Új hozzászólás Aktív témák

  • KROK640

    veterán

    válasz mancer7151 #101283 üzenetére

    Aha, tehát akkor meg már a gép volt elavult. (ezzel nem le akarom húzni a gépet vagy az érdemeid, nincs ezen mit szégyelni én is csóró voltam akkoriban nagyon)
    Nekem a CD írás még nagyobb tortúra volt, ugyanis nem csak kiszerelni kellett a winyót, hanem bevinni ismerős munkahelyére, akinek otthon volt CD írója, úgyhogy odaadni neki, aki majd hazavitte, és másnap visszahozta, mert amúgy másik városban lakott, szóval a vele elmenés sem nagyon volt opció akkoriban. Mivel délután 2-ig dolgozott annyit jelentett, hogy nagyon legkésőbb délután 1-kor PC leállít, aztán másnap suli után spuri a HDD-ért, és a lemezért, 1000ft társaságában. (ami akkor azért nem is volt kevés pénz).
    3GB-os HDD-n akkoriban, (pláne, hogy a falu egyik "elosztó" figurája voltam) azért havonta 2-3 CD írást kellett csinálni, egy időben próbáltam kettesével íratni a CD-re könyvtárakat, de oprendszer és fater cuccai mellett eléggé necces volt sokszor 1,3GB helyet csak ennek szentelni. És persze öcsémnek egyezerre több játékkal kellett játszania (véletlenül sem azokkal amikkel én), amiből egyet sem lehetett letörölni, így CD íráshoz közeli napokon nekem általában már egy játékom sem volt fent a gépen. Pedig hármunk közül (fater, öcsém és én) én költöttem messze a legtöbbet a gép upgrade-re, mégis néha nekem volt a legkevesebb helyem. Elképesztően kellett zsonglőrködni a hellyel, a C meghajtón nincs elég hely buborék meg gyakorlatilag állandó vendég volt a tálcán.
    Ezért 2001-ben az egyik legnagyobb upgradem az volt, hogy vettem két(!) 20GB-os HDD-t. Előszöris azt már jóval ritkábban kellett hordani mert akár 20 CDnyi cucc is simán elfért rajta, másrészt akkor is volt másik HDD, így amíg a HDD íródott addig is volt gép. Nem is nagyon ment már csak vagy egyszer ismerőshöz CD-t íratni, inkább azt csináltam, hogy még öcsém gépezett (persze, hogy ketten voltunk egy gépre) addig ezzel a winyóval útra kelve elmentem valamelyik haverhoz anyagot gyűjteni. Aztán meg lett saját CD íróm, az osztályban elsőként, utána lett gyorsan még valakinek, de ígyis ketten kerestük magunkat degeszre (bár ő folyamatosan nyomta le az árat amiért haragudtam is rá).
    Nekem is van egy DVD író most is a gépemben, néha még írok vele.

    Amit még nem szerettem, hogy sok haver kért kölcsön CD-t aztán sokszor visszakaptam, sokszor meg odaadták ennek vagy annak (jellemzően közös ismerősöknek), úgy kellett utánamenjek a saját CD-imnek. Volt olyan, hogy elmentem egy haverhoz és 18 CD-met találtam nála, ennek 2/3-át nem is neki adtam kölcsön, csak örültem, hogy hetek után végre visszataláltak hozzám. Persze az évek során közel 70 CD-m tűnt el nyomtalanul, némelyik úgy, hogy 2-3-4 "mélységig" követtem, hogy kihez is kerülhetett... Ezért egy idő után nagyon durván megszigorítottam a kölcsönadás szabályait, mert az nagyon nem járta, hogy kifizetem az írást, meg addig nincs gépem, utána meg hetekig dekkoltak a CD-im másoknál, és volt ami elő sem került.

    Mátrix nyomtatóm nekem még a C64-hez volt :)

    Inkább azt kérdezzék miért nincs szobrom, mint azt, hogy miért van...

Új hozzászólás Aktív témák