Mivel az egy helyi üzletember bejegyzett védjegye, nem használhatja a Gmail márkanevet a Google Németországban – így határozott nemrég a hamburgi ítélőtábla. A gyorspostai szolgáltatást kínáló – és a név használatáért évek óta folytatott küzdelmét Dávid és Góliát harcaként tálaló – Daniel Giersch közleményéből az is kiderül, hogy a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A Google ezért kénytelen lesz továbbra is Google Mail néven – googlemail.com végződésű e-mail címekkel – futtatni internetes levelezőrendszerét az országban. A vállalat ugyan csalódottan vette tudomásul a bíróság döntését, de hangsúlyozta: ha más néven is, a német felhasználók pontosan ugyanolyan minőségű e-mail szolgáltatást vehetnek igénybe, mint a világ más országaiban élők.
Nem enged
Amint a CNET News.com egy tavalyi portréjából kiderült, a német vállalkozót annyira irritálta a Google pökhendisége, hogy elhatározta: sosem lesz hajlandó lemondani hét évvel ezelőtt bejegyeztetett védjegyéről. „A Google nagyon agresszív, szószegő és – én úgy érzem – gonosz” – magyarázza, utalva az internetvállalat mottójára („Ne légy gonosz!”).
Az IIIR-nak egyébként éppen akkor jutott eszébe oltalmi kérelmet benyújtani az európai közösségi védjegyeljárásokért felelő Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (OHIM) és az amerikai szabadalmi hivatalhoz, amikor a Google 2004 tavaszán nyilvánosságra hozta a Gmaillel kapcsolatos terveit. A brit cég állítja, hogy akkor már két éve része volt pénzügyi szoftverének egy G-mail nevű e-mailes értesítő szolgáltatás – ennek védelmét tartották és tartják ma is szem előtt.
Persze nem mindenáron. Az IIIR hajlandó lett volna visszavonni a védjegykérelmet, de kapzsisága még a kért visszalépési díjat utóbb „csillagászati”-nak minősítő Google-t is meglepte. Hogy mekkora összegről volt szó, nem tudni, de a brit cég a „brandje” értékét már két éve is több tízmillió dollárra taksálta.
Pedig a most 33 éves, otthonát Los Angelesbe és Monacóba áthelyező Giersch nem volt mindig ilyen elutasító. Fiatalon, 18 évesen indította el gyorspostai kisvállalkozását, amely a német postánál gyorsabb kézbesítést ígért. Saját elmondása szerint néhány éven belül Hamburghoz közeli szülővárosában, a nagyjából 33 000 lakosú Itzehoe-ban a helyi küldemények 80 százalékát már ő szállította. Miután túladott a gyorsan sikeressé vált postai üzleten, egy újabb vállalkozásba kezdett, amely kombinálta a fizikai kézbesítés viszonylagos biztonságát az e-mail gyorsaságával. A rendszer úgy működik, hogy a küldendő iratokat beszkennelik, majd átküldik a célvárosban található iroda e-mail címére, ahol aztán kinyomtatják, és kézbesítik a címzettnek. Ezt a szolgáltatást nevezte el – a Giersch-mail rövidítéseként – G-mailnek. Az ügyfelei gmail.de végződésű „biztonságos” postafiókot is kaphatnak tőle, miután fényképes igazolvánnyal igazolták magukat.
2000-ben jegyeztette be védjegyként a „G-mail... und die Post geht richtig ab” (G-mail... és a levél azonnal elindul) szlogent. Majd mikor négy év múlva felröppentek az első hírek a Google internetes levelezőjéről, úgy okoskodott, hogy mivel szinte biztosan nemzetközi terjeszkedést tervez az internetvállalat, megkeresi őket. Először nem akartak tárgyalni vele, de aztán felajánlották, hogy 250 000 dollárért megveszik tőle a német védjegy jogait. Gierschet azonban dühítette a vállalat „arroganciája”, ezért úgy döntött: nem egyezkedik tovább.
2005-ben aztán, amikor a Google elindította a Gmailt Németországban is, Giersch védjegybitorlás miatt perre ment. Első fokon a bíróság neki adott igazat, azóta a német felhasználóknak a @googlemail.com végződésű postacím jár a @gmail.com helyett.
Mi a különbség?
Giersch időközben vérszemet kapott, és Svájcban, Norvégiában és Monacóban is védjegykérelmet nyújtott be a Gmail névre, a Google szerint csak azért, hogy ezekben az országokban is akadályokat gördítsen a szolgáltatás normális üzemeltetése elé. A vállalkozó azonban tagadja a rosszhiszeműséget, és állítja: számos más országban levédethette volna a nevet, de nem tette. Hogy e háromban mégis, annak oka volt: Svájc esetében a német piac közelsége; Monacóéban az, hogy cége központját oda költöztette; míg Norvégia azért jött szóba, mert MBA diplomáját ott szerezte.
Újabb per
A Google több országban is megtámadta Giersch védjegyét. Svájcban első fokon elutasították a panaszt, ezen és a németországi sikeren felbátorodva a vállalkozó most ott is perre akar menni.
