Új hozzászólás Aktív témák

• #58035 Samtya senior tag Spíler #58034

  Új Válasz 2017-05-12 16:56:19 #58035

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Samtya

  senior tag

  válasz Spíler #58034 üzenetére

  A saját arckifejezésemet próbáltam megjeleníteni, melyet a jobb oldali baglyocska hűen prezentál.

• #58041 gaborka8x8 aktív tag Spíler #58034

  Új Válasz 2017-05-12 17:16:17 #58041

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gaborka8x8

  aktív tag

  válasz Spíler #58034 üzenetére

  Egyszer régen, mikor még nagyon komolyan foglalkoztam Hi-Fi-vel, egy másik fórumon (nem fejhallgatós topikban) megpróbáltuk megfejteni ezeket a kérdéseket.
  Akkor ott a hozzászólók arra a konszenzusra jutottak, hogy első és legfontosabb, ki milyen céllal hallgat zenét. Aki a munkautáni ellazulós agyzsibbasztást várja a zenétől, azt könnyen lehet, hogy zavarja a sok részlet. Ugyanez vonatkozik azokra, akik háttérzeneként használják a zenét, pl. arra, hogy az iroda zaját elnyomja, és így jobban tudjon koncentrálni a munkájára, hiszen neki a munkavégzés az elsődleges tevékenység, amiről elvonja, elvonhatja a figyelmét a túl sok zenei részlet. És számtalan példát tudnék még hozni, hogy milyen szituációkban lehet zavaró a túl sok részlet.
  Aki olyan odafigyelős, esetleg műelemzős, ugyanazon zenemű több előadásának, több felvételének összehasonlítós, csak a zenére figyelős zenehallgatást folytat, annak általában nincs olyan, hogy túl sok részletet mutat meg a rendszer.

  Nem akarom az akkori beszélgetést teljesen kitaglalni itt, de még felhozok egy példát.
  Mennyire fontos a tér? (Nem fejhallgatós rendszerekről van szó.) Vannak a Naim hívők, vagy ahogy nevezni szokták őket a "Naimiták". Mint köztudott, a Naim rendszerek nem éppen a precíz térábrázolásukról híresek, mégis igen sokan szeretik ezeket a rendszereket, köztük említve Darvas Lászlót, a volt Hi-Fi Magazin egykori fő szerkesztőjét is.
  Amikor ez a beszélgetés folyt, akkor még Koscsó Feri a Penna Poor-nál dolgozott, akik a Naim Magyarországi forgalmazói. Ő leírta, hogy miként szokott zenét hallgatni. Az egyik szobában van a Hi-Fi rendszer, ő pedig a másik szobában leheveredik a kanapéra. Neki az a rendszer a jó rendszer, ami a másik szobából hallgatva is jól szól. Na most ilyen elhelyezésnél természetes, hogy nincs jó térábrázolás. Ám ez mellett a zenehallgatási szokás mellett erre nincs is szükség. És az a rendszer fog jól teljesíteni nála, ami a térábrázolás rovására valami másban nagyon jó. Aki ellenben leül a két hangsugárzó közé/elé, gondosan kikeresve a sweet point-ot, annak egészen más preferenciái lesznek a Hi-Fi rendszer által megjelenített térrel kapcsolatban.

  Tehát a zenehallgatási szokásaink már meghatározzák, hogy milyen rendszert, milyen hangot fogunk jónak hallani. Ez mellett az sem elhanyagolható, hogy ki milyen zenei stílusokat preferál elsősorban. Gondoljon csak arra, milyen sokan szidják a Grado fejhallgatókat, miközben az elsősorban rockot hallgatók pedig a legjobbak között emlegetik. És még számtalan szempont van, amik szétfeszítenék ennek a topiknak a kereteit, de egy baráti beszélgetés alkalmával szívesen megvitatom bárkivel, szerintem miért van az, hogy egyikünk jónak hallja azt, amit a másikunk nem tud elviselni.

  "A zene nem azért van, hogy ne legyen csend! " (Pernye András)

Új hozzászólás Aktív témák