Bevezető

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy kisebb-nagyobb kellemetlenségek értek minket a legkülönfélébb fogyasztási cikkek, szolgáltatások vásárlása vagy azoknak használata során. „Ami elromolhat, az el is romlik” – mondja Murphy, ráadásul ez a megállapítás éppúgy vonatkozik a legdrágább szórakoztatóelektronikai termékre, mint – némileg kifacsart értelemben – a hentes hűtőpultján heverő fél rúd parizerre. Ezen íratlan törvény ellen jószerivel semmit nem tehetünk, maximum arra törekedhetünk, hogy a megvásárolt terméket a saját érdekünkben rendeltetésének megfelelően használjuk, továbbá reménykedhetünk, hogy mindezek mellett teljes életciklusán keresztül hibátlanul fog minket szolgálni.

A számítógépek, számítástechnikai alkatrészek hazai piaca számos speciális jegyet hordoz magán. A '90-es évek elején hatalmas növekedésnek induló üzletág egyes szereplői máig nem tudták teljes mértékben levetkőzni a korszakra jellemző vadkapitalista szemléletet, ugyanakkor a vásárlóközönség tekintetében is egyedi helyzet teremtődött pár év alatt: Magyarország ugyanis alighanem a világ élvonalába tartozik az egy négyzetkilométerre eső informatikus szakemberek számában. Ez a két tényező önmagában elég ahhoz, hogy jelentős mértékben megnőjön azoknak az eseteknek az előfordulási valószínűsége, amelyek a fogyasztói közönség és a kereskedők közt olyan szinten elmérgesedett vitás helyzeteket szülnek, hogy legvégső esetben jogerős bírósági döntéssel lehet csak kikényszeríteni a felek megállapodását.

A fogyasztói jogrendszer alapjai

Magyarországon, miként a világ más jogállamaiban, az emberi és állampolgári jogok fejlődésének eredményeként, azokból mintegy kikristályosodva számos jogi norma szabályozza a fogyasztói jogok gyakorlását. Erre elsősorban azért van szükség, mert a fogyasztó az esetek túlnyomó többségében a kereskedőnél rosszabbul informált, kevesebb tapasztalattal rendelkezik, így többnyire csak a használatba vétel során (tehát csak a vásárlás után) bizonyosodhat meg arról, hogy a termék vagy szolgáltatás megfelel-e annak, amit állítottak vagy amit ő maga feltételezett róla. A fogyasztó a vásárlás pillanatában tehát általában kiszolgáltatott helyzetben van, ezt a kiszolgáltatottságot kell ellensúlyoznia többek között a fogyasztóvédelmi szervezeteknek és jogrendszernek.

A hazai szakigazgatási ág közel 150 – anyagi, illetőleg eljárási szabályokat rögzítő – jogi normát foglal magában. Természetesen senkitől nem várható el, hogy ezeket betűről-betűre ismerje, ugyanakkor a kereskedőknek alapvetően érdekükben állhat megfelelni ezeknek a szabályoknak, ugyanis a sorozatos vagy kirívó mértékű szabályszegés nem csak bírságolási eljárásokat eredményezhet, hanem előbb-utóbb a fogyasztók bizalmának elvesztéséhez is vezethet, ami hosszú távon egészen biztosan a vállalkozás gazdasági érdekei ellen hat.

Fontos tudni, hogy a számítógépek, számítástechnikai alkatrészek piacát nem szabályozza semmilyen, csak erre az üzletágra érvényes speciális rendelet, így a piac szereplői között létrejött tranzakciókra ugyanazok a jogi kitételek vonatkoznak, mint bármely más polgári rendtartásban lévő fogyasztói szerződésre.

Cikkünk készítése során a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség illetékesén kívül igyekeztünk kikérni a fontosabb piaci szereplők, köztük kereskedők, nagykereskedők, szervizesek véleményét. Sajnálatos módon az általunk kiválasztott kiskereskedők egy kivételtől eltekintve gyakorlatilag nem reagáltak megkeresésünkre, így fontos kiemelni, hogy a cikkben szereplő jogértelmezések többnyire csak az egyik (fogyasztói) oldal álláspontját tükrözik. Hangsúlyozzuk, hogy oldalunk nem kívánja eljátszani az önkéntes bíróság szerepét, ugyanakkor fontos tudatosítani, hogy a kereskedői oldal sem alkalmazhatja a jogszabályokat öncélúan.

A vásárlás előtt

A vásárlást megelőzően jobb esetben tájékozódunk, nem hagyatkozunk teljes mértékben a reklámok által felénk közvetített információkra. Különösen fontos folyamat ez az olyan nagy értékű árucikkek vásárlása esetén, mint amilyenek esetenként a számítógépek vagy azok különböző alkatrészei. Felmérjük, hogy az adott termék mennyire felel meg igényeinknek, illetve pénztárcánk vastagsága lehetővé teszi-e a megvásárlását. Az internet segítségével alapjában véve könnyen megismerkedhetünk ennek a termékcsoportnak a különböző tagjaival, az online és nyomtatott szaksajtó bemutatói és tesztjei nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hozzávetőlegesen pontos kép alakuljon ki bennünk a megvásárolni kívánt termékről, annak tudásáról, paramétereiről. Ha a kiszemelt eszközről nem lelünk sehol információt – ami igen gyakori eset –, fordulhatunk a különböző internetes közösségekhez, fórumokhoz, netán szakavatott vagy általunk szakavatottnak vélt ismerőseinkhez kérdésünkkel. Itt azonban már nem árt óvatosnak lenni; az elfogulatlanság és a szakmai hozzáértés ugyanis ezekben az esetekben már nem garantált. Ha lehet, ezért mindig igyekezzünk több forrásból tájékozódni.

Megtévesztésre alkalmas hirdetés az egyik budapesti lapban

Tanácstalanságunkat legvégső esetben a kereskedőnek kell eloszlatnia, aki optimális helyzetben a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva ajánl az árlistájában szereplő termékekből. Természetesen nem mindegy, hogy ezen a bizonyos árlistán milyen módon vannak feltüntetve az árucikkek, illetve azok fogyasztói ára, különösen ez utóbbi szempont lehet ugyanis meghatározó akkor, amikor eldöntjük, melyik üzletet keressük fel vásárlási szándékkal. Korábban számos esetben előfordult, hogy az árlistákon forgalmi adó nélküli nettó árat tüntettek fel a kereskedők. Ez a módszer ma már szerencsére ritkább, bár a „+ áfa” feltüntetés még mindig jellemző, ami továbbra is aggályos, hiszen a számítógépek és alkatrészeik egyre szélesebb rétegekhez jutnak el, olyan emberekhez, akik nem feltétlenül vannak tisztában az áfa mértékével, az áfa tulajdonságaival.

Jogi személyek előnyben – és hátrányban

Ez a fajta árfeltüntetés a piac egy olyan, korai állapotának maradványa, amikor elsősorban vállalkozások, cégek vásároltak számítástechnikai eszközöket, számítógépeket. A forgalmi adó összege ma is aránylag könnyűszerrel visszaigényelhető, ám magánhasználatra történő vásárlás során ez esetenként nem csak törvényellenes (adócsalás), de további kockázatokkal is járhat. Tény, hogy Magyarország a kisvállalkozók országa, ahol kényszerből nagyon sokan alapítanak céget, lesznek egyéni vállalkozók. A jogszabályok azt mondják ki, hogy amennyiben közületi számlát kér valaki, akkor abban az esetben, ha a terméket gazdasági érdekeltségében használja fel – márpedig az ilyen számlát legnagyobb esetben ilyenkor kérik – nem minősül fogyasztónak. Ez bizonyos fokig értelemszerűen szűkíti a vitás ügyek megoldási lehetőségeinek körét (a legkézenfekvőbb példa, hogy egy cég nem tud a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordulni panaszával). Volt már rá példa ugyanakkor, hogy a kereskedői oldal arra való hivatkozással utasította el a termékkel kapcsolatos vásárlói panaszt, hogy közületi számlára történő vásárlás esetén nem jár jótállás, szavatosság. Ez azonban egyértelműen téves jogértelmezés.

