A nemzetbiztonsági szervek a hackerek kegyeit keresik


A vasárnap véget ért hackertalálkozó, a Defcon kapcsán több érdekes hír is felröppent, s ezek közül az egyik legérdekesebb, hogy az Egyesült Államok biztonsági szervezetei nyíltan keresik a kapcsolatot a hackerek közösségével – most már nem a háttérben, s nem egyénenként, hanem „testületileg” kívánják megnyerni őket.

A Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA), a Védelmi Minisztérium és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) képviselői mindannyian jelen voltak Las Vegasban megrendezett találkozón, hogy igyekezzenek a terrorizmus és a kiberbűnözés elleni harcra, illetve közös munkára rávenni az ott megjelent több mint hatezer szakembert, illetve rajtuk keresztül a hackerek közösségét.

A Defcon talán a legnevesebb hackertalálkozó, melyen nem csak egyszerű előadások hangzanak el az IT-ipar legégetőbb problémáiról, hanem – hiszen ez el is várható a cselekvésre szocializált résztvevőktől – ott helyben bemutatják legújabb módszereiket, élőben demonstrálják a felfedezett problémákat. A találkozó résztvevői – akiket semmiképp nem szabad összekeverni a digitális világ bűnözőivel, a crackerekkel – mindannyian szakmájuk elsőrendű képviselői, akik elhivatottnak érzik magukat annak képviseletére, hogy a számítástechnikát a közösség érdekében kell használni, nem véletlen tehát, hogy a rendezvény bevételeit az Electronic Freedom Foundationnek (EFF), egy nonprofit jogvédő szervezetnek utalják át, akik sokoldalú tevékenységet folytatnak. Ezek közül a legismertebb az, hogy jogi képviseletet biztosítanak azoknak, akik méltatlan módon kerülnek egy nagyvállalttal vagy egy kormányzattal konfliktusba.

Épp ezért érdekes az a helyzet, hogy három olyan amerikai kormányzati szervezet folytatott propagandát a Defconon, melyek eddig az EFF fő ellenfelei közé tartoztak – s mindezt ugyanazon a hétvégén, amikor az amerikai törvényhozás elfogadta az eddig páratlannak számító lehallgatási törvényt. (Erről egyébként a mai napon közzétett elemzésében a Népszabadság washingtoni tudósítója azt írta, hogy valójában az amerikai telefontársaságok lobbija kényszerítette ki, mivel a szeptember 11-ei merénylet óta a kormányzat gátlástalanul hallgatott le minden kommunikációs csatornát, s a távközlési cégek el akarták hárítani magukról az eddigi szabályozás szerint rájuk háruló felelősséget.)


A régi(?) idők nemzetbiztonsági propagandája


Mindenestre Tony Sager, a Nemzetbiztonsági Ügynökség biztonsági résekkel foglalkozó osztályának vezetője igyekezett meggyőzni a résztvevőket az együttműködés szükségességéről. Mint elmondta, az eddig szemben álló feleknek az új fenyegetések következtében össze kell fogniuk, félre kell tenniük ellentéteiket. De tisztában van a nehézségekkel: „Egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy meg tudom őket győzni” – nyilatkozta. Elismerte azt, hogy az a tudásbeli fölény, amely régebben a biztonsági szolgálatok monopóliuma volt, a technológiai fejlődés és az internet használata miatt szertefoszlott, s az eredményes munkához szükségük van arra a hatalmas mennyiségű tudásra és adatra, amelyet a „biztonsági szempontból kívülállók” halmoztak és halmoznak föl.

A hackereket mindenesetre nem lesz könnyű meggyőzni, habár – mint Len Sassaman, egy belga szakember, aki társaival kidolgozott egy anonim, lekövethetetlen elektronikus levelezési rendszert, elmondta – nem lehet egyszerűen sutba dobni a javaslatot, hiszen meg kell találni egy egészséges egyensúlyt a magánélet, a személyes adatok védelme, illetve a közösség védelmében tett engedmények között. De számára – s nyilván társai számára is – megkérdőjelezhetetlen feltétele a közösségek demokratikus működésének, hogy a rendőrség csak erős korlátokkal legyen képes a magánközlemények lehallgatására, mind technológiai, mind jogi értelemben.

Roger Dingledine, a találkozó egyik résztvevője örömmel fogadta azt, hogy az ügynökségek évtizedes hiábavaló küzdelem után belátták: valójában tehetetlenek a hackerekkel szemben, s most inkább a segítségüket kérik. „Bízzanak bennünk, igazából mi vagyunk a Nemzetbiztonsági Ügynökség” – tette hozzá szarkasztikusan.

Megoldás egyelőre nincs, de talán elindult egy párbeszéd, mely esetlegesen kompromisszumokra vezethet majd – értékelte az ügynökségek részvételét Sager a konferencia után.

Azóta történt

Előzmények