Ha nem tetszik a rendszer...
Sikerek és kudarcok sorából áll az IT történelem, a hullámvasúton csak kevesek éltek meg több felemelkedést, a legtöbbeknek csak egyetlen menet jutott. A ma is ismert, több nagy sikert és néhány bukást maguk mögött tudható nagyoknak is vannak hamar sírba tett, sikertelen projektjeik és ott vannak a rég csődbe ment konkurensek és a felvásárolt termékek is.
De egyáltalán, miért hagyunk ott egy platformot, operációs rendszert? A legtöbbször azért, mert túlhaladtuk, van jobb, szebb, könnyebben használható, gyorsabb, olcsóbb rendszer. Megesik, hogy az OS hardverek szűk köréhez, néhány meghatározott modellhez kötődik, melyek piaci lemaradása szükségszerűen a szoftver hanyatlását is maga után vonja. Egyes rendszereket széles körben terjesztendő piaci terméknek szánnak, aztán vagy sikerül meghódítani a felhasználókat, vagy nem. Néhány esetben az ígéretes vagy az egy ideig sikeres fejlesztések a gyenge marketing miatt esnek ki a versenyből és megesik, hogy a piaci konkurensek is segítenek egy kicsit a bukáshoz vezető úton. Összefoglalónkban felidézünk néhány (talán) jobb sorsra érdemes operációs rendszert.
GEOS – Windows a Commodore 64-en
Talán az eredetileg Commodore 64-re készült GEOS volt az első olyan grafikus operációs rendszer(nek tűnő program), melyet széles körben használtak, itthon is. Ugyan mai szemmel igen szegényesnek tűnhet a 320×200 képpontos desktop és a visszafogott színhasználat, de akkoriban, a szerény 1 MHz-es processzorral és 64 kilobyte RAM-mal ez is szép teljesítmény volt. A rendszer természetesen floppyról (vagy szerencsésebbeknél ROM bővítő kazettáról) futott, így volt idő elgondolkodni az élet dolgain, hallgatva a VIC-1540-es meghajtó kerregését. Nem mellékesen egy gyorstöltőt is tartalmazott a rendszer, ami sokat lendített a lomha lemezegységen. A gyártó, a Berkeley Software azt nyilatkozta, hogy néhány évig üzletvitelük támogatására is C64-et és GEOS-t használtak – persze mit mondhattak volna? Ne társítsuk képzeteinkben a mai rendszerek vagy akár a Windows 1.0 dinamizmusát, adatcsere lehetőségeit a GEOS-hoz, mely szenvedett az erőforrás-hiánytól (főleg RAM) és jócskán fárasztotta a mágneslemezeket is – merevlemeze akkoriban szinte senkinek sem volt. A GEOS futtatható volt Commodore 16, +4 és 128-as modelleken is és a gyorsabb, 1571-es lemezegységgel valamint RAM bővítésekkel is, de azért nagyságrendekkel nem lehetett emelni a teljesítményét. A rendszer még Apple II-re is megjelent.
GEOS – 8 biten és 64-128 KB RAM-mal ez is szép!
Miért használtuk? A GEOS egységesen kezelte az egeret és nyomtatókat (HP PCL és Apple LaserWriter kompatibilis volt) és számos irodai és kreatív szoftver állt hozzá rendelkezésre. Egyszerre nem futtathattuk őket – a geoWrite-ot , majd a geoSpell helyesírás-ellenőrzőt külön menetben használhattuk, aztán jöhetett mondjuk a geoPublish kiadványszerkesztő. Nem csak a Berkeley, hanem más, független gyártók is adtak ki modulokat a rendszerhez, de az így megszülető gyűjtemény sem haladta meg a két tucat címet. A rendszer posztumusz dicsőségére válik, hogy a Nokia Communicatorban jelentős mértékben felhasználták (még a Symbian kifejlesztése előtt).
GeoWrite – szövegszerkesztés GEOS alatt, C64-en
Jelenleg is elérhető lemezkép formájában a CBMfiles archívumából, és csak egy emulátor kell a kipróbálásához (pl. a Vice). A takarékos IT megoldásokat taglaló és támogató Breadbox a GEOS jogok tulajdonosa, honlapján most is megtalálható minden, amit a rendszer keréknyomán haladva bárki is kívánhat, de azért nem minden van ingyen. Aki ki akarja próbálni az utódrendszert Windows XP alatt, némi kézügyesség birtokában megteheti az instrukciók alapján.
Szerettük benne: grafikus kezelőfelület, egér, kreatív szoftverek.
Nem szerettük benne: lassú, lemeznyüstölő.
Kihalás oka: hamar túlhaladottá vált a 8 bites platform.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
