-
IT café
Mibe tegyem a megtakarításaimat? Összefoglaló!
Új hozzászólás Aktív témák
-
attiati
veterán
válasz stangli #14102 üzenetére
A tavalyi év közgazdasági Nobel-díjasa egy egyetemi évzárón 12 pontban foglalta össze, hogy mik a közgazdaságtan alaptételei. A mai válságos időkben szomorúan állapíthatjuk meg, hogy már akkor sem itt tartanánk, ha csupán ezt a tucatnyi alapszabályt betartottuk volna.
Kolozsi Pál PéterÖt évvel ezelőtt a neves amerikai egyetem, a Berkeley évzáróján Thomas J. Sargent (1) mondta az ünnepi beszédet. A 2011-es év közgazdasági Nobel-díjasa már akkor is egyike volt a sztárközgazdászoknak, aki azt is jól tudta, hogy nem szabad hosszú beszédekkel untatni a diákokat.
Sargent ennek megfelelően 12 pontban foglalta össze, hogy mit is tanulhatunk a közgazdaságtudományból (2). Rövid lista, de szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a mostani válság okainak, illetve a válságkezelés hibáinak jó részét el lehetett volna, illetve el lehetne kerülni, ha széles körben tisztában lennénk ezekkel az alapvetésekkel. Íme, a bűvös 12 pont - és pár gondolatfoszlány arról, hogy mi jelenthetnek ezek a jelen válsághelyzetben.
1. Számos olyan dolog van a világon, ami kívánatos lenne, de nem megvalósítható.
A mostani válságkezelés egyik legnagyobb problémája, hogy olyan gazdaság- és pénzügytechnikai megoldásokban hisz, amelyeknek semmilyen politikai és társadalmi realitása nincs. Ilyen például a bankunió, vagy a fiskális föderalizmus egyéb formái (3). Ezek ugyanis megoldják rövid távon a piaci problémákat, de olyan politikai és intézményi változásokat tételeznek fel, amelyek megvalósulása teljesen illuzórikus. Igaza van Pascal Lamynak (4), aki szerint az európai válság arra utal, hogy az egész integrációs projekt bajban van, a krízis pedig elsősorban nem gazdasági, még csak nem is egyszerűen intézményi, hanem legitimitási. Reális megoldások kellenek, nem tankönyviek!
2. Mind az egyéneknek, mind a közösségeknek választania kell az elérendő célok között.
A közgazdaságtan a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások tudománya, azaz azzal foglalkozik, hogy mire áldozzunk, hisz mindenre nem lehet. Úgy is mondhatnánk, hogy egy közgazdász arra keresi a választ, hogy miképp válasszunk az előttünk levő alternatívák közül. Már a válság kialakulásának időszakára is jellemző volt ezen alaptétel elfelejtése, az euróövezet most mát láthatóan elhibázott déli bővítése azt hitette el, hogy nem kell választani az olcsó források és a bőkezű állam modellje között. Pedig kellett volna, és akkor fel sem merült volna, hogy egyszerre lehet költekezni és mindezt - mások fegyelmezettségét és a piac tévedését kihasználva - olcsón finanszírozni.
3. A többiek többet tudnak a saját képességeikről, erejükről, illetve preferenciáikról, mint te.
A válságkezelés egyik fontos velejárói a „mentőcsomagok", és azt Magyarországon senkinek sem kell magyarázni, hogy a hitelfelvevő és a hitelező között ezzel kapcsolatban érdekkonfliktus alakulhat ki. Természetesen elképzelhető, hogy a hitelt kérő valóban szeretné „olcsón megúszni" a nemzetközi segítséget, és a lehető legkevesebbet vállalja be, a hitelezőknek azonban talán érdemes azon is elgondolkodni, hogy a hitelfelvevő jobban ismeri az ország tűrőképességét, politikai, társadalmi és mindennapi gazdasági realitásait, mint ő. Vagyis nem kell feltétlenül minden vitás pontban azt látni, hogy az adós kihúzza magát a kötelezettségei alól. Az is lehet, hogy egyszerűen csak igaza van.
