdeményezésre, az azóta már igen csak megizmosodott, brit alapítású Videojug nevű oldalra, mely az eltelt időszakban hallatlan népszerűségre tett szert, több szakmai és közönségdíjat is megkapott, s jövedelmezősége is megerősödött: tavaly év közepén szakértők 70 millió dollárra értékelték a céget. Ismertetésünk mai tárgya, a tavaly ősszel elindított, izraeli alapítású 5min roppant mód hasonlít a Videojugra, sőt, mondhatom ennek koppintása, de azért vannak apró különbségek. Közelebbről megnézve a koppintás sem igazán állja meg a helyét, mivel az ilyen oldalak működtetése egy irányzat, nem is nagyon lehet komoly különbségeket találni közöttük, lásd még: SuTree. A különböző oldalak között az alapvető eltérés a feltett anyagok eredtében lelhető fel: a Videojug a saját tartalomgyártásra törekszik, a SuTree külső anyagokat használ, míg a 5min vegyes modellt alkalmaz, bár önleírásuk alapján igyekeznek a saját felhasználói közösség által készített anyagok felé eltolni a hangsúlyt.
Az 5min működtetői azzal is saját karaktert akartak adni vállalkozásuknak, hogy már a névben is jelzik: maximum ötperces oktató, magyarázó filmeket várnak a felhasználóktól (ezt többé-kevésbé be is tartják, de inkább rövidebbek a videók, mint hosszabbak), igaz a Videojugon e nélkül a kikötés nélkül is hasonló terjedelműek az anyagok. Ez arra épp elegendő – a műfaj szabályainak megfelelően –, hogy megtudjuk, hogyan kell egy adott ételt elkészíteni, hogyan kell inget vasalni, vagy éppen: hogyan kell helyesen felhelyezni az óvszert.
Az is közös a Videojug és az 5min működésében, hogy közösségi oldalak, a tartalom zömét a regisztrált felhasználók nyújtják. A bejelentkezett júzer kap egy saját fiókot (a Videojug esetében ez a My jug), egy „stúdiót”, amelyen keresztül megoszthatja tudását másokkal. A tájékozódás megkönnyítése érdekében itt is tematikus elrendezésben szerepelnek a videók, témakörök és altémák alapján lehet keresni – ezt igen jól megcsinálták, egyszerűen és gyorsan el lehet jutni a kívánt témához, ha az érdeklődő egy bizonyos dolgot keres (igaz, ha az 5min is olyan népszerű lesz, mint a Videojug, akkor ahhoz hasonlóan további bontásra lesz majd szükség) –, s nem hiányzik a közösségi oldalakon megszokott tag-lista sem.
A YouTube típusú videomegosztóktól a tudásbázisra való törekvés különbözteti meg ezeket az oldalakat, tehát a szórakoztatás kissé a háttérbe szorul – szerencsére –, ezért tisztább és átláthatóbb az oldalak szerkezete – s hogy ez így is maradjon, ez az üzemeltetők felelőssége. Ideális esetben a közösséghez csatlakozott felhasználó elfogadja az oldal által kínált egymondatos „filozófiát” (mindenki szakértő valamiben), s a saját maga által készített anyagot feltölti az adatbázisba. A fejlesztők több kiváló eszközt is adnak a stúdióval rendelkezőknek (és a nézőknek is): a Smart Player nevű lejátszó program lehetőséget ad a teljes képernyős üzemmódra, a zoomolásra, a filmet kísérő szöveges magyarázat elkészítésére stb. Ám ez valóban az ideális eset, mert az természetes, hogy a felhasználói szabadság több „tévutat” is megenged. Felkerültek a 5min-re a YouTube-ról másolt videók, vannak hirdetések, üzleti jellegű filmek, szép számmal akadhatunk vicces, poénos anyagokra (egész jók egyébként, egyet beágyaztam a cikk végére is…), akadnak olyan felvételek is, melyek feltehetőleg szerzői jogot sértenek. Azt nem tudom, hogy vajon szándékosan hagyják-e fenn az üzemeltetők ezeket, ám ha a profilt tisztán akarják tartani, s nem akarnak belemosódni videomegosztók tengerébe, akkor erre nem árt majd figyelniük, még ha esetleg az induláskor üzletileg be is jöhetnek ezek a filmek.
Lehet szeretni ezeket az internetes „videokönyveket”, és a nyakkendőkötés bemutatója még jól is jön, de azért zongorázni, gitározni vagy csajozni azért nem ebből tanulnék:
