-
IT café
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
rii
nagyúr
- [link] akkor Ő lenne a nullszériás?
És az általam birtokba vett fekete példány meg a képen láthatónak a javított, továbbfejleszett változata?
frankie!: nem ... ez egy másik volt.A 65.000 még mindig fent van. Akitől vettem, telefon beszélgetés közben mondta, hogy a vaterán is árulja. De csak úgy adta ki a kereső, ha Orion 260-ra kerestem rá. Az egyik Orion SE 260-nak, a másik Orion 260 SE-nek volt írva a vaterán, azért nem láttuk eddig.
[Szerkesztve]
----------------------------------------------------------------------
Más:
az Orionos srác ezt a hangfalat ajánlotta nagyon még figyelmembe: [link] - Orion HS 501 Bolero , kiemelte, hogy nem az 500-as, hanem az 501-es, .... a 260-as saját hangfala, vagy mi ... (-:
[Szerkesztve]piros-kapszula: https://www.youtube.com/watch?v=oW-VZVYohRg
-
Ebit
addikt
A HS 700-as amit én korrekt körülmények során lakáson hallgattam, elég jól szólt, bár ez valami modositott verzio volt/ NSZK export ?, visszaemlékezve egyedül a mélyhangjai nem voltak tőkéletesek
Jó állapotban lévő HS20-40 est nem haééottam megfelelő körülmények között, Hs -400 ast már többször, és nekem is volt modositott HS -280 as hangfalam.
Számomra még elfogadható a videoton preludium B31 hangfalcsaládja. -
Satellite
tag
Bocsi, megismételnéd?
Meddig??
1.5-2 évet is kibír anélkül, hogy változna a hangja?
Hát ez igen tiszteletre méltó...
(Kedvet is kaptam: két éve nem volt bekapcsolva a kis Audio Innovations 500-asom, végignézem, hogy vajon hány ponton tudom ugyanazt mérni, mint korábban. Aztán kicserélem a gyári csöveket 4 Svetlana EL-34-re, vagy netán Ruby Tubesre, - de vannak Tungsram-ok is, meg egy szép Made in China garnitúra, - és kezdhetem előlről az egészet...) -
Satellite
tag
''...Az én JmLAB dobozaimra 800 üzemóra bejáródást ír elő a gyártó. A végleges hangot 1500 óra után éri el...''
Akkor teljességgel megnyugodtam: a használatomban lévő kis Celestion SL6-os ékszerdobozok '83-ban készültek, és a legutóbbi 11 évben átlag napi 2-3 órát biztos mentek. -
Ebit
addikt
Az általad leirtakkal egyetértek, természetesen kivételek vannak.
Ne fejlejtsük el, hogy sokunk számára az otthoni zenehallgatás teli van komromiszumokkal.
Néhányat tetszőlegesen felsorolva:
-anyagi eszközök
-meghallgató szoba kialakitása /feltehetően nem elsődlegesen zenehallgatásra szolgál/
-lejátszó eszközök minősége, egymáshoz való illeszkedése
stb
A szubláda általad leirt megvalósitása az álom kategoriába tartozik, de miért élnénk, ha már álmaink sincsenek -
etilin
aktív tag
250W Szobai zenehallgatásra Mintha valakitől hallottam volna még régebben, hogy 2*10W szobában megfelelő érzékenységü hangfalakkal (90dB/W/m) nagyon is hangos tud lenni.
Szerintem átlagos szobába 30 nm-ig 2*10W bőven elég. Legálábbis nekem. Feltételezem az itt jelenlévő fórumtársaknak a zenehallgatás szintén nem azt jelenti hogy az utca végén is hallják a szomszédok a SkútertEj, God Vazzeg és egyéb sokak hun vannak, he?
-
Ebit
addikt
Nem értelek félre:
Ezt irtam
Véleményem szerint egy rendszerbe, különbőzó alrendszereket beintegrálni nem egyszerú házi feladat.
Természetesen nem akarok visszatérni a kályhához, de a 30 hz átviteléről beszéltünk egy hangfalon.
Te is irtad, hogy nagyon kevés zenei anyagban található, 40 hz alatti hang.
Amit én irtam, és te is nagyon jól tudod, hogy ritkán jelenik meg a hangszorón,csak egy tiszta freki, persze kivétel a mérés.