Ismerkedés az áruval

A kereskedőnél számos esetben első ízben nyílik rá lehetőségünk, hogy a kiválasztott áruval kézközelből is megismerkedjünk. Ez a számítástechnikai alkatrészek esetében talán kevésbé fontos momentum (bár később az e-kereskedelem kapcsán látni fogjuk, hogy a törvényi szabályozás nagyon is lényeges szempontnak tartja), hiszen egy videokártyát vagy processzort hiába forgatunk a kezünkben, a megfelelő háttérismeretek hiányában nem fogjuk tudni megállapítani, felismerni tényleges működési tulajdonságait, ezek tekintetében gyakorlatilag semmilyen lényeges plusz információhoz nem jutunk hozzá. Különösen problémásak lehetnek az antisztatikus zacskóban árusított OEM termékek, amelyeknél értelemszerűen még a csomagoláson lévő információkra sem hagyatkozhatunk. Lényeges, hogy az ilyen árucikkek akkor és csak akkor árusíthatóak, ha mellékelik hozzájuk a magyar nyelvű tájékoztatót, illetve a forgalomba hozatal valamennyi egyéb feltételének megfelelnek, tehát fel van rajtuk tüntetve a gyártó és a forgalmazó neve és a termék ára. A jogszabályban előírt kötelező magyar nyelvű tájékoztatás (köztük elsősorban a használati utasítás) azonban számos esetben hiányzik. A teljes körű leírás azért szükséges, hogy abból a fogyasztó számára a rendeltetésszerű használat módja egyértelműen világossá váljon. Nem várható el ugyanis mindenkitől, hogy tudja, hogyan működik például egy szkenner. A leírásokkal kapcsolatos rengeteg a probléma ugyanakkor elsősorban abból ered, hogy nincs a jogszabályokban egyértelműen meghatározva, kinek kell lefordítania magyar nyelvre őket.

Próba, szerencse

Bizonyos helyzetekben tanácsos kérni az eladótól, hogy a kiválasztott terméket kipróbálhassuk. Fontos azonban tudni, hogy a kereskedő erre nem kötelezhető. A jogszabályi logika viszont úgy épül fel, hogy a kereskedők ezt a lehetőséget igenis felvállalják, hiszen piacokon, vásárokon, nyílt utcán tilos a hálózatról üzemeltethető készülék árusítása, részint azért, mert ilyen körülmények közt többnyire nem lehet őket kipróbálni. A helyszíni kipróbálás már csak azért is erősen ajánlott, mert sok bosszúság és utánajárás megspórolható vele abban az esetben, ha – tételezzük fel – a megvásárolni kívánt készülék, vagy alkatrész eleve nem működik, netán gyári hibás.

Az árunak mindemellett lehet a vásárláskor nem felismerhető ún. rejtett hibája is, ami bizonyos idő elteltével jelentkezhet csak azt eredményezve, hogy a terméket nem lehet a rendeltetésének megfelelően használni. Ezen felül a használat során éppúgy meghibásodhat a vásárláskor teljesen hibátlan termék is (ez utóbbi eset talán jellemzőbb). Azzal kapcsolatban, hogy a vásárló ilyenkor milyen lehetőségekkel élhet, illetve a kereskedőnek milyen kötelezettségei vannak, számos mendemonda és téves információ terjedt el az utóbbi években. Az EU-s jogharmonizációnak köszönhetően másfél éve jelentősen változott a törvényi szabályozás is, így gyakran még a kereskedők sincsenek tisztában a jogszerű eljárás kritériumaival és annak pontos menetével. Ez a kölcsönös tájékozatlanság a tapasztalatok szerint sajnos számos esetben komoly viták kiindulási alapja lehet.

Koi Tamás

Cikkünk jövő héten soron következő részében eloszlatunk néhány ilyen tévhitet, és megpróbálunk fényt deríteni arra, milyen okokra vezethető vissza a reklamációs ügyek jelentős hányada. A folytatásból kiderül többek között az is, hogy az online kereskedelemre milyen speciális szabályok vonatkoznak, vagy mit tehetünk akkor, ha a megvásárolt alkatrész nem kompatibilis számítógépünkkel.