4. Mindenki ösztönzőkre válaszolva cselekszik, ide értve azokat is, akiket segíteni akarunk.
A kitűzött célok és egyes intézkedések tényleges hatásai eltérhetnek egymástól. A szociális segélyek világa például számos példát mutat arra, milyen nagy lehet ez a divergálás. A bajba került és most komoly pénzügyi gondokkal küzdő államok megsegítését ezért nem lehet elválasztani a fegyelmezett pénzügyek megkövetelésétől. Ha ezt már egy évtizeddel ezelőtt így gondolták volna, akkor talán nem üresedett volna ki az EU stabilitási és növekedési paktuma, ami végül se a stabilitást, se a hosszú távú növekedést nem támogatta.
5. Az egyenlőség és a hatékonyság között választani kell.
Az eurózóna bajainak egyik fő oka az, hogy ezt a trade-off helyzetet sokan nem ismerték fel. Ha egyenlőségjelet teszünk a jól működő és a strukturális, finanszírozási és egyéb problémákkal küzdő államok közé, akkor az európai uniós rendszer egésze jelentősen veszít a hatékonyságából. Most a hatékonyság jegyében zajlik az intenzív diverzifikálás, ami azonban a politikai integrációhoz elengedhetetlen egyenlőség-érzetből vesz le. Nehéz megtalálni az arany középutat, és a jelek szerint most nem az egyenlőségnek áll a zászló.
6. Egyensúlyi helyzetben az emberek elégedettek a választásukkal, ezért nehéz jó szándékú kívülállóként egyensúlyi helyzeteken változtatni.
Amíg a világgazdasági és a kontinentális konjunktúra kitartott, és ameddig az amerikai jelzálogpiaci gondok miatt nem esett egy jókora szikla a hitelezés állóvizébe, addig kevés kivételtől eltekintve senki nem szólt, hogy baj lesz, ez így nem mehet tovább. Az egyensúly a kutatók, a szakértők és a közgazdászok nagy többségét is rabul ejtette - pedig igencsak törékeny volt.
7. A jövőben te magad is ösztönzőkre válaszolsz majd. Ha ígérsz valamit, mindig gondold végig, hogy érdekedben lesz-e teljesíteni az ígéretedet - így lehet hitelességet és reputációt szerezni.
A válság és a gazdasági összeomlás veszélye sokakat kifordít magából, de azt nem szabad elfelejteni, hogy csak azok az ígéretek hitelesek és hihetőek, amikről tudható, hogy nem csak a pánik mondatja velünk. A Görögországban bevezetett megszorításokkal kapcsolatos egyik jellemző IMF-es és brüsszeli kritika, hogy a megvalósításuk „nem halad elég gyorsan" - ez csak azokat lepi meg, akik azt hiszik, hogy a politika képes függetleníteni magát a társadalom, vagy ha tetszik a tömegek akaratától. A görög helyzet azt mutatja, hogy a vállalások egy része egyre kevésbé hiteles, elsősorban azért, mert a végrehajtásuk csak a hitelezőknek áll érdekében, az pedig jelen helyzetben kevés.
8. A kormányok és a választók is ösztönzőkre reagálnak, és ezért lehet, hogy az államok néha csődöt jelentenek, illetve egyéb ígéretüket megszegik.
Egy évvel ezelőtt még szinte elképzelhetetlen volt, hogy az eurózóna egyik tagállama csődbe menjen. A maastrichti szerződés ugyan tagadta, de a piacok azt árazták, hogy ha valahol baj lesz, majd jönnek a gazdag szomszédok és segítenek. Az épp most 2012 szeptemberére becsült görög államcsőd realitását az alapozza meg, hogy egyre többen ismerik fel: Athénban egyszerűen ősszel már az adósság visszafizetésének megtagadása lesz a racionális választás, a legkisebb rossz.
9. Minden generációnak lehetősége van bizonyos költségeket a következő generációra hárítani.
Az euró válságának jellegzetessége, hogy azt is nehéz megmondani, hogy ez pontosan milyen krízis: gazdasági, politikai, intézményi, vagy egyenesen kulturális és identitásbeli? Ezzel együtt evidens, hogy a válság egyik tényezője a túlzott eladósodás, azaz a jelen generációk túlfogyasztása. A krízis annyiban írta felül Sargent pontját, hogy úgy fest, már a túlfogyasztó generáció maga lesz kénytelen a költségeket állni, a jövő generációk csak az elszalasztott lehetőségek és a világgazdasági versenyben való lemaradás révén törleszthet.