Az álom hasonlat pont erről szólt. -
Auratech
őstag
Nem értek vekled egyet. ''30Hz-es alsó freki az már majdnem szub'' Mi az a sub? Az a frekvenciatartomány, ahol a hangok irányítottsága megszűnik. Szóval azok a mély hangok, amiknek a forrását nem tudod a hallásoddal lokalizálni, csak a felharmonikusai alapján. Ez a freki kb 125hz alatt kezdődik, de 100hz alatt minden tiszta hang subnak számít. Ezért kicsi a jelentősége, hova teszed a subládát. A membránfelület nem döntő. A hullámhosszok méteres nagyságrendűek. Az impulzusszerűen megmozgatott levegőmennyiség a lényeges. Ezért működnek jól a TL-rendszerű dobozok akár kisebb membránnal és egy passzív sugárzóval. Nekem jó dobozom van. Tudja a 20 hz-t is (BEAG HEC-45 átépítve), de nem feltétlenül kell 30-as membránátmérő. Tervezési filozófia kérdése. Kisebb membránkitérés, nagy felület vagy nagy membránkitérés kisebb felület. Mindegyikre vannnak jó példák. pld a Dynaudio itt: http://www.dynaudioacoustics.com/Default.asp?Id=294&AjrNws=205&AjrNwsPg=1
Auratech Field Recording
-
Auratech
őstag
Én meg nem is akarok vitatkozni. Elfogadom a kritikád, mert nem szeretek acsarkodni.
A szubszonikus a hallásélettanban hallás alsó frekv. küszöbe alatti hangot jelentheti nem?
Azért sub-mert alatta van a sonikus-(hallható) tartománynak. Hétköznap viszont azt mondjuk szubnak amit az átlagos hangfalak kinlódva szólaltatnak meg nem? Amiből egy is elég. A falak+3db, élek+6db, sarkok+9db és a szobaméretből felépülő állóhullámokat ismerem, ha arra utaltál.
A véleményem csak arrol szólt, hogy nem kizárólagosan a membránfelület a döntő.
A link se kéthetes keresés után a főbizonyíték arra, amit írtam. Senki véleményét nem akarom letiporni csak utálom a folyton márkákkal, meg adatokkal dobálózó messziről jött embereket, ahogy te írtad.Auratech Field Recording
-
Auratech
őstag
Tényleg. Igazad van. Bocsánat! Azt hiszem, kicsit fáradt voltram tegnap. Az egész hozzászólásomban csak azt tartanám meg, hogy a nagy 30-35cm átmérőjű mélysugárzók képesek lejjebb menni, mint a kisebbek általában, de ezek közt ritkább a feszes pregnánsabb basszust produkáló. Óvatos leszek. Saját tapasztalatom az, hogy pld. egy lábdobhang feszesebben szólal meg kisebb membránú mélysugárzóból, mint egy nagyobból. összehasonlítva a kisebb membránoson, mintha bőrt cseréltek volna. A másik persze lejjebb megy. A mai elektronikus zenék más megfogalmazásban hangzanak egy olyan hangszórón, amin egy Proprius-orgonafelvételt maradéktalanul élvezni lehet. A lényeg, hogy szerintem nincs mindenféle zenei stílust egyformán jobban lejátszó mélysugárzó konstrukció. Valahol kompromisszumot kell kötni. Szóval ennyi. Kösz.
Auratech Field Recording
-
commanDOS
senior tag
Értem, köszi, hogy kijavítottál
Ehhez még annyi kérdésem lenne, hogy elvileg a csöves erősítők kimenő impedanciája mindig annyi, mint a rá kötött hangszóróé, a tranzisztorosok kimenő impedanciája pedig gyakorlatilag 0. Ez mennyiben igaz? Illetve pontosan mit takar?Kihelyezett tőke visszaáramoltatási szociális ügyintéző: pénzbehajtó :)
-
dabadab
titán
Az a baj, hogy nalam ket fontos osszetevo is hianyzik: az ''igazi high-end cucc'' meg az ''igazi audiofil''
(Azt meg, hogy en, a sajat cuccaimon mar joval kisebb bitrate-en se hallok kulonbseget, mar amugy is tudom.)
Ezzel egyutt tenyleg nem lenne erdektelen egy ilyen teszt megszervezese.DRM is theft
-
johnjohn
addikt
Legyen neked Jazz! Valóban ,megnéztem amiről írtál,mindkét R-C tag át lett méretezve az extrém átvitel érdekében, a táp oldalanként egy -egy 250 W -o hipersyl + 42 000 uFx 2,
méréskor 6 ohm 400W műterhelés volt rákötve. Tehát akkor ez egy mod. Quad 405, de a lényeg hogy megfelelően körültekintő, alapos munkával remek dolgokat lehet alkotni. Néztem a honlapodat, és nosztalgiáztam, úgy 10 éve használt egy barátom 2 db EAG gyártmányú moziból kiselejtezett csöves végfokot, és szintén moziból mentett Altec hangfalakat,fantasztikusan szólt. Sajnos már tőlünk távol külföldön boldogítja a szomszédokat. Gondolom Te is zenét hallgatsz,és nem azt hogy hogyan szól. -
Pety
senior tag
Lehet,hogy álokoskodás.Én nem javítok és építek mert nem értek hozzá viszont a különbségeket hallom és nem azért mert valaki felhívja rá a figyelmem mit kell figyelnem.
Hallottam már ezt azt de valóban így vélekedek én is,a többit pedig olyan mondta akinek adok a szavára.Addíg én sem hittem amíg ezt be nem bizonyította nekem,hasonlóan vélekedtem.A furcsa az volt amikor a saját VT aida-ját kezdte ecsetelni,hogy miből ollozták ki a kapcsolási rajzát(már nem emléxem talán(talán NAD vagy valami hasonló,nem emléxem pontosan) és mennyire elcseszték,utána jött az én piom sx-890 receiver,ujabb vidi asszem 7300 stb.
Lehet itt sok mindent pro és kontra vonultatni de a saját véleményét csak leírhatja az ember erről szól a fórum ugye."A számítógéppel kitűnően megoldható minden olyan probléma, amely számítógép nélkül fel sem merülne"
-
Pety
senior tag
Igazad van a Hi-Fi-t nem nagyon lehet határok közé tenni,elég sarkosan és elvakultan fogalmaztam.Apró nüanszokért nagyon-nagyon sokat kell keresgélni és persze fizetni.
Örülök,hogy már pár lépcsőt jártam ebben a életben ebből."A számítógéppel kitűnően megoldható minden olyan probléma, amely számítógép nélkül fel sem merülne"
-
WN31RD
addikt
Nagyon egyszerűen:
mp3 -> számítógép -> DAC
CD -> számítógép (EAC, paranoid beállítások*, semmi átkódolás) -> DACSzerk.:
* A biztonság kedvéért minden szám kétszer beolvasva, mindkét alkalommal ugyanaz az eredmény, egy bit eltérés nélkül.''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
-
WN31RD
addikt
Ha tényleg hallod ezek között a különbséget, akkor rendkívül érzékeny - és ritka - hallásod van. ABX eredményt megosztanál velünk? (A #2583-ban linkeltem egy programot, az pl. megfelelő erre.)
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
Jól értem, hogy azt állítod, hogy egy AB teszten nem ismernéd fel azt a különbséget, amelyet korábban így jellemeztél:
"Hááát elég nagy a különbség. Én még a pc-ről hallgava Logi Z2200-on keresztül is hallom, [...]
Az egyik [...] dinamikailag kevésbé kiegyensúlyozott és szűkebb a dinamikatartománya. Ez leginkább a dob hangjainál jön elő (kopogás) az egyiken sokkal határozottabb (nem tolakodóbb!) végig a felvételen. A térleképzésben is van különbség, mert az egyiken sokkal határozottabbak a pozíciók."
?Most akkor kicsi a különbség vagy nagy? Egyértelműen hallható számodra vagy nem? Ha a 20 másodperc körüli mintákat túl rövidnek találod, próbáld akármilyen hosszúval.
Szerk.: Egyébként ismersz az AB-n kívül másféle teszt módszert, amely tudományosan elismert?
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Tessék végigböngészni a '80-as évek eleji brit hifi sajtót, ahol ez szépen le van vezetve."
Ez elég tág forrásmeghatározás... Tudnál közvetlen linket adni?
Még jobb lenne, ha összefoglalnád röviden az AB tesztek módszertani hibáit és a hibák elemzését.Vonatkozik ez általában minden vaktesztre, vagy létezik olyan, nem az "AB teszt" kategóriába sorolható, vakteszt, amely elfogadható szerinted hangminőség tesztelésére? Mely teszt vagy tesztek ezek? Ha nem létezik, akkor mi az oka annak, hogy a különféle tudományos kutatásoknál széleskörűen elfogadott, kifejezetten az emberi előítéletek és a placebo hatás kiszűrésére használt, módszer nem jól működik ebben a speciális esetben?
____"tessék zenét hallgatni!! Ilyen 15-20 másodperces vackokkal semmire nem lehet menni. Tessék letömöríteni 5-6 jól ismert különböző stílusú zenét és azt hallgatgatni. Nem kapcsolgatni össze-vissza. A "jól ismert" jelző magában foglalja a médiát is. Ja és nem idegen rendszeren, hanem a szintén jól ismert sajáton."
Sokszor csináltam már ilyet. Nem egyszer előfordult pl., hogy megszereztem valamilyen zenét jó minőségű mp3-ban, hallgattam egy ideig, és annyira megtetszett, hogy megvettem eredetiben, azóta azt hallgatom, de a hangzásban semmilyen különbség nem tűnt fel hosszabb távon sem.
