Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • P.H.

    senior tag

    válasz lapa #50 üzenetére

    dabadab jól leírta a helyzetet, de azt hiszem, érdemes a választ a kérdés szermszögéből nézve újraolvasni. Sőt, nem is a kérdéséből konkrétan, hanem annak felvezetéséből:

    35. § (1) bekezdése] a magyar jogalkotó nemzetközi kötelezettségvállalásain, vagyis a TRIPS Egyezmény 13. Cikkén, valamint a Berni Uniós Egyezmény (BUE) 9. Cikkének 2. bekezdésén alapulnak, amelyek kimondják, hogy egy felhasználás csak akkor megengedett külön szerzői felhasználási engedély és díjfizetés nélkül, ha megfelel az úgynevezett háromlépcsős teszt együttes feltételrendszerének, azaz:

    - a szabad felhasználások egyes eseteit külön-külön, egyedi esetekként kell tekinteni,
    - a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására,
    - és indokolatlanul nem károsíthatja a szerzői jogosult jogos érdekeit.

    A magyar Szjt. a fenti feltételrendszert kiegészíti a tisztesség polgári jogi követelményére való hivatkozással, valamint feltételként szabja, hogy az nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

    A magyar Szjt.33. § (3) bekezdése értelmében továbbá a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

    A fentiek alapján abban a kérdésben kérjük a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményét, hogy a digitális – on-line – környezetben tömegessé váló másolási – többszörözési – cselekmények azon eseteinél, amelyekben a műpéldányról készített másolatok száma, vagy a felhasználás egyéb mennyiségi vagy minőségi kritériumai alapján nem állapítható meg egyértelműen a szabad felhasználás általános feltételeibe való ütközés, levezethető-e a fentiekben bemutatott nemzetközi feltételeken alapuló magyar szerzői jog alapján az, hogy a nem jogszerű forrásból származó, azaz jogellenesen előállított hordozóról vagy műpéldányról való másolat készítés – többszörözés – már nem felel meg a szabad felhasználás általános feltételrendszerének.

    A fenti kérdésfelvetés szükségességét a szerzői jogi felhasználási cselekmények gyakorlati megnyilvánulása is bizonyítja:

    A gyakorlatban azokban az esetekben ugyanis, amikor egy természetes személy egy meghatározott szerzői műről (jellemzően filmalkotásról vagy zeneműről) nagy számú másolatot készít, vagy nyilvánvalóan úgynevezett kalóz on-line forgalmazótól, zártláncú FTP szerveren keresztül különböző filmalkotásokat (és zeneműveket) tömegével, nagy mennyiségben, magas havi előfizetési díj ellenében rendszeresen tölt le (többszöröz) a számítógépe merevlemezére, egyértelműen megállapítható a szabad felhasználás általános feltételeibe való ütközés, ahogy ezt a következetes magyar (büntető)bírósági gyakorlat is mutatja.

    Azokban az egyedi esetekben azonban, amelyek egyenként ugyan nem sérelmesek a mű rendes felhasználására – például egy filmalkotás letöltése kalózoldalról illetve fájlcserélőről (ez utóbbi esetben természetesen egyértelmű, hogy a letöltés feltételeként megvalósuló visszaosztás, illetve feltöltés szerzői jogsértés, a kérdésünk nem is erre vonatkozik), kérdéses azonban, hogy az egész társadalomra vetítve tömegében, számában és összességében a hatályos szerzői jogi szabályozás alapján nem nyilvánvalóan sérelmesek-e a mű rendes felhasználására.

    Szubjektív kiemeléseket szándékosan nem tettem a fentiekbe (pedig mennyit lehetne... a minőségi kérdéstől kezdve a hazánkban forgalomba nem hozott tartalmakig), de az egész (és kifejezetten az utolsó bekezdés) nagyon jól mutatja, mennyire nem tud a jelenleg vonatkozó jogrendszer mit kezdeni a mai helyzettel. A konkrét kérdésük lényege is az, hogy nem lenne-e szükség jogszabály-változtatásokra. (Nem vagyok naív, tudom, hogy egy értelmes szabályozás nem nálunk fog megszületni először, de igazság szerint örülnék neki - ahogy Te is -, ha tisztán lehetne látni végre.)

    [ Szerkesztve ]

    Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙

Új hozzászólás Aktív témák