10. Ha egy kormány költ, akkor a polgároknak fizetnie kell, vagy ma, vagy holnap, vagy explicit, vagy implicit módon.
A közgazdaságtudomány egyik legtöbbet idézett, de eufórikus időszakban ugyanilyen sűrűséggel elfelejtett tantétele szerint „nincs ingyen ebéd". A modern piaci alapú gazdasági rendszerek úgy működnek, hogy így vagy úgy, nekem vagy másnak, ma vagy holnap, de mindenért fizetni kell. A mostani válság nagy tanulsága, hogy ha azt vesszük észre, hogy az állami felelősök boldogságban úszva jelentik be a fejlesztéseket és a kiadások növelését, a bevételi oldallal pedig nem foglalkoznak, akkor érdemes elkezdeni spórolni (épp ahogy a racionális várakozások modellje feltételezi).
11. Az emberek többsége szeretné, ha mások fizetnének a közjavakért, illetve a kormányzati transzferekért.
Az eurózónában a legtöbb feszültséget az szüli, főleg az északi tagállamokban, hogy tömegesen érzik azt az emberek, hogy szinte mindenki ezt a sargenti tételt követi. A „mások fizessenek" igénye ugyanis nem csak országon belül, hanem országok között is működhet. A nehézséget az okozza, hogy egy (valódi) közösségen belül ez a fajta keresztfinanszírozás nem jelent gondot, és amennyiben egy ország-csoporton belül gyakran hallani az erre utaló érvelést, akkor ott valami mély probléma van. Márpedig az eurózónában ez mindennapos.
12. A piaci árak a kereskedők információit sűrítik össze, ami megmagyarázza, hogy miért nehéz előrejelzést adni részvényárakra, kamatlábakra és devizaárfolyamokra.
A hatékony piacokon az árak irányítják, az árak ugyanis minden olyan információt egy számba sűrítenek, amit a vevőnek tudnia kell. Az árrendszer csodája azonban csak akkor működik, ha a piacok hatékonyak. A baj épp az, hogy a mostani válság már kirobbanásakor (az amerikai jelzálogpiacon) is arra mutatott rá, hogy az árak félrevezetőek lehetnek. Sargent tétele igaz, de abból azt kell hangsúlyosan kiemelni, hogy a kereskedők információiról van szó - vagyis kellő szkepszissel kell az árakra tekinteni, mert nem egy objektív valóság lenyomatai, hanem ugyanolyan gyarló és képességeikben korlátozott emberek határozzák meg, mint mi magunk.
-
daniel2121
senior tag
Mit szóltok a dohány trafik üzlethez? Biztos sokan tudnak róla, hogy új szabályozás lesz, állami monopólium lesz mint Ausztiában. Van-e valakinek információja a részletekről, érdemes lenne-e befektetni ebbe az üzletágba?
-
Mercutio_
félisten
válasz Lirion #13981 üzenetére
Szevasz Modor Tibi! Megj.: Azok a munkások akik napi 9-10 órát dolgoznak gondolom szintén diplomások És, hogy BÁ Nutrition-t idézzem: Nem repül a szájukba a sült galamb, tessék képezni magukat, olyan munkát vállalni amit jobban megfizetnek
_BM_:Egy korábbi hsz-re: Nagyon sok nyugdíjas van aki OTP-nél tartja a pénzét és arra is lusta, hogy rendszeresen újra lekösse, így kemény 1,7% körüli alapkamatot "realizál".
BÁ Nutrition: Ha sokan akik picit is jobb tanárok az átlagnál elfogadnák amit a #13995-ben javasolsz szerinted milyen hatással lenne az alap és középiskolai végzősök tudásszintjére/képességeire? Azt a szót talán érdemes lenne megismerned, hogy hivatástudat... Megjegyzem a körzeti orvos is beszedi a lét a páciensektől és ők azért messze nem agysebész képességűek Közvetlen ismeretségi körben van olyan doki aki szinte minden évet 2 év alatt teljesített, te rábíznád magad?
Eladó/Cserélhető: GERE Kopar faládák, ÓRA:Orient Bambino II Bigsize, Parnis Pilóta, FANTASY könyvek, Garis keskeny MOSOGATÓGÉP, könyvespolcok, MOSÓGÉP
-
-
amargo
addikt
válasz BÁ Nutrition #14116 üzenetére
Szerintem az a kerdes, hogy milyen diploma.
“The workdays are long and the weekend is short? Make a turn! Bike every day, bike to work too!”
-
philoxenia
MODERÁTOR
Politizálni továbbra is tilos a Fórumon!
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
-
attiati
veterán
Hosszú idő után most láttam először megemlíteni azt, hogy tavasztól új jegybankelnökünk lesz. Ezt a témát eddig nagyon jegelték mind a ft erősödésre, mind a gyengülésre lobbizók.
-
Rive
veterán
Igen, már jó ideje fogy, fogyogat a rendelkezésre álló (kormány által felhasználható) valutamennyiség... A HUF alapú finanszirozhatóság megoldott (magas kamat mellett), de valuta alapon jövőre már bajok várhatóak. Lehetséges források, ugye:
- nemmondjukki
- IMF
- jegybank...Nemmondjukki eléggé halott ügynek tűnik, tehát a jegybank és az IMF megállapodás várható sorsa eléggé összefonódott.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz concret_hp #14127 üzenetére
Azzal csak piaci HUF-> valuta konverzió után tudnak valutát fizetni. Ha jól számolom, akkor az valahogy úgy viselkedne, mint HUF kamatokon futó valutatartozás, amit utóbb a konverzióval mesterségesen lerontott árfolyamon kellene visszafizetni...
Mondjuk 'belefér'
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Rive
veterán
válasz concret_hp #14129 üzenetére
??
Van x euro forráshiányod. Választék:
- x+hozam (valami 2-3% körül?) eurokötvény-kibocsátás
- 6-7% körüli hozamú HUF kibocsátás, majd konverzió, amivel odacsapsz a HUF árfolyamnak pár százalékot/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
lajafix
addikt
válasz concret_hp #14127 üzenetére
Jövőre lejár 1476.6 milliárd forintnyi deviza adósság. Az állam devizát remélhetőleg nem az mnb-től szerez, hanem a piacról. Ekkora igény minden spekinek jó hozamot jelent. A dev adósság megújítása forint alapon ilyen kockázatos, hiteltelen gazdálkodással elég drága, épp ideje lenne felismernie a zilletékesnek hogy a dev adósságból kimászni értelmesen unortodox eszközökkel -ortodoxan számítva- drága...
Rock'n Roll
-
Rive
veterán
válasz concret_hp #14136 üzenetére
Azé' nem mindegy, mekkorában... HUF alapon kifizetni akár csak a jövő évet az ~ annyi, mint tolni befele
talicskávalszállitószalagon a piacra a forintot egyenesen a nyomdagép alól./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
lajafix
addikt
válasz concret_hp #14136 üzenetére
2020-ig ~7000 milliárd jár le devizában. Ha csak 3% a veszteség, az 210 milliárd...
Rock'n Roll
-
concret_hp
addikt
válasz lajafix #14138 üzenetére
ha viszont devizában megújítják és folytatják az utóbbi idők remekbe szabott gazdaságpolitikáját és gyengül a ft 1 csomót azzal se hiszem, hogy bentebb vagyunk..
(nyilván már rég meg lehetett volna egyezni egy IMF hitelcsomagról és probléma
letudvaelhalasztva pár évvel)vagy fullba vagy sehogy :D
-
lajafix
addikt
válasz concret_hp #14139 üzenetére
Azt akartam csak mondani, hogy mindennek van kockázata, így költsége, tehát a devhitel forintra konvertálásának is.
Természetesen ilyen gazdpol mellett felesleges bevállalni, amíg nincs kemény ktv korlát, addig nincs hitelesség.
Rock'n Roll
-
atillaahun
veterán
Üdv, korábban érdeklődtem itt befektetés felől, de csak mostanra vált aktuálissá, így szeretném újra megkérdezni. Fél millió forintot rövid távon (fél év - egy év) hol érdemes lekötni/befektetni, hogy a legjobb hozamot érjem el? Jelenleg egy Erste Szemeszter számlán pihen.
[ Szerkesztve ]
-
concret_hp
addikt
válasz atillaahun #14141 üzenetére
sima betétlekötés és valószínűleg nem éri meg a fáradtságot / extra költségeket átvinni másik bankhoz hogy ott kösd le kicsit jobb kamatért.
vagy fullba vagy sehogy :D
-
atillaahun
veterán
válasz concret_hp #14142 üzenetére
Ezek szerint nincs már többet ingyen utalás belföldön?
Korábban mintha az AXA-t ajánlotta volna valaki, hogy ők adnak jó kamatot. Viszont akkor többe kerülne átutalni, mint a kamatkülönbözet? -
concret_hp
addikt
válasz atillaahun #14143 üzenetére
hát nézd sanszos, hogy 2%nál nincs nagyobb kamatkülönbözet. az fél évre ~1% (-kamatadó), az 500Knál kevesebb mint 5e ft. odamenni, átutalni, visszautalni, gondolom valami havidíja is lenne másik számlának sztem nem éri meg
vagy fullba vagy sehogy :D
-
g@bo
nagyúr
válasz atillaahun #14143 üzenetére
arról nem is beszélve, hogy az axa ibanq 2 szuperrendszere 2 napja döglött.
" Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy iBanq2 szolgáltatásunk technikai okok miatt nem működik. Megértésüket és türelmüket köszönjük! "
annak fényében, hogy fiókjaik számát egy kezemen letudom, tehát mint ha nem is lenne, elvárnám, hogy a netbanjuk menjen és azt probléma esetén éjszaka javitsák.
olcsó is, xar is, de legalább van.
-
atillaahun
veterán
-
KMT
addikt
válasz atillaahun #14146 üzenetére
Arra jó lesz az axa. Egyébként 1 évre az erste-nél is le tudod kötni 9+%-os kamatra, csak a "friss pénz" feltétellel kell megbirkózni.
Amúgy [link]
-
KMT
addikt
válasz atillaahun #14148 üzenetére
Attól függ. Ha van a lekötendőn kívül "forrásod" máshol (esetleg baráti kölcsön), akkor elutal(tat)sz rá annyit, amennyit le szeretnél kötni, ezt friss pénzként lekötöd, utána meg visszautalod/fizeted a szabadon lévő pénzből. 1 nap alatt megvan. Vagy erre is van megoldása az
bankoknakerste-nek? -
DeFranco
nagyúr
válasz atillaahun #14148 üzenetére
A friss pénz, az friss pénz. Ennyi. Úgy szokták meghatározni, hogy pl. az augusztus 15-én rendelkezésre álló folyószámlaegyenleg feletti részt kötheted le friss pénzként. Ha új ügyfél vagy, akkor ez nyilván a teljes összeg.
Van, hogy egyéb feltételhez is kötik (x termék használata, y db beszedési, fizetés jöjjön a számlára) de ma már 50-50% hogy kérnek-e mellé ilyet. Le van írva mindig az adott lekötés feltételeinél.
Tudom, hogy van erre egy másik topic, de ha már itt vagyok megkérdezem: nézegetem, hogy a CIB-nél egész korrekt kamatokat adnak. Van nekik valami értelmes olcsó számlacsomagjuk, amit gyorsban meg tudnék nyitni egy kis kamatvadászathoz? Tud erről valaki valamit? Van amire vigyázni kell velük? OBA tagság?
A fő számlám most az OTP-nél van, ahogy én használom, úgy nagyjából tűrhető az ár (folyószámla bankkártyával, külön net számla külön virtuális kártyával, és 5 devizanemben devizaszámla mindegyik teljes netbank eléréssel és sms kontrollal - egyébként minden ingyenes, utalás is ingyenes belföldön bárhonnan bárhova, havi két kp felvétel is) kb. 500 Ft a havi díja, ami ezért a csokorért szerintem egészen korrekt, ami sok, az az SMS díj, az még kb. 400-500 (huszonpár sms). A gond az, hogy a fentiekre szükségem van, és ebben a konstrukcióban megbízható banknál nem találtam ennél olcsóbb ajánlatot még.
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- MINI ITX GAMING/STREAMING PC RYZEN 5 7600X RTX 3080TI 32GB RAM MESHLICIOUS
- GAMER PC i5 6600K 16GB DDR4 SSD+HDD GIGABYTE 1070 8GB GDDR5 256BIT WINDFORCE
- Apple watch series 5 40mm gps + cellular rose gold I Ingyenes Foxpost csomagküldés!
- ESR Rebound 360 Magnetic Keyboard Case (ENG) - iPad Pro / Air
- Új Gamer PC i5 12400F/13400F/24Gb DDR5/RX 6600 vagy RX 6600 XT 8Gb/500Gb M2 SSD/700W 2-3 Év gari
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs