A MinWin egy kísérlet
MinWin
40 MB-nyi memóriafogyasztás, mikrokernel és moduláris felépítés – ezek most a slágertémák. De vajon mennyit értett meg a sajtó és főleg a közönség a MinWin valódi koncepciójából?
Elsőként oszlassunk szét két meglehetősen elterjedt tévhitet. Az első, amit érdemes tudni, hogy a Windows NT kerneltípusa hibrid és nem mikro. Néhány kritikus szakértő (többek közt a Linux atyja, Linus Torvalds) úgy gondolja, hogy a hibrid elnevezés csupán marketing, és az ilyen rendszermagok felépítése kis különbséggel szinte megegyezik a monolit kernelekével. A különbség azonban jelentős, a hibrid kernelekben jó pár kódrészlet átkerült felhasználói módból kernel módba, hogy azok kevesebb absztrakciót használva gyorsabban fussanak, ráadásul a hibrid kernel egyszerre rendelkezik a mikro- és a monolitikus kernelek bizonyos tulajdonságaival is. Hiba lenne tehát összemosni az NT rendszermagot a mikro- – vagy akár a monolitikus – kernelekkel.
A másik téves információ, hogy a MinWin tulajdonképpen maga a Server Core, mely a Windows Server 2008 grafikus felület nélküli, parancssoros változatának neve. A jelenségért a fejlesztők is „hibáztathatók”, a Server Core korai fejlesztési szakaszában ugyanis maga a Microsoft is MinWin kódnéven hivatkozott rá. Valójában azonban igen messze esnek egymástól: míg a Server Core egy, a fölösleges összetevőktől (többek közt a grafikus felhasználói felülettől) megszabadított, teljes értékű kiszolgáló operációs rendszer, a MinWin „csupán” egy önálló működésre is képes, végletekig lecsupaszított Windows.
Nem, nem elírás, a MinWin nem csupán a kiegészítő komponensektől függetlenített kernelt jelenti, hanem egy erre épülő, de már felhasználói oldalról is értékelhető szolgáltatásokkal felvértezett Windowst. Eric Traut elhíresült videójában például – melyben a MinWint elsőként pillanthatta meg a nagyközönség – egy webszerver futott a virtuális gépben, melyhez csatlakozva a rendszer különböző paramétereit lehetett lekérdezni egy egyszerű webböngésző segítségével. A bemutatóban szereplő, 25 MB-nyi lemezterületet elfoglaló, 33 MB memóriát fogyasztó MinWin tehát egy önállóan működő operációs rendszer, hálózattámogatással és webkiszolgálóval. Mindez egyébként jól demonstrálja, hogy az „óriási”, akár 10 GB-nyi méretet is meghaladó, funkciókkal és extrákkal dugig tömött Windows rendszerek alatt valójában igen kicsi és hatékony mag dolgozik.
Mindenki kedvence, a MinWin
Mi tehát a MinWin? A MinWinnel önállóan valószínűleg soha nem fogunk találkozni. Mint Traut az előadásban elmondja: a MinWin egy belső használatra készült tanulmány, egy kísérlet, melynek célja, hogy a fejlesztők megtalálhassák azokat a kritikus függőségi pontokat, ahol a kernelt el lehet választani a rá épülő, de az önálló működéshez szükségtelen moduloktól. A MinWin tehát nem kereskedelmi célra készült szoftver, hanem egy kísérleti eszköz. Logikusan következik tehát a kérdés: mi köze a MinWinnek a Windows 7-hez?
A Windows 7-től valahogy mindenki, aki csalódott a Vistában, a megváltást, az „új Windows 95”-öt várja, a MinWin bejelentése pedig csak olaj volt a tűzre. Sajnos, vagy nem sajnos, a MinWin nem hoz forradalmi változásokat a kernel felépítésében. A Windows rendszermag továbbra is az evolúció mentén fejlődik tovább – ez esetben a Windows Vista SP1 (és a Windows Server 2008) forráskódjából. A Microsoft vezető fejlesztői közül az utóbbi időben többen is elmondták: véleményük szerint a Windows platformon jelenleg nem igazán van gyökeres változtatást igénylő összetevő. A Windows Vista a mai kor követelményeinek szintjére emelte a kódot, mostantól jó ideig a meglévő anyag tökéletesítése, csiszolása a feladat.
Viszontlátjuk-e a MinWint a Windows 7-ben? Igen is, meg nem is. A Windows 7 alapjait a MinWinnel szerzett tapasztalatok alapján készítik el a fejlesztők. Ez a Windows jövőjét illetően jó hír, hiszen az operációs rendszer kódja minden korábbinál jobban menedzselhetővé és szervizelhetővé válik, de felhasználóként ebből valószínűleg keveset fogunk észrevenni – a Windows ezek után sem lesz 25 MB méretű. A MinWin eszköz és nem a cél, a Windows 7 jelenséghez pedig akkor járunk a legközelebb, ha úgymond „Vista R2”-ként (Release 2, második kiadás) tekintünk rá, egyelőre ugyanis minden jel erre mutat.
moonman
A cikk eredetije a Windows Portalon jelent meg.
