Új hozzászólás Aktív témák

• #606 mirci18 addikt Šolaire #605

  Új Válasz 2020-03-09 18:44:19 #606

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  mirci18

  addikt

  válasz Šolaire #605 üzenetére

  Kapcsolgatni lehet de az induláshoz benzin kell neki.

  Nincs annál gonoszabb ember mint aki az előtt jó volt de egy másik gonosz őt is gonosszá tette.-BSTH

• #608 konyi79 addikt Šolaire #605

  Új Válasz 2020-03-09 22:18:01 #608

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  konyi79

  addikt

  válasz Šolaire #605 üzenetére

  A Renault-Dacia LPG nyomulása miatt úgyis téma lesz ez, pár dolog összefoglalva, amit érdemes tudni, aki ezzel tervez/gondolkodik- Nyugodtan lehet kiegészíteni, a hülyeséget javítani:

  Jelenleg értelmes gázos autót szívócső-befecskendezéses motorokhoz tudnak csinálni.
  Ilyenkor van a szívócsőben minden henger előtt 1-1 gázinjektor is.
  A motor benzinnel indul mindenképp, típusfüggően 30-60 fokos motorhőmérsékletnél átkapcsol gázra, ha a módválasztó oda van kapcsolva. És van is benne gáz.
  Erre azért van szükség, mert az elterjedt gázrendszerek nem cseppfolyós, hanem gáz állapotban fecskendeznek be. Azaz a rendszer része egy reduktor, amit a hűtőközeg fűt, párologtatás közben ne fagyjon le.
  Szóval igen, van egy módválasztó. Ha LPG-re kapcsolsz, és meleg a motor meg van benne gáz és nincs hiba a rendszerben, automatikusan és jó rendszer esetén észrevétlenül átvált gázüzemre.
  Ha menet közben kifogy a gáz, automatikusan visszavált benzinre. Előfordulhat, kicsit erőtlen a kocsi kevés gáznál. Ha úgy van kalibrálva a rendszer, teljesen kifogyassza a gázt, alacsony tartálynyomásnál szegényedhet a keverék, emiatt erőtlen ilyenkor.

  LPG előnyei:
  - kisebb üzemeltetési költség Ft/km
  - alacsonyabb károsanyag kibocsátás (LPG magasabb hidrogéntartalma miatt az égéstermék nagyobb hányada víz, mint benzin vagy gázolaj esetén)
  - elvileg a motorolaj kevésbé szennyeződik (korom) és nem hígul annyira téli városi üzemben, ez hozhat hosszabb motor élettartamot azonos szervíz intervallumot feltételezve
  - EGR problémák sem jellemzőek az LPG hajtóanyag mellett

  LPG hátrányai:
  - pótkerék vagy csomagtartó egy része bánja
  - + rendszer, ami előbb utóbb ugyanúgy meghibásodik, mint minden más
  - újabb, speciális szakértelmet igénylő részegység, amivel még minden márkaszervíz sem rendelkezik jelenleg
  - Műszaki vizsga előtt kötelező gázbiztonsági szemle
  - 10 éves kora után a tartályt egyszerűbb cserélni, mint újra hitelesíttetni
  - közvetlen befecskendezéses modellekhez megbízható rendszer nincs (bármennyire is állítják)
  - hengerfej, leginkább a szelepek fokozott hőterhelése (hisz a befecskendezett benzin azt nem hűti), de a TCE LPG motorok erre fel vannak készítve.
  - előbbi pont okán a tartós nagy tehelés kerülendő (szélsőségesen nagy tempós autópálya, nagy sebességű vonatás)
  - parkolási korlátozások
  - plusz tömeg, amivel a jármű hasznos terhelhetősége csökken.

  Léteznek liquid gázinjektorok is már, azaz folyékony gáz állapotban befecskendező rendszerek is. Ezek üzembiztonsága és működése azonban még korlátozott, nem ajánlott.
  Ilyenkor közvetlenül az égéstérbe befecskendezett cseppfolyós gáz ott párolog el, ami elvileg lehetne előnyös is, azonban a mostani rendkívül összetett keverékképzésű motorokban nem igazán működik jól.
  Ez a korlátja az közvetlen befecskendezésű benzinmotoroknak gázosításának is. Az égéstérbe belógó fúvókának hűtésre van szüksége, ami miatt LPG szívócső befecskendezés esetén a lambda értékhez mért 30% benzint szoktak befecskendezni, azaz itt lényegében folyamatosan kettős üzemben működik. Máskülönben a befecskendező szelep szétégne, vagy csak egyszerűen lekormolódna és nem működne benzinnel.
  Van gyártó, aki kitalálta, hogy gázrendszert működtet közvetlen befecskendezéses benzinmotoron egy útváltó segítségével és úgy juttat közvetlenül az égéstérbe cseppfolyós gázt, de ezt is érdemes kerülni. A közvetlen befecskendezéses benzinmotorok is nagynyomásúak, mint a mai dízelek, csak itt 150-350bar befecskendezési nyomásról beszélünk. na erre ráépíteni egy útváltót, előállítani hozzá a gáznyomást és azt gondolni, ugyanúgy megbízhatóan és meghibásodás nélkül fog működni a befecskendezőszelep a más viszkozitású folyadékkal... nem egy mérnöki gondolat.

  Érdekességkép viszont a dízeleket is szokták gázosítani, de rendkívül hosszú megtérülése miatt ritkán. Ott ugyanúgy szükséges a részleges gázolaj befecskendezés, mint a közvetlen befecskendezéses benzinmotorok esetében.

Új hozzászólás Aktív témák