Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Ixion77

    Topikgazda

    válasz Hi!King #343 üzenetére

    Amikor egy bankhoz beraksz pénzt, azt jogod van már másnap kivenni. A bankok azonban tudják, hogy valószínűleg nem fogod ezt tenni, hanem az a pénz átlagosan 5 évig náluk lesz. Normál esetben ez így is van, ezért gond nélkül meg tudják tenni, hogy a betétedet fedezetként használva másnak kölcsönt nyújtanak 5 évre, vagy ha nincs aki kölcsönt vegyen fel akkor 5 éves állampapírt vesznek.
    Ezt normál időkben tökéletesen működik is, és nincs vele kockázati probléma. Bankroham esetén, tehát ha mindenki hirtelen fel akarja venni a pénzét, akkor gond van, mert a bank nem tudja hirtelen behajtani a kihelyezett kölcsönöket.
    Ha bankrohamra akarnának felkészülni, akkor olyan extra költségeket jelentene számukra, amik elvinnék a nyereségüket. Tehát mindig minden banknak kockáztatnia kell, dönteni hogy mikor, mennyit kockáztat. hogy ki kockáztatott túl sokat (SVB), vagy hozott rossz management döntéseket (CS), az kiderül amikor jön az apály (pl. kamatemelés). Az SVB-t már 2019-ben figyelmeztette a FED a kockázatkezelési hiányosságaik miatt, de nyomták tovább a gázpedált.
    Amúgy a Blackrock-ról is csivitelnek verebek. Lehet tudni hogy az EU-ban melyik a másik két nagybank amik gyanúsak?

    "Seems like humanity needs war and famine to correct itself."

  • julius666

    addikt

    válasz Hi!King #343 üzenetére

    Hanem úgy, hogy a hosszú lejáratú fix kamatozású hiteleket eleve valamilyen swappal vagy opcióval rövid kamatperiódusú hitelekre cserélik, ezzel részükről nem vállalva kockázatot

    És ebből hogyan él meg a bank? :DDD

    ennek megfelelően egyébként a hosszú kamatperiódusú hitelek mindig drágábbak is, még akkor is, amikor inverz a hozamgörbe.

    Már miért lenne ez így? Pl. amikor én vettem fel lakáshitelt, a legalacsonyabb kamat valahol az elérhető futamidők közepe táján volt (nálam 16 évnél). A rövidebb drágább volt meg a hosszabb is (ez utóbbi valszeg azért, mert oda már inkább "kiszorulnak" a kisebb keresetű hitelfelvevők, nagyobb a kockázata a nemfizetésnek).

    Igazán rövid oldalon meg pl. ingatlanhitelt nem találsz, csak a bank szempontjából sokkal magasabb kockázatú hitelkonstrukciókat (pl. szabad felhasználású), szóval almát hasonlítasz a körtével.

    (Céges hiteleket nem vágom, ott lehet igaz amit írsz, de amire rálátásom van, ott egyáltalán nem.)

    Egyébként alapvetően az nem feltétlenül tragédia ha egy banknak "lebegő vesztesége" van a hosszú lejáratú hitelügyletein. A szívás akkor van, ha bankrun van és realizálni kell a bukót (itt tartunk most) vagy ha a hitelesek nem fizetnek mert recesszióba fordul a gazdaság (ez jön 2023H2-ben vagy 2024H1-ben IMO).

    Szerinted amúgy miért parázik mindenki annyira az inverz hozamgörbétől meg annak a normalizálódásától? Ezt pofázzuk több mint fél éve. :DD

    Szerk.: egyébként ha arra irányult a kérdésed, hogy szigorú banki szabályozás mellett hogyan tudtak ilyen szar helyzetbe kerülni bankok mint az SVB vagy a CS, na az passz.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák