Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • n0_gAboR

    őstag

    válasz lapa #5 üzenetére

    1. igaz, 2. igaz
    3. hamis, mert van upload, tehát illegál.
    (mivel nem X adat van amit el is veszel, meg tovább is adsz, hanem ilyenkor te is átmásolod, meg ő is átmásolja, tehát sokszorosul az adat :) )

    [ Szerkesztve ]

  • Tyberius

    aktív tag

    válasz lapa #7 üzenetére

    Az érvelésed viszont csak akkor lenne igaz, ha mindenki mindig full sávszéllel, max slottal töltene fel, ami viszont nem igaz. Ha annak, akitől Te töltesz, van még kihasználatlan sávszéle, szabad slotja, akkor senkitől nem "veszed el" a letöltés lehetőségét azáltal, hogy Te tőle töltesz le. Sőt, azzal, hogy letöltötted, eggyel több seeder lesz a hálózatban, ami hozzájárul a hálózat zökkenőmentes működéséhez, a "lopás" zavartalanságához. Ez nem mérhető kbyte-ban.

    Egyébként meg nem tökmindegy? A bíróság előtt az érvelésed úgysem állna meg, sőt emberi számítás szerint Te sosem fogsz ezért bíróság elé állni. Innentől kezdve irreleváns, hogy milyen logikai konstrukció mentén "véded magad". :DD

    Egyébként személyes véleményem szerint ez az "amíg csak letöltök, addig ártatlan vagyok" szemlélet nagyon káros a fájlcserélő közösségre nézve. Visszaosztás nélkül leechelni disznóság. Aki DL-t mond, mondjon UL-t is. ;]

  • Male

    nagyúr

    válasz lapa #5 üzenetére

    Szerintem már az 1-es sem stimmel, mert az Artisjus matrica... csak a zenékre vonatkozik.

    Torrenten viszont darabokat töltünk fel, amik önmagában értelmetlen adatok. Ha 1.0-ig töltöd vissz, akkor sem biztos hogy feltöltötted (sőt inkáb biztosan nem töltötted fel) az összes darabot, így te valójában csak értelmetlen bitsorozatokat küldtél...

  • orbano

    félisten

    válasz lapa #5 üzenetére

    csatlakozom az állásponthoz. pedig kezdtem úgy lenni, hogy megveszek pár CD-t, mert megérdemli az előadó. de miután megláttam a fényképezőgépembe való CF kártyán az artisjus matricát, vérszemet kaptam. azóta bekaphassák, amit lehet filmet is letöltök és nem megyek el moziba... a megspórolt pénzt is inkább ftp előfizetésre költöm :)

    A vér nem válik VAZZE!™

  • dabadab

    titán

    válasz lapa #5 üzenetére

    "1. én a hologramos matricákban kifizetem a jogot arra, hogy filmet töltsek le "

    Nem. A filmletoltesre valo jogod nem fugg a matricatol, az akkor is megvan, ha eletedben nem vettel DVD-t (v csak Szlovakiaban). Az oksagi kapcsolat inkabb forditott: mivel jogosan tolthetsz/masolhatsz dolgokat, ezert szed az Artisjus "matricapenzt" (raadasul nem is toled, hanem az importortol).

    A 3. pontban a levezetesed, khm, nem stimmel :), viszont a jelenlegi ugyeszsegi/biroi gyakorlat szerint a torrentezes rendben van.

    DRM is theft

  • rudi

    nagyúr

    válasz lapa #25 üzenetére

    Lehet, ott kellene inkább kezdeni, amit P.H. #11-ben feszegetett. Hogy az a digitális bitsorozat, ami a gépeden van és egy film gyengébb minőségű kodolása minek minősül jogilag :)

    Resistance Is Futile. You will be assimilated!

  • LordX

    veterán

    válasz lapa #26 üzenetére

    A technológia működik a nélkül is, hogy feltöltesz. A feltöltés saját szabad akaratodtól megy, nem attól, hogy kötelező. Ergó te saját akaratodból osztottad meg mások számára.

    Más kérdés, hogy egy szemét alak, aki nem seedel legalább 1:1-ig.

  • Male

    nagyúr

    válasz lapa #25 üzenetére

    A letöltés nálunk nem büntetendő (film, zene esetén, a program már más kategória).

    A matrica viszont artisjusos dolog... igazából nem tiszta, hogy ezért mi mit is kapunk.

    #24: :) Nálunk a régi moziban volt ilyesmi a végefelé... de ott 10 ember alatt elmaradt a program. Szóval ment az izgulás, hogy leszünk e elegen :D

    [ Szerkesztve ]

  • P.H.

    senior tag

    válasz lapa #31 üzenetére

    Erős a gyanúm, hogy nem fogsz komolyabb végkövetkeztetést kapni.

    1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról

    VAGYONI JOGOK

    A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
    26. §
    (8) A szerzőnek az is kizárólagos joga, hogy művét - másként, mint sugárzással vagy a (7) bekezdésben szabályozott módon - a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. E joga kiterjed különösen arra az esetre, amikor a művet vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

    A SZABAD FELHASZNÁLÁS ÉS A SZERZŐI JOG MÁS KORLÁTJAI

    Általános szabályok
    33. §
    (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően.
    (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

    A szabad felhasználás esetei
    35. §
    (1) Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. E rendelkezés nem vonatkozik az építészeti műre, a műszaki létesítményre, a szoftverre és a számítástechnikai eszközzel működtetett adatbázisra, valamint a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Kotta reprográfiával [21. § (1) bek.] magáncélra és a (4) bekezdés b)-d) pontjában szabályozott esetekben sem többszörözhető.
    (6) Szabad felhasználás a mű járulékos vagy közbenső - a felhasználásra irányuló műszaki folyamat elválaszthatatlan és lényeges részét képező, önálló gazdasági jelentőség nélküli - időleges többszörözése, ha kizárólag az a célja, hogy lehetővé tegye
    a) az átvitelt harmadik személyek között hálózaton, köztes szolgáltató által, vagy
    b) a műnek a szerző által engedélyezett, illetve e törvény rendelkezései alapján megengedett felhasználását.

    Ennek fényében nézd meg, milyen választ adott az ASVA kérdéseire, amelyben ezekre a bekezdésekre hivatkozott, (különös tekintettel az internetes típusú, az Szjt.26. § (8) bekezdése szerinti lehívásra hozzáférhetővé tétellel, valamint a letöltéssel – többszörözéssel – megvalósuló felhasználásokra a Szerzői Jogi Szakértő Testület
    ("VI. A szakértői vélemény összefoglalása; a megbízó által feltett kérdések megválaszolása cikk a végén).

    [ Szerkesztve ]

    Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙

  • WonderCSabo

    félisten

    válasz lapa #44 üzenetére

    Nagyon faja. :) De azért van abba az eredeti reklámban valami...

  • dabadab

    titán

    válasz lapa #43 üzenetére

    "ha a hsz-ed végén linkelt anyag hivatalos jogértelmezésnek tekinthető"

    A SzJSzT a Szabadalmi Hivatalhoz tartozik, nem a birosaghoz, igy semmikeppen sem iranyado jogertelmezes, hanem affele szakertoi velemeny (amivel aztan az eljaro biro v egyetert, v nem).

    DRM is theft

  • dabadab

    titán

    válasz lapa #48 üzenetére

    Nem nagyon. Van meg az Artisjus velemenye, akik szerint a letoltes - forrastol fuggetlenul - legalis, ill. van a letezo ugyeszsegi / birosagi gyakorlat, ami szerint szinten, de az LFB nem hozott jogegysegi hatarozatot az ugyben.