Olyan is volt persze, hogy gyengébb minőségű mp3 után feltűnt az eltérés, de ha ilyenkor kíváncsiságból rövid mintát is összehasonlítottam az eredetivel, mindig, kivétel nélkül, hallottam a különbséget ott is. Soha nem tapasztaltam még olyat, hogy hosszabb távon észrevett különbséget jól kiválasztott nagyon rövid (néhány másodperces) mintán ne tudtam volna azonosítani.
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
Csákk
senior tag
-
WN31RD
addikt
Igazából nem az a kérdés, hogy melyik szól kellemesebben, hanem az, hogy van-e egyáltalán ember által érzékelhető különbség köztük, illetve hol a határ. Más szóval, az általad említett érzelmi vonalat is beleszámítva (ezt nevezhetnénk egyszerűen placebonak), ha valaki azt hiszi, hogy az eredetit hallgatja, akkor más (nem jobb!) élmény-e számára tényleg az eredetit hallgatni, mint pl. egy jó minőségű mp3-at.
Ilyesmit objektíven mérni tényleg igen nehéz, ezért is szükséges, hogy több mérést végezzünk, és valószínűségekkel operáljunk (ld. képlet fentebb), ha értékelhető eredményt szeretnénk kapni.
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
Továbbra is rendkívüli módon érdekelne a válasz erre:
"[...] mi az oka annak, hogy a különféle tudományos kutatásoknál széleskörűen elfogadott, kifejezetten az emberi előítéletek és a placebo hatás kiszűrésére használt, módszer nem jól működik ebben a speciális esetben?"A linkeket szívesen fogadom, de biztos vagyok benne, hogy a saját szavaiddal is el tudod magyarázni a lényeget.
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
-
WN31RD
addikt
"ez semmiképpen nem mutatható ki AB teszteken."
Miért nem? ABX tesztet lehet akár hosszú időn keresztül is végezni, teszem azt, hetente egy próbával.Te magad honnan tudod, hogy pl. az mp3-nak lehet olyan hatása, hogy "kevésbé van kedvem zenét hallgatni" (vagy valami hasonló), ha nem onnan, hogy tudatosan felfigyeltél erre, észrevetted, hogy van ilyen összefüggés? Ha pedig erre fel tudtál figyelni, akkor ez már mérhető, legfeljebb körülményes a dolog.
A dabadab által megadott mintákra visszatérve: Ezekről igen határozott véleményt fogalmaztál meg, és más is, pontosan leírva, hogy az mp3 kódolás miben változtatja meg a hangot. Ha ilyen pontosan, és saját bevallásod szerint könnyedén, meghallod a különbséget (és nem csak te), akkor ennek bármilyen teszten kiugróan meg kell jelennie.
Végül továbbra is kérdés, hogy ha egyszer köztudott és tudományos vizsgálatoknál minden esetben figyelembe vett tény, hogy az emberi érzékelésnél a képzelt különbségek is nagyon nagy szerepet játszanak, akkor a hangminőség vizsgálatakor hogyan lehet ezt a hatást kiküszöbölni?
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Ezt a próbát te is megcsinálhatod. csináltass a jól ismert zenéidből cd-ket [...] Ezeket az alkalmakat fel kell jegyezni. néhány nap után ki lehet értékelni a dolgot."
Ez, bár időigényes, de nagyon egyszerűen kivitelezhető teszt. Mindenképpen kipróbálom, és be fogok számolni az eredményéről."Ezeket a hatásokat nem lehet kiküszöbölni, mert akkor a kialakult körülmények (teljesen igermentes környezet) fogja stresszelni az alanyt és a "mérés" felbontása tovább csökken."
Pont erre találták ki a duplavak teszteket, ahol a teszt levezetője sem tudja, hogy melyik mintát vizsgálják éppen, és akkor nem szükséges ingermentes környezet. A mérés "felbontásának" esetleges csökkenését pedig ellensúlyozza, ha több próbát végeznek.
____A fentiek azonban nem számítanak abban az esetben, ha olyasmit tesztelünk, amit a tesztalanyok saját bevallásuk alapján könnyedén képesek azonosítani, mint pl. te vagy frankie! az mp3-at. Az általatok leírt különbségek olyan nagyok, hogy közel sem ideális tesztkörülmények között is biztosan meghalljátok. Továbbá, feltételezem, nem töltöttél el napokat a tesztminta hallgatásával, tehát egy rövid teszt is elég.
Mindez vonatkozik mindenkire, aki könnyen meghallja, hogy (jó minőségű) mp3-at hallgat-e vagy eredetit, tehát hasznos lenne akár igen egyszerűen levezetett ABX tesztek eredményét is megismerni.''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Azzal egyébként mire mennél, ha megtudod, hogy 8-ból 8x tudtam, hogy melyik melyik? Semmire. Addig úgy sem fogod elhinni, hogy van különbség [...]"
Tudom, hogy van különbség, hiszen egyértelmű matematikailag, én magam is hallottam már, plusz sokan sokszor hallották ABX teszteken. A kérdés az, hogy mennyire könnyen meghallható.Az a furcsa számomra, hogy ha ennél a néhány másodperces mintánál elsőre feltűnő és pontosan körülírt különbségeket neveztél meg hosszas tesztelés nélkül, akkor a tesztek felvetésekor miért nem az a reakció, hogy hogyne, persze, 5 perc alatt megvolt, 10-ből 10 vagy 10-ből 9, nyugodtan küldjetek még 20 mintát, bármelyikről kapásból megmondom, melyik, hiszen ez teljesen egyértelmű. Ehelyett jött az, hogy az AB tesztek nem igazán jók, hosszú idő alatt lehet csak hallani, hosszú mintán lehet csak hallani, kicsik a különbségek, az embernek csupán a zenehallgatási kedvében jelentkezik a különbség, stb.
Mi a helyzet valójában? Óriási a különbség vagy alig hallható?
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Majd rájössz, hogy bárhogyan állítod össze a mérést nem lesz a te felfogásod szerint tudományos eredménye akkor, ha vki hallani fogja a különbséget."
Ezt a mondatot vagy nem értem, vagy elég rosszindulatú feltételezést tartalmaz. Konkrétan pl. tetszőlegesen magas bitrátájú mp3 és az eredeti között is bizonyítottan hallja a különbséget... nagyon-nagyon kevés ember, speciális hangmintákon. Ezt senki nem kérdőjelezi meg."Minél jobb a felbontása a mérőeszköznek annál kisebb a megkülönböztethető eltérés. Csak jelen esetben a felbonás meghatározása soktényezős dolog."
Ugyan már, ennyire azért nem bonyolult ez a dolog...Van valami, amit sokan (legtöbben) nem érzékelnek (de minimum nem tudatosul bennük, hogy érzékelnék), mások pedig azt állítják, hogy érzékelik, méghozzá könnyedén, egyértelműen, stb. Lehetne ez akár apró különbség két kép színe között, vagy bármi. Erre az előbbi társaság azt mondja, hogy jó, akkor próbáljuk ki, hogy ha véletlenszerűen megmutatjuk hol az egyik képet, hol a másikat, eltaláljátok-e, melyik melyik. A második társaság pedig hol eltalálja, hol nem, hajszálpontosan úgy, mintha csak találgatna.
Így néz ki (nagyon kevés kivételtől eltekintve) minden teszt, amit pl. magas bitrátájú modern mp3 kodekekről olvastam.
"Szóval uccu neki próbálkozz és ne csak várd, hogy a szádba repüljön a sült galab."
ABX vagy ABC/HR teszt, de másféle duplavakteszt is jó (nem én találtam ki, utóbbit számtalan tudományágban használják). Semmi olyasmit nem hallottam még (tőled sem), amely azt bizonyítaná, hogy ezek kellően sok próbálkozás mellett ne adnának statisztikailag helyes eredményt, amely értelmezésére szerencsére megvan a matematikai apparátusunk. De továbbra is nyitott vagyok tudományos igényű elemzésekre, linkekre, stb.(Szerk.: A fenti bekezdés a #2648-ra is válasz.)
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Arra is adtam már választ legalább 3x, hogy mi a baj az AB tesztekkel."
A következőket említetted:
- A tesztet levezető befolyásolhatja az eredményt. Ez igaz, de egy korrekt AB teszt egyben duplavak teszt is, tehát ez nem probléma.
- A tesztben résztvevők befolyásolhatják az eredményt. Ez is igaz, de semmi nehézséget nem okoz egyetlen embert tesztelni egyszerre, tehát ez sem probléma.
- A teszt okozta stressz csökkentheti az alany érzékenységét, stb. Ez akár igaz lehet, de ez a hatás csökkenthető, erre külön figyelni szoktak, ahogyan pl. a Matrix-Hifi-ről általam korábban belinkelt tesztekben is megtették. Továbbá nagy számú teszttel még így is lehet statisztikailag értékelhető eredményt kapni.Milyen egyéb gond van még?
"Úgy érzem, hogy közel 20 év tapasztalattal (amely nagy részben készülék fejlesztés - elektronika és kábel - és tesztelésből áll) a hátam mögött nem kell minden szavamat bizonyítgatni."
Tudod, ebben az a rendkívül különös, hogy kevesebb erőfeszítésedbe került volna megcsinálni néhány tesztet, mint ennyit magyarázgatni arról, hogy miért nem jók a tesztek szerinted, stb. Az is rendkívül különös, hogy nem te vagy az első, aki a hozzád hasonló véleményét ellenőrizni próbáló felvetésből így hátrál ki.
Miért?Írtad, hogy kábeleket is tesztelsz, méghozzá régóta, tehát bizonyára nagyon benne vagy a témában. Tudsz olyan vaktesztről, amelyen az derült ki, hogy két (nem idióta kialakítású) kábelt valaki meg tudott különböztetni a hangja alapján? Mert én nem tudok ilyenről. De baromi kíváncsi lennék erre is. (Tényleg kíváncsi lennék rá, ha van ilyen!)
"Szervezz egy hosszú tesztet legyen az akár AB-is. Csak, hogy lásd miről ugatok."
Mint írtam korábban, ezt meg fogom tenni.
____Azért lovagolok ezeken a témákon, pl. az mp3-on, mert feltűnt, hogy egy rakás profi (fizikusok, hangmérnökök, stb.) radikálisan eltérő véleményt képvisel bizonyos kérdésekben, mint az audiofil/hifista társaság. Továbbá rengeteg olyan vaktesztet találtam, amely az előbbiek véleményét támasztja alá, míg a másik oldal vagy látványosan elbukik a vakteszteken, vagy kihátrál belőlük. Meghallgattam, kipróbáltam ezeket a dolgokat én is, amennyire a lehetőségeim engedik (és szerencsére újabban legalábbis anyagi téren viszonylag tágak a lehetőségeim), és majdnem teljes egészében a vakteszteken kapott eredményekkel egyezik meg az, amit magam hallani vélek.
Szóval nagyon különös ez az egész, és ezért érdekel a téma. Nem állítom, hogy amit a műszereink nem tudnak mérni, az nem létezik. (Főleg azt nem állítom, hogy amit én nem hallok, az nem létezik!) De ha valaki nagyon gyakran elvéti a próbát, ha nem látja vagy tudja, hogy mit hall, az igencsak gyanús... Ennek próbálok utánajárni.
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Honnan a rákból tutod, hogy pl. a SACD nem ad szörnyen nagy minőségi ugrást? Ha neked nincs első kézböl tapasztalatod? Ha vulgáris akarok lenne akkor azt kell kérdeznem, hogy fonom a tehénsz...? Hiszen több milliárd légy nem tévedhet!"
Nagyon egyszerű: Ami keveset hallottam, amit nem akartam "tapasztalatnak" nevezni, mert kevés ahhoz, hogy részletes véleményt alkossak, egyértelművé tette számomra, hogy "szörnyen nagy" (bevallottan szubjektív meghatározás) minőségi ugrás nincs. Ha lett volna, az a nem túl jó hallgatási körülmények között is feltűnt volna, ahelyett, hogy zéró különbséget hallok. A finom eltérésekről viszont értelemszerűen nem tudok nyilatkozni.
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Ugyanis te nem a véleményemet próbálod ellenőrízni, hanem olvasmány élményeiddel próbálsz cáfolni."
Ez nem így van. Egyfelől a kíváncsiság - benne nem kevés szkepticizmussal - motivál, nem pedig a meggyőzés. Ha számomra meglepő dologra jutok valamiben, azt is közlöm, mint azt meg is tettem nemrég.Másfelől nem az olvasmányélményeimről van szó, hanem arról, amit magam is hallok, a következőkből talán jobban érthető lesz:
Régóta érdekel a "hifi téma" valamennyire, igyekeztem a lehetőségeimnek megfelelően a lehető legjobb hangú cuccot összehozni, érdekel valamennyire a technikai oldala is, olvasgattam erről, hallgatóztam itt-ott stb. A tapasztalataim ezek voltak: Igen kevés kivételtől eltekintve nem hallottam különbséget (normálisabb) félvezetős erősítők között. Soha, egyszer sem hallottam különbséget audio kábelek között. Nem egyszer fordult elő, hogy körülöttem majdhogynem ájuldoztak egy nagyon jónak mondott eszköz hangjától az elvileg hozzáértők, én pedig - ciki, de - semmit nem hallottam, pedig nagyon próbáltam hallani. És így tovább, lehetne folytatni...Jó ideig azt gondoltam, hogy biztos egyszerűen nem túl jó a hallásom, bár az azért egyértelmű volt, hogy az átlagnál legalábbis válogatósabb. Aztán megváltoztak a körülményeim, és lehetőségem lett több dolgot kipróbálni, nagyon drága cuccokat is meghallgatni, és feltűnt, hogy egyfelől, ahol korábban nem hallottam különbséget, ott a méregdrága, már tényleg szörnyen jónak tartott, eszközök és az igen olcsó között sem hallok, nemhogy nagy különbséget, de semmilyet. Másfelől egyes dolgokban nagyon is hallom, pl. hangfalaknál.
A fenti saját tapasztalataim után kezdtem el jobban utánaolvasni a dolognak, és azt találtam, hogy majdnem mindenről, amit én egyáltalán nem hallok, egy rakás fizikus és egyéb szakember azt állítja, hogy azokat kb. senki nem hallja, ehelyett csupán képzeli (ld. pl. nemrég belinkelt pdf). Ez nagyon furcsa egybeesés, és nekem volt a legnagyobb meglepetés. Ennek próbálok utánajárni.
____Az MP3 kapcsolódik a fentiekhez, de némileg eltérő téma is, mert itt csak az a kérdés, hogy mennyire hallható illetve zavaró a különbség. Az, hogy itt is akadtak néhányan, akik hallják az eltérést, mindenképpen tanulságos, mert azt jelzi, hogy a téma iránt nagyon érdeklődők között nem ritka az ilyen szempontból igen jó hallású ember. Az is tanulságos ugyanakkor, hogy jellemzően kis különbségek kerültek szóba (nem magamra gondolok).
Egyébként az általad említett hosszabb távú zenehallgatással már most is elég sok tapasztalatom van, sokszor előfordult, hogy hosszú ideig hallgattam valamit (jó minőségű) MP3-ból, aztán váltottam veszteségmentesre (pl. mert meglett a CD), és azóta azt hallgatom hosszú ideje. Nem állítom, hogy semmiképpen nem volt semmiféle változás a zenehallgatási kedvemben (mert eddig erre nem figyeltem külön oda), de az biztos, hogy soha nem tűnt fel, hogy jobban élvezném vagy szívesebben hallgatnám az eredetit (hacsak nem volt igen gyenge az MP3), pedig (magától értetődően) sokkal pozitívabb hozzáállással közelítettem az eredetihez.
Az is érdekes volt számomra, hogy annak idején sokan figyelmeztettek, hogy az MP3 kevésbé lesz élvezhető jobb minőségű hangrendszeren. Ez - lényegében - nem jött be. A másik figyelmeztetés viszont, miszerint a gyengébb minőségű (hangmérnöki munka, stb.) felvételek lesznek kevésbé élvezhetőek, bejött. (Bár nem olyan nagy mértékben, mint amilyenre számítottam, ehelyett feltűnőbb, hogy a jó felvételek még élvezhetőbbek lettek.)
Különös.''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Ezek alapján ki mered jelenteni, hogy pl. kábelek között nincs hangzáskülönbség? Mert te nem hallod és mert néhány "fizikus" ls egyéb "szakember" szerint nem hallható (nem véletlen az idézőjel)?"
Nem tudom, miért gondolod, hogy az idézőjelekre szükség van. Peter Aczel, az Audio Critic szerkesztője, aki meglehetősen határozott véleményt fogalmaz meg a témában, pl. fizika/matematika szakon végzett egyetemen, tartott az AES-nek előadást, Ph.D-t is találni ezen emberek között, neves hangfalgyártó embere nyilatkozott már úgy, hogy a drága kábel átverés, stb. De ezek csak példák, ettől még nem lesz feltétlenül igazuk, mindenesetre nem az utcáról szalasztott emberekről van szó.Egyébként nem jelentem ki, hogy nincs a kábelek között hangzásbeli különbség, csak azt, hogy én soha nem hallottam. Amit olvastam erről, az az, hogy audiofrekvenciáknál a kábel egy RLC és nem több, és nem kerül különösebben sokba kihozni belőlük a legtöbbet, amit lehet.
Az is figyelemre méltó, hogy a profi hangtechnikában használt kábelek viszonylag olcsók és egyszerűek, és nincs belőlük ötezer fajta."Főleg a csöves kontra félvezetős és a digit kontra analóg fejezetekben."
Ez jól kapcsolódik az előzőhöz: Feltűnt valakinek, hogy a profi hangtechnikában igen ritka a csöves (nem gitár) erősítő, továbbá rengeteg a digitális eszköz?"Ha van kedved lefordítani és ide beírni annak a pdf-nek a részleteit akkor rávilágíthatunk közös erővel"
Talán belevágok, bár ezzel az a probléma, hogy további angol nyelvű cikkekre hivatkozik, akkor azokat is fordítani kellene, az meg már nem kevés, ráadásul nem vagyok villamosmérnök.
____"Ja és nem utánolvasgatni kellene a dolgoknak, hanem a több százezer/milliók egybehangzó állításai alapján egyértelmű tapasztalatot igazolni saját füllel?"
De hiszen pont ezt teszem évek óta (igaz, nem a kezdetektől tudatosan), és az eredmény konzisztensen nem egyezik meg a százezrek/milliók (?) által képviselt véleménnyel. Ha nem ezt hallanám, én sem hinném el, sőt, hosszú ideig nem is hittem el , de bizony ezt hallom.
Sokáig nem mertem ezzel előállni (nem csak itt, máshol sem), de ma már úgy gondolom, hogy gyűjtöttem annyi tapasztalatot, és meggyőződtem arról, hogy nem vagyok teljesen süket, hogy kijelenthessem: Legalábbis az én fülemnek, a király bizony meztelen. Ez van, ezzel együtt nem zártam le a témát magamban, hanem vizsgálódok tovább.Szerk.: Egyébként azt sem állítom, hogy pl. semmi különbség egy (nem túl magas) szint fölött a (nem hibás, elegendő teljesítményű) félvezetős erősítők hangja között. Ezt olvastam ugyan, de saját tapasztalatom alapján csak ennyit mondhatok: ha esetleg van is különbség (akár nagyságrendileg (!) eltérő árú eszközök esetén), az árnyalatnyi (én már nem hallom), és eltörpül mondjuk a hangfalak közötti óriási különbség mellett. Pl. CD lejátszók dettó.
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"És az feltünik vkinek, hogy egyre több helyen hozzák vissza a csöves cuccokat a jobb stúdiókban?"
Nem tűnt még fel, de érdekelne erről valami cikk vagy hasonló."Ezzel így semmi gond. Ha nem akartad volna bizonygatni, hogy a vitatott különbégek nem hallhatóak - mindenféle hivatkozásokkal - csupán annyit írsz, hogy Te nem hallod"
A "mindenféle hivatkozások", mint azt korábban is kifejtettem, olyan emberektől származnak, akik legalábbis elvileg, nagyon is értenek a témához. Ebből persze még mindig nem következik, hogy igazuk lenne, de nem tudok elsiklani azon egybeesés mellett, hogy - majdnem - pont azt nem hallom, ami szerintük sem hallható.''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
"Ja, mit is nevezünk "audiófrekvenciának"?"
Azt a frekvenciatartományt, amelyet az emberi fül hallani képes.
(Jellemzően a 20 Hz és 20 kHz közötti tartományt értik ez alatt, bár a legtöbb ember legalábbis felnőtt korára lényegesen kisebb tartományban hall, esetleg akadhat egyéb variáció is, mindenesetre ez a nagyságrenden nem változtat.)"Ebből adódik a kérdés, hogy akkor most termel felharmónikust a digit technika vagy sem?"
Termel a hallható tartományban?[ Szerkesztve ]
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
-
WN31RD
addikt
És mi értelme olyan frekvenciákat tárolni vagy reprodukálni, amelyeket nem hallunk (70-90 kHz)?
Szerk.:
(Csupán elnevezés kérdése, hogy "audiofrekvenciákról" vagy "emberi hallástartományról" beszélünk-e, de megjegyzem, hogy legjobb tudomásom szerint az "audiofrekvencia" kifejezést az ember által hallható frekvenciatartomány megnevezésére, nem pedig különböző hangszerekkel kapcsolatosan, használják, legalábbis általában. link1 link2 link3 link4 link5)"100Hz-nek, 1kHz-nek pl. hogy állnak a harmónikusai?"
Ezzel mit szerettél volna mondani?[ Szerkesztve ]
''... we as consumers want our content free (as in Freedom) and if we don't get it, we'll take our content free (as in beer).''
Új hozzászólás Aktív témák
- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Napelem
- Computex 2024: ASRock minden mennyiségben
- A Biden-kormányt is zavarja a big tech és az adatközpontok energiaéhsége
- Milyen asztali (teljes vagy fél-) gépet vegyek?
- 3D nyomtatás
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- E-roller topik
- Ubiquiti hálózati eszközök
- Politika
- További aktív témák...
- ASUS ROG STRIX RTX 3060 Ti OC LHR - eladó!
- iMac 2019 27" Retina 5K / i5 3 GHz / 32 GB DDR4 / 1 TB SSD / Radeon Pro 570X 4 GB
- AKCIÓZVA! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 32/512 FHD HUN
- AKCIÓZVA! HP EliteBook 850 G7 Fémházas Szuper Strapabíró Laptop 15,6" -65% i7-10610U 16/512 FHD HUN
- Dell SE2216H 22" 1920x1080 Full HD LED Monitor
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen