- A svájci nemzeti bank szerint rossz ötlet a jegybanki digitális pénz
- Musk átirányította a Teslának szánt AI-chipeket
- A Biden-kormányt is zavarja a big tech és az adatközpontok energiaéhsége
- Windows 11
- Microsoft Office és Office 365 topic
- Microsoft Excel topic
- Zyxel NAS326
- Aliexpress tapasztalatok
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Programozás topic
Új hozzászólás Aktív témák
-
#35193216
törölt tag
Speciel a számgéphálóval én is megszenvedtem anno, igaz nem ugyanaz az egyetem, de ugyanaz a könyv. A könyvet szerettem, mert nagyon szájbarágósan elmagyaráz mindent, a probléma a számonkérés módjával volt, mert bőven nem volt elég mindent megérteni, aprólékosan kellett tudni a dolgokat. Olyan dolgokat kellett (volna) bevágni, amiket a gyakorlatban akkor tudsz fejből, ha rendszeresen foglalkozol egy területtel, egyébként meg első alkalommal ki keresed. A szemlélettel van gond, és pont ez a szemléletbeli különbség az, ami miatt nem előny, hogy az egyetemen megtanulsz tanulni, mert a valóságban nem úgy kell tanulni, mint ott, más a célfüggvény. És ez nem csak a hálóra igaz, hanem a legtöbb tárgyra.
Nálunk egyébként hálóból a vizsgán tényleg arra volt kíváncsi a vizsgáztató, hogy értjük-e, de odáig meg kellett írni a ZH-kat, ahol tényleg apró részletekre kérdeztek rá, ott a magolósak voltak előnyben.
Ennek amúgy semmi köze nincs az érdeklődéshez, nem hiszem, hogy Danex szakmát tévesztett volna. Annyi bizonyos, hogy egyetemi oktató/kutató nem lesz belőle, de informatikus az lehet.
-
#35193216
törölt tag
Én anno analízisből gyakon 4-es, 5-ös voltam, vizsgán 3-as, úgy hogy középiskolában 5-ös voltam matekból, de semmi összefüggést nem látok, lévén én faktos nem voltam, analízis nem volt középsuliban, ha nem megyek el egy öreg profhoz korrepetálásra, akkor már ZH-n megbukok, mert olyan előadót és gyakvezetőt fogtam ki, aki elvolt a saját világában, és sajátos jelöléseket használva, igyekezett mindent a lehető legkevésbé érthetően leadni. Szerencsére elfogadta az identikus jelölések helyett ZH-n a "hagyományosat".
-
#35193216
törölt tag
Egy ismerősöm azzal érvelt a magolós tárgyak védelmében, hogy első munkahelyén kezébe vágtak egy 600 oldalas könyvet, arról a rendszerről, amivel ott foglalkoztak. Azért volt hülye az érvelése, mert ha ott is az lett volna a cél, hogy azt egy vizsgán vissza tudja adni, akkor teljesen máshogy tanulja meg, mint akinek az a feladata, hogy megértse, alkalmazza.
-
#35193216
törölt tag
-
#35193216
törölt tag
Anyuci pénze is kellett ahhoz, hogy kifizethessem a korrepetálást. Ja, és nem csak a pénze, hanem a kapcsolatai is, mert egy ismerőse ajánlotta az idős profot.
Az affinitás sokat számít, de pont mert sok a mechanikus feladat, a seggelés még többet. Az infós kockák többsége pedig már általános és középiskolás korában sem arról híres, hogy sokat képes monoton tanulni, inkább tölti az ideit gép előtt hasznos és haszontalan dolgokkal egyaránt. Aztán, hogy abból lesz jobb informatikus, aki már kisiskolás kora óta érdeklődik, programoz, meg ami az útjába kerül, vagy abból, aki mindig is jó tanuló volt (nyilván van metszete is, de nem mindenki akkora zseni), és jól tud tanulni.
-
#35193216
törölt tag
Én is azért végeztem el, a szülői nyomás mellett, mert tudtam, hogy ez kell. Vagyis eleinte még reménykedtem abban, hogy hasznos dolgokat fogok tanulni, de közben kiderült, hogy nem igazán, de ha egyszer ez kellett, akkor ez kellett.
Az más kérdés, hogy a cégek szerintem nem jó irányból közelítik meg a dolgot. Ha diplomást vesznek fel, főleg ha jó intézményben végzett, akkor tudják, hogy olyat is hajlandó lesz megcsinálni, ami annyira nem motiválja, csak kell és kész. Szerintem ez rossz szemlélet, mert igazából olyan embert kéne találniuk, aki bizony abban motivált, amit ott kell csinálni, ha uncsi a munka, akkor a monotonitást jobban tűrő kollégákat kell keresni, vagy olyat, akinek az is kihívás, nem csak az összetettebb, bonyolultabb, de több sikerélménnyel kecsegtető feladatok.
-
#35193216
törölt tag
-
#35193216
törölt tag
válasz inferno88 #3612 üzenetére
A feladata az, hogy "megtanítson tanulni", adjon egy megfelelő mérnöki szemléletet és alapozást, amire te majd szépen építkezhetsz az évek során.
Semmi köze nincsen a ZH-ra, vizsgára készülésnek ahhoz a fajta tanuláshoz, amire egy informatikusnak a gyakorlatban szüksége van. Inkább árt, mint használ, ha valakit az egyetem tanít meg tanulni.
Attól nem kell parázni, hogy nem vesznek majd fel, ha elvégzed a BSc-t, pár nap/1-2 hét alatt mindenkit felszipkáznak, aki nem a fikájával kidobósozik.
Mondjuk ma már ez sem igaz, mivel a cégek 99%-a kész szakembereket keres, aki egyetem mellett nem ment el jó helyre gyakornoknak, annak azért annyira nem egyszerű. Azokról nem is beszélve, akik csak elvégezték a képzést, de hobbi szinten nem foglalkoztak informatikával, mert nekik 0 az esélyük.
-
#35193216
törölt tag
Egy mérnöki diplomának alapvetően az adja az értékét, hogy képes voltál végigcsinálni, és nem adtad fel útközben az első szembejövő akadálynál.
De biztos, hogy ez minden esetben jó tulajdonságnak számít? Egy rakás dolog van a világban, ami éppen azért működik rosszul, mert senki nem kérdőjelezte meg azt, hogy a főnök ötlete hasznos.
-
#35193216
törölt tag
"Aki szerint az egyetemen hülyeségeket tanítanak meg majd hosszú és vaskos könyvek meg leírások részletes elolvasása és megértése nélkül, séróból rá fog jönni az otthoni hobby-IT-s a szakma minden csínjára-bínjára, hát az qrvára el van tévedve, esetleg szimplán irigykedik azokra, akik végigtolták az egyetemet azért a papírfecniért."
Nem azt mondtam, hogy hülyeségeket tanítanak, hanem azt, hogy szakmailag nem releváns vagy elavult dolgokat (tisztelet a kivételnek). Másrészt az autodidakta tanulási mód nem jelenti azt, hogy nem olvasol el vaskos könyveket és leírásokat. Meg azt sem jelenti, hogy az elméleti alapokról ne tudnál ilyen módon tanulni. Előnye az is, hogy nem 20 éve elavult paradigmákat fog így megtanulni.
Persze valójában annak, aki nem megy egyetemre, nehéz dolga van, de nem azért, mert kevesebb lesz a tudása, hanem azért, mert papírfetisizmus van. Ezért én mindenkinek tanácsolom, hogy ha tudja, végezze el, egyrészt a papír miatt, másrészt, hogy kommunikáljon a hozzá hasonló jövőbeli szakemberekkel, harmadrészt pedig hogy a hallgatói jogviszonyát kihasználva szakmai gyakorlatot is találjon, hogy elindulhasson. Más érv nem szól mellette, ezek viszont elég erősek.
Vagy nem, mert nem lesz rá időd. Esetleg mert a főnököd rá sem tesz a projektre / fel sem vesz a melóba, mert talál 10-100-1000 olyat, akinek viszont csuklóból megy, esetleg már valós tapasztalata is van - miközben te akkor állnál neki az alapokat megismerni...
Akkor így jártam, de ha 10-15 évig nem használok valamit, akkor így is elfelejtem. Nekem az első féléves alapozó tárgyak 10 éve voltak, szerinted mennyire emlékszek azon részéből, amit máig nem használtam, és még a ráépülő tárgyakból sem hasznosult?