    DRM is theft

  • P.H.

    senior tag

    válasz lapa #50 üzenetére

    dabadab jól leírta a helyzetet, de azt hiszem, érdemes a választ a kérdés szermszögéből nézve újraolvasni. Sőt, nem is a kérdéséből konkrétan, hanem annak felvezetéséből:

    35. § (1) bekezdése] a magyar jogalkotó nemzetközi kötelezettségvállalásain, vagyis a TRIPS Egyezmény 13. Cikkén, valamint a Berni Uniós Egyezmény (BUE) 9. Cikkének 2. bekezdésén alapulnak, amelyek kimondják, hogy egy felhasználás csak akkor megengedett külön szerzői felhasználási engedély és díjfizetés nélkül, ha megfelel az úgynevezett háromlépcsős teszt együttes feltételrendszerének, azaz:

    - a szabad felhasználások egyes eseteit külön-külön, egyedi esetekként kell tekinteni,
    - a szabad felhasználás nem lehet sérelmes a mű rendes felhasználására,
    - és indokolatlanul nem károsíthatja a szerzői jogosult jogos érdekeit.

    A magyar Szjt. a fenti feltételrendszert kiegészíti a tisztesség polgári jogi követelményére való hivatkozással, valamint feltételként szabja, hogy az nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

    A magyar Szjt.33. § (3) bekezdése értelmében továbbá a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni.

    A fentiek alapján abban a kérdésben kérjük a Tisztelt Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményét, hogy a digitális – on-line – környezetben tömegessé váló másolási – többszörözési – cselekmények azon eseteinél, amelyekben a műpéldányról készített másolatok száma, vagy a felhasználás egyéb mennyiségi vagy minőségi kritériumai alapján nem állapítható meg egyértelműen a szabad felhasználás általános feltételeibe való ütközés, levezethető-e a fentiekben bemutatott nemzetközi feltételeken alapuló magyar szerzői jog alapján az, hogy a nem jogszerű forrásból származó, azaz jogellenesen előállított hordozóról vagy műpéldányról való másolat készítés – többszörözés – már nem felel meg a szabad felhasználás általános feltételrendszerének.

    A fenti kérdésfelvetés szükségességét a szerzői jogi felhasználási cselekmények gyakorlati megnyilvánulása is bizonyítja:

    A gyakorlatban azokban az esetekben ugyanis, amikor egy természetes személy egy meghatározott szerzői műről (jellemzően filmalkotásról vagy zeneműről) nagy számú másolatot készít, vagy nyilvánvalóan úgynevezett kalóz on-line forgalmazótól, zártláncú FTP szerveren keresztül különböző filmalkotásokat (és zeneműveket) tömegével, nagy mennyiségben, magas havi előfizetési díj ellenében rendszeresen tölt le (többszöröz) a számítógépe merevlemezére, egyértelműen megállapítható a szabad felhasználás általános feltételeibe való ütközés, ahogy ezt a következetes magyar (büntető)bírósági gyakorlat is mutatja.

    Azokban az egyedi esetekben azonban, amelyek egyenként ugyan nem sérelmesek a mű rendes felhasználására – például egy filmalkotás letöltése kalózoldalról illetve fájlcserélőről (ez utóbbi esetben természetesen egyértelmű, hogy a letöltés feltételeként megvalósuló visszaosztás, illetve feltöltés szerzői jogsértés, a kérdésünk nem is erre vonatkozik), kérdéses azonban, hogy az egész társadalomra vetítve tömegében, számában és összességében a hatályos szerzői jogi szabályozás alapján nem nyilvánvalóan sérelmesek-e a mű rendes felhasználására.

    Szubjektív kiemeléseket szándékosan nem tettem a fentiekbe (pedig mennyit lehetne... a minőségi kérdéstől kezdve a hazánkban forgalomba nem hozott tartalmakig), de az egész (és kifejezetten az utolsó bekezdés) nagyon jól mutatja, mennyire nem tud a jelenleg vonatkozó jogrendszer mit kezdeni a mai helyzettel. A konkrét kérdésük lényege is az, hogy nem lenne-e szükség jogszabály-változtatásokra. (Nem vagyok naív, tudom, hogy egy értelmes szabályozás nem nálunk fog megszületni először, de igazság szerint örülnék neki - ahogy Te is -, ha tisztán lehetne látni végre.)

    [ Szerkesztve ]

    Arguing on the Internet is like running in the Special Olympics. Even if you win, you are still ... ˙˙˙ Real Eyes Realize Real Lies ˙˙˙

Új hozzászólás Aktív témák