-
#35193216
törölt tag
Hozzáteszem, a papírfetisizmust a Stockholm szindróma is táplálja, itt is gyakran felmerül az az érv a diplomaszerzés mellett, hogy aki képes átküzdeni magát, az máshol is megállja a helyét, szerintem ez pontosan ebből fakad. Gondoljunk hány katonaviselt férfi érvel amellett, hogy kellett, hogy anno ott megszívassák, attól lett férfi, bezzeg a mai fiatalok. Szerintem ugyanez megvan az egyetemen is. Már csak azért is, mert nem egy oktató személyében is megalázza a hallgatókat. Pl. tudod, hogy hibás a tananyag, és ezért hibásan kell megtanulnod, visszaadnod, aki pedig ezt szóvá teszi az oktatónál, az örökre elásta magát (aki ilyennel vagy ehhez hasonlóval nem találkozott, az vagy nagyon jó helyen tanult, vagy annyira lazán veszi a dolgokat, hogy már rég elfelejtette). Igen, ez valóban felkészít egy fajta alkalmazkodásra, de én valahogy azt érzem, hogy ebben az érvelésben inkább az is benne van, hogy ha mi szoptunk, szopjanak az utánunk lévők is.
-
#35193216
törölt tag
válasz Jhonny06 #3628 üzenetére
De önerőből azt tanulja, ami érdekli, onnantól kezdve nem akaraterő kérdése, hanem érdeklődésé.
És tévedsz, mert ha valakit érdekel valami, akkor nem csak a "szísárp könyvet" fogja elolvasni, hanem megismerkedik/megismerkedhet pl. a programozáselméleti alapokkal is, olyan könyvek is léteznek, meg anyagok a neten. Sőt, minden létezik, amit egyetemen is tanulnak. Persze az is, aki egyetemre járt, szintén fontos, hogy művelődjön, mert nem csak a gyakorlat, hanem az elmélet is fejlődött az elmúlt 20-30 évben, csak az oktatás nem tartja a lépést. Amúgy saját tapasztalatból mondom, hogy nagyságrendekkel jobban megmarad valami, ha tudom hová kötni, lehet, hogy az egyetemnek is X év munka után több értelme lenne (akkor is csak az anyag egy töredékének, de annak igen).
-
#35193216
törölt tag
Ok.
Programtervező informatikus BSc szakon végeztem egy vidéki egyetemen.Lassan 3 éve dolgozok teljes állásban, előtte gyakornokként dolgoztam 1,5 évet, ezt beleértve összesen 3. munkahelyemen dolgozok jelenleg.
Jelenleg fejlesztőként dolgozok egy vidéki cégnél, főleg Java szerver oldalon, plusz némi Android. A fizetésem ~200 nettó. Nem vagyok vele elégedetlen, nyilván Pesten talán többet kaphatnék valahol, de nem akarok költözni.
-
#35193216
törölt tag
Nem akkora töménységben, és lehet fiatal vagyok még, de legnagyobb töménységben ezt egyetemen kaptam, valamint az egyetemen nem tekintettek felnőtt embernek, ezért teljesen más volt lelkileg. Tanultam utána levelezőn (nem informatikát), ott felnőtt embernek tekintettek az oktatók, teljesen más volt a helyzet, és nem csak azért, mert a levelezősöktől kevesebbet várnak el.
[ Szerkesztve ]
-
#35193216
törölt tag
Attól függ, mit értesz elmélet alatt. Ha a matematikai alapokat érted, akkor igazad van, de ha a szakmai alapokat, akkor nincsen. Pl. amikor új paradigmák jönnek, akkor azok mögé is kell elméletnek épülnie. Nyilván lassabban fejlődik az elmélet, mint a technológia, de fejlődik.
-
#35193216
törölt tag
válasz Mercutio_ #3633 üzenetére
Mert szerinted nem puskázhatta ki, nem magolhatta be magnószerűen az anyagot, és akkor ugyanolyan lyukak lehetnek a tudásában, ha nem nagyobbak? Pl. rengetegen kikerülnek ki úgy, hogy valójában nem tudnak programozni, valahogy összehozták a tárgyakat, de a hasznosítható tudásuk 0. Ráadásul a tantervek is úgy vannak összedobálva, általában a tanszéki harcok következményeként, hogy nincs benne semmi következetesség. Ez nekem akkor jött le leginkább, mikor utólag rengeteg olyan ELMÉLETI kérdéssel találkoztam, amelyről egy szót sem hallottam, de voltak olyan dolgok, amelyeket 15 tárgyból is tanultam, mégsem került elő egyelőre.
-
#35193216
törölt tag
-
#35193216
törölt tag
Azért mondjuk ciki lenne, ha olyanok kerülnének ki a zeneművészetin zongora szakról, akik nem tudnak zongorázni, de zeneelméletből, zenetörténetből pengék. Még ha zongorázni nem is az egyetem tanítja meg őket, ez tény.
Lehet, hogy szar suliba jártam, sőt tény, csak az a probléma, hogy kívülről a munkaerőpiacon jó suliként tekintenek rá, én meg tudom, hogy mi van a máz mögött. Emellett ismerősöktől ugyanazokat a problémákat hallom vissza más intézményekből, ezért gondolom, hogy nem egyedi jelenség, hogy a felsőoktatás köszönő viszonyban sincsen a munkaerő piaci igényekkel, legalábbis informatikai területen. Egyszerűen arra építenek, hogy úgyis olyanok végzik el, akik érdeklődnek, valamint van némi eszük, hogy átvergődjenek a szopatásokon, így aztán végső soron nem kapnak a munkáltatók rémesen rossz munkaerőt, csak éppen ebben semmi érdeme az intézménynek.
Az biztos, hogy rosszul mértem fel a helyzetet. Ha újra kezdhetném, nem azt csinálnám, hogy még jobbnak mondott suliba mennék, hanem a legkönnyebben elvégezhetőt választanám ki, így több időm jutna hobbi fejlesztésre, és már 1. évben keresném a szakmai gyakorlatot.
4.5 év tapasztalattal? Ja úgy a dupláját.
Nem hiszem, mert csak juniorként tudnék elhelyezkedni, mivel több szempontból is sok a hiányosságom.
-
#35193216
törölt tag
Szerintem itt összekevertek két fogalmat, amelyre mindkettőre szokták használni az elitiskola kifejezést. Az egyik az olyan intézményeket takarja, amelyeknek a képzései a tehetősek privilégiuma. A másik pedig a pórnép számára nyitott, de erősnek számító intézmények. Az megérne még egy misét, hogy utóbbinak Magyarországon egyetlen mércéje, hogy mennyire szórják meg a népet, de ez egy másik kérdés...
-
#35193216
törölt tag
Igazság szerint a magánintézményekből még a jó középút nem született meg itthon. Létrejött ugye a GDF, amely aztán azok gyűjtőhelye lett, akiket máshová nem vettek fel, és a színvonal a béka segge alatt volt, a Bojár féle magánintézmény meg színvonalas ugyan, de nagyon nem olcsó. Olyan intézmény is kellene, amelyet 100%-ban az IT vállalatok finanszíroznak, nincs tandíj, és csak a (felvételi alapján) legjobbak kerülhetnének be.
-
#35193216
törölt tag
Sajnos ez a hazai felsőoktatás sajátos finanszírozása miatt alakult ki. Ha 50 fővel is ugyanazt a pénzt kapnák meg az államtól, akkor nem lenne ilyen.
A másik pedig nem is a hallgatók minősége, hanem a hozzáadott érték, mert ez lenne a valódi mérce. Ha 300 hallgatóból fokozatosan kiszórnak 250 hülyébbet, akkor persze, hogy a maradék 50 megállja a helyét a munkaerőpiacon, csak ilyenkor kérdés, hogy mit is adott ehhez hozzá az egyetem.
-
#35193216
törölt tag
válasz gygabor88 #3683 üzenetére
Öcsém volt Erasmuson, de nem itthonról, hanem osztrák egyetemről ment ki egy fél évet Olaszországba. Neki sem számítottak be semmit, de lehetőséget biztosított a küldő egyetem, hogy az összes tárgyból levizsgázzon utólag, a félév végén. Igaz, ezt elég nehéz lenne elképzelni egy komoly képzésnél, ahol mondjuk laborgyakorlatok, sok-sok ZH vagy akár rendszeres számonkérés is van, mert ő gazdasági szakon tanult.
-
#35193216
törölt tag
Ez attól függ, ki mit hasznosít belőle. Ha csak végigbulizza az egészet, mint ahogy legtöbben teszik, akkor sok értelme a jövője szempontjából nincs, ezzel együtt mondom, hogy szellemi fejlődés szempontjából még ekkor is lehet értelme. Ha tényleg nyitott szemmel jár, akkor viszont lehet.
-
#35193216
törölt tag
válasz Mercutio_ #3680 üzenetére
Ez inkább az a szitu amikor a végzett zenész múlt századi, manapság nem játszott darabokat tud fejből, de a hangszerét kellő szinten használja és egy új darab megtanulasa se annyi idő és olyan színvonalú vissza adást jelent mint egy zenei középiskolásnak.
A zeneművészetin valóban ez a helyzet, csak oda ugye nem vesznek fel senkit, aki nem tud eleve játszani a hangszerén. Az informatika szakokra viszont felvesznek olyat, aki nem tud programozni, és el is tudja végezni anélkül, hogy megtanulná rendesen.
-
#35193216
törölt tag
Egyetértek, hogy a különböző területeken dolgozó informatikusoknak nem egyformán kell tudnia. A példa viszont rossz, mert épp a fogorvos van külön szakon, még ha nagy az átfedés aközött, amit ők és az általános orvosok tanulnak. Pl. ha azt mondod, hogy nem a nőgyógyász fogja a szívműtétet végrehajtani, akkor az jó példa lett volna. A fogorvosok például anatómiából könnyebbet tanulnak, nagyjából félúton van az orvosi és a gyógyszerész anatómia között a tananyag mennyiségét tekintve.
De nem véletlenül írtam, hogy a programozás példa volt, az üzemeltetési ismeretek is 0-hoz konvergálnak annál, aki csak elvégezte az egyetemet, de pluszban semmivel sem foglalkozott, ami informatika.
-
#35193216
törölt tag
Volt egy középiskolai osztálytársam, aki 10-edikben 3 tantárgyból megbukott (igencsak gyenge gimnázium volt), majdnem minden tárgyból hülye volt, matekból is, számítógépekhez minimálisan azért értett (sokat játszott :-)), na ő ment Győrbe mérnökinfóra, és elvégezte, asszem még csak nem is csúszott. Melója mondjuk nincs azóta sem.
-
#35193216
törölt tag
A műszaki menedzser szakhoz:
Az oké, hogy én sem láttam még IT területen műszaki menedzsert, de azért ennyire általánosan nem kellene leírni ezt a szakot.
Bátyám ezen a szakon végzett anno (még jóval a bolognai képzés előtt 5 éves osztatlanban), igaz nem OE, hanem BME, de ott is lenézték a szakot mind a mérnökök, mind a közgazdászok. Először is, ő pont azért ment oda, mert majdnem mindenből jó volt, semmiből sem kiemelkedő (jó, kémiából némileg az volt), 0 tanulással volt kitűnő tanuló egy jó gimnáziumban, mérnöki szakok szóba jöttek, de a személyisége abszolút nem olyan volt, hogy 1 dologban elmélyedjen, plusz a műszaki rajzokhoz, tervezéshez sem volt affinitása. A másik, ami még szóba jöhetett volna neki, az a gazdasági terület, megjegyzem már akkor is tájékozott volt ezen a téren.
Ami a szakot illeti, a BME-n nem volt egyszerű, ő ott már nem volt egyáltalán jó tanuló, de elvégezte. Nyilván egy-egy tárgyat nézve könnyebb szak a mérnöki szakoknál, mert nyilván lightosabb hárét tanulnak, mint a villamosmérnökök, csak ők többfélét tanultak, így több területen kellett megfelelniük.
Jelenleg beszerzőként dolgozik egy elektronikai multinál, és hát nem keres rosszul (enyhén fogalmazva), ehhez a munkakörhöz pedig pont hogy előnyös, hogy nem csak gazdasági, hanem műszaki alapjai is vannak, amiatt, amilyen termékeket beszereznek, de nyilván mérnöki munkához nincsenek meg az alapjai. (Korábban volt kontroller is egy autógyárnál.)
Egyébként a szakot akik leugatják, szerintem rossz irányból közelítik meg. Ugyan hivatalosan műszaki szakterület, de szerintem ez sokkal inkább gazdasági képzés, olyan közgazdászokat képeznek, akik nem műszaki analfabéták, mint amúgy a közgazdászok 99%-a az. Gazdasági irányból meg nem látom, hogy a műszaki menedzsereknek kisebb lenne a tudásuk, mint a kimondottan gazdasági szakokon végzetteknek (bár ez szakirány függő is).
Az biztos, hogy kockáknak nem ajánlott szak, mert sokkal többet kell hozzátenniük kapcsolati vonalon, mint egy informatikusnak.
-
#35193216
törölt tag
Semmi probléma nincsen ezzel, pont arról szól a menedzser képzés, hogy mindenre legyen rálátásuk. Nyilván nem a műmen szakon végzettek fognak programozni, gépeket tervezni, stb. A gazdasági rész meg nem kicsi, kb. a képzés fele. Rengeteg olyan munkakör van, amire jobb, ha ilyen szakon végzettet vesznek fel, mint közgazdászt, akiknek a többsége egyébként teljesen tájékozatlan bármilyen műszaki területen.
Szerk.:
A gazinfó jó szak, csak éppen nem ugyanaz a célja, mint a műszaki menedzser szaknak, mert a gazinfó csak két területet köt össze, a műszaki menedzser meg sokkal több területről szól, csak nyilván nem megy bele azokba mélyen.[ Szerkesztve ]
-
#35193216
törölt tag
válasz #35193216 #3787 üzenetére
Hozzáteszem még, hogy a gazdaságinformatikus szak nagyjából 20%-ban gazdasági és 80%-ban informatika (a közös alapozó tárgyakat nem számítva), míg a műszaki menedzser 40-50% gazdasági tárgyak, és a többi sokféle terület. Teljesen más típusú embereknek ajánlott a kettő, a gazinfó alapvetően informatikai érdeklődésű embereknek való, akik azt szeretnék, hogy emellett legyen némi gazdasági ismeretük is, a műszaki menedzser szak meg egy-egy területbe annyira belemélyedni nem akaró, de alapvetően talpraesett, jó kapcsolatépítő embereknek való.
-
#35193216
törölt tag
válasz velizare #3789 üzenetére
Amikor bátyám jelentkezett, akkor 120+10-es rendszer volt, a 130 pontot csak felsőfokú nyelvvizsgával bíró olimpiai helyezettek érhettek el, na ott 123 volt a ponthatár, ami kitűnő bizonyítványt, érettségit, és középfokú nyelvvizsgát jelentett (felvételi nem volt), középfokúból mindegy mennyi, mert csak 1 számított.
130 fölötti nem nagyon lehetett az 5 éves szakon, hacsak nem 2005-ben, amikor még lehet, hogy volt 5 éves formában is, mert 2005-ben jött az új felvételi rendszer (120+24), még vegyes (bolognai és hagyományos) szakokkal, 2006-ban meg már csak osztott képzés volt (kivéve orvos, jogász, stb.).
Azt megjegyzem, hogy a ponthatár soha nem jelentett semmit, mert anno az ifor (idegenforgalom-szálloda) szakon is magas volt a ponthatár, pedig a legnagyobb láblógató büfészak volt.
Mérlegképest ők nem kaptak, sőt ma már nem is jelentkezhetnének ilyen végzettséggel, mert műszaki szakterület és nem gazdasági.
Egyébként az ezen a szakon végzettek közül azoknak van ma jó állása, akik már a képzés alatt is dolgoztak valahol. A gáz azokkal vannak, akik introvertált személyiséggel mennek olyan szakra, aminek benne van a nevében az, hogy menedzser, az ilyen mondjuk nem is tudom mit gondolt...
-
#35193216
törölt tag
válasz Mercutio_ #3794 üzenetére
Még mindig jobb, mint egy közgazdász végzettségű projektvezető, akinek végképp fingja nincsen semmiről.
Egyébként a videó nagyon sok informatikus végzettségű menedzserre is igaz... (nálunk is majdnem mindenki megnézte a cégnél, nyilván akinek inge, ahhoz nem jutott el, vagy ha igen, akkor tuti nem vette magára)
[ Szerkesztve ]
-
#35193216
törölt tag
Igen, Pannon Egyetemen nem nehezebb a proginfó szak, mint a gazdinfó (számottevő különbség talán, hogy előbbinél van gépes gyak számgépháló 2-n, ahol sokan elhasalnak, akik nem tudnak elég gyorsan C-ben programozni, de szerintem akit ez a veszély fenyeget, az ne is informatikai szakra menjen), valójában a mérnökinformatikus szakkal is nagy az átfedés, majdnem minden tárgy közös. Eltén viszont nyilván nehezebb a proginfó, mint a Pannon Egyetemen, vagy mint mondjuk a Corvinuson a gazdinfó, mert ott több és keményebb a matek, és nyilván a Corvinus-os gazdinfó és az Eltés proginfó nem sokban hasonlítanak egymásra.
Szóval szerintem nehézség szempontjából mindegy melyik szakot választod, a 3 szak közül Veszprémben egyedül a mérnökinfó, ami nehezebb a másik kettőnél valamivel (villanytanon szokták szórni az embereket).
Matekból viszont mindenképpen szedd össze magadat, annyi segítséged lesz majd, hogy ma már első félévben tartanak felzárkóztató órákat azoknak, akiknek kell (anno az én időmben még nem volt ilyen).
-
#35193216
törölt tag
válasz lord.lakli #3937 üzenetére
Ebben egyetértek, de valószínűleg meg volt az oka, mert az oktatók azt tapasztalták, hogy durva hiányosságok vannak. Egyébként nem az első féléves tananyag helyett tanulják, ha jól tudom félév elején iratnak egy velük egy szintfelmérőt, és akinek nem elég jó, azoknak kell járniuk a felzárkóztatóra.
Egyébként matek faktosoknak a normál első féléves tananyag jelentős része is ismerős lehet.
[ Szerkesztve ]
-
#35193216
törölt tag
válasz Jhonny06 #3983 üzenetére
Ott elvárják a folyékony német nyelvtudást is az angol mellett, és egyébként a kezdő fejlesztők sem keresnek sokkal többet ugyanott, a seniorok sincsenek nettó 500k közelében (és a fejlesztőknek is tudniuk kell németül). Pedig nem fizetnek rosszabbul az átlagnál, csak az átlag pályakezdőknél nem 250 nettó, hanem ennél alacsonyabb (persze nem is 90), és seniornál sem 500k. Persze van, aki sokat keres, de ezt nem vitatta senki.
-
#35193216
törölt tag
válasz Jhonny06 #4003 üzenetére
Ezt honnan veszed? Az összes hirdetésüknél kiírják, hogy német nyelvtudás kell (fejlesztőinél is, saját oldalukon külön hirdetéseknél nem teszik ki, de pl. profession-ön igen), úgy 3 éve voltam ott állásinterjún (egy kicsit beszélek németül, nem elég jól egyébként), azt mondták, hogy náluk mindenkinek tudnia kell németül, sőt azt is mondták, hogy ha legalább a középfokú szint megvan, akkor elküldik német tanfolyamokra is a munkatársakat, hogy fejlesszék a nyelvtudásukat, valamint arról is beszéltek, hogy angolul nem feltétlenül kell fluentnek lenni, mert a céges kommunikáció németül folyik, szóval azt csak annyira kell, mint általában minden informatikusnak. Ezek szerint azóta ennyit változott náluk a policy?
-
#35193216
törölt tag
válasz Mercutio_ #3997 üzenetére
Olvastam Drakula kommentjeit, szerintem nem ezt mondta, hanem azt, hogy nem általános, amit írtatok( lásd pl. 500 ezer nettós senior, 250 nettós kezdő bér), és ezt még megfejelte szélsőséges példákkal a másik végletből.
"Senki nem mondta, hogy nincsenek alulfizetett állások, de nem kötelező ott dolgozni mert a munkaerőpiacon eladható tudásra van kereslet és a 90k nettó többszöröse a reális bér, persze adott esetben ezért mozdulni kell."
De amikkel itt dobálóztok, azok is messze vannak az átlagtól, csak másik irányban.
-
#35193216
törölt tag
Hú bakker, igazad van, nem szóltam, bocsánat, én eddig azt hittem, hogy a T-Systems egyetlen hazai leányvállalata az ITSH, de látom van olyan, hogy T-Systems Magyarország. Az ITSH-nál voltam anno állásinterjún, ott kell tudni mindenkinek németül. Egy ismerősöm dolgozott is ott, de ő egyébként sváb.
-
#35193216
törölt tag
Ráadásul érzek némi szakadékot az egyik fél álláspontja, hogy pályakezdőként 90k-val akarták kiszúrni a szemét, és hogy azért nem akarnak felvenni munkahelyi gyakorlat nélküli (de egyetemet csúszás nélkül elvégző) frissdiplomást, mert helyből nettó millát akar a semmiért.
Egyébként az, hogy valaki csúszik 1 évet, és 1 évig hallgatói jogviszonnyal szakmai gyakorlatozik gombokért, vagy hogy nem csúszik, és utána 1 évik ugyanez ugyanennyiért, szakmai szempontból ekvivalens lenne, adózás és jog szempontjából viszont nem. Anno én is voltam 1,5 évig szakmai gyakorlaton, és három bevált megoldás volt, egyik a diákmunkán keresztüli bejelentés (ott ugye nincs járulék), másik a full fekete, ami diáknál annyira nem feltűnő, a harmadik, az a ritkább, mert csak egyetemmel együttműködő vállalatnál lehet, az az ösztöndíjas szerződés. Ez nyilván jóval előnyösebb a munkáltatónak, emellett lehet abban is valami, hogy tényleg gombokért vállaltunk el ilyeneket, ezt úgy kell érteni, hogy volt aki a minimálbért sem kereste meg fejlesztői munkáért, heti 30-40 órában. Minimálbérnél kevesebbet meg végzett embernek jogilag nem lehet fizetni, csak olyan trükkökkel, amik immár veszélyesebbek.
Amúgy érdekes, gazdasági és (nem informatikai) mérnöki területen az is gyakran előfordul, hogy egy multi több éves, már végzés utáni gyakornoki programot hirdet, ahol egész korrekt fizetéseket adnak, miközben a gyakornok több területet is megismerhet a cégnél, a végén pedig aki érdemes rá, felajánlanak neki egy pozíciót ezek egyikén, az ő döntését is figyelembe véve. Nem egy ismerősöm kezdte így a karrierjét.
-
#35193216
törölt tag
A gondolatmenetben az a baj, hogy ha egyszerűen nem kap 250-300 nettót, és ezért nem veszik fel, akkor előbb-utóbb kénytelen lesz kevesebbet mondani. Én anno 3 éve, végzés után, 1,5 év gyakorlattal 110-150-et mondtam nettó fizetési igénynek, most mondanék 250-300-at, ha állásinterjúra mennék.
Egyébként ez:
"És azért valljuk be, nem sok frissdiplomás hajlandó nettó 135-160k/hó bérért dolgozni"Nagyon nem igaz, bruttó 250-300-ról beszélsz, ami fölötte van az átlagos pályakezdő informatikusi bérnek a statisztikák alapján, azt meg feltételezem, hogy ezekre a statisztikákra van aki rá is néz.
Viszont az igaz, hogy ha a 0 gyakorlatos, frissdiplomást vetjük össze azzal, aki még hallgató, ha mindkettő 120-ért vállalná, akkor a hallgatónak 60-at kifizetnének diákszövetkezeten keresztül, ami mondjuk kerülne a cégnek 90-be, 60-at meg zsebbe, így 150-be kerülne (nyilván ha heti 40 órában dolgozik, különben kevesebb), a frissdiplomás 120-a meg 240-be kerülne a cégnek.
A legviccesebb az volt, mikor egy már végzett srácot azzal győzködtek, hogy iratkozzon be félévente 100-ért szabad bölcsészet szakra (azért az, mert az volt a legolcsóbb), és akkor jobban járnak...
Új hozzászólás Aktív témák
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Androidos fejegységek
- Nagyrobogósok baráti topikja
- OTP Bank topic
- BestBuy topik
- A svájci nemzeti bank szerint rossz ötlet a jegybanki digitális pénz
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- A használt VGA piac kincsei - 23/Július I
- Vezetékes FÜLhallgatók
- LEGO klub
- További aktív témák...
- LG OLED65G39LA 2 Év GYÁRI GARANCIA !!
- Godox Litemons LA200D 5600K LED lámpa
- Fujitsu Lifebook S752, 14" HD, I3-2348M CPU, 8GB RAM, 500GB HDD, WIN 10, Számla, Garancia
- Fujitsu Lifebook A532, 15,6" HD, I5-3230M CPU, 8GB RAM, 500GB HDD, WIN 10, Számla, Garancia
- Fujitsu Lifebook A530, 15,6 HD, I3-380M CPU, 4GB RAM, 250GB HDD, WIN 10, Számla, Garancia
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs