A mostani évforduló kapcsán érdemes idézni az SFGate.com-ot: „1982-ben Nagy-Britannia a Falkland-szigetekért harcolt, Arnold Schwarzenegger eljátszotta Conant, a barbárt – s 600 dolláros áron a boltokba került a Commodore 64.”

Az online számítástechnikai sajtó ma nagy terjedelemben foglalkozik az akkori időkben forradalminak számító eszközzel, s ez nem meglepő, hiszen maguk az ipar ma is aktív szereplői is megünnepelték a hét elején a Commodore 64-et, melyből összesen 30 millió darabot adtak el 12 év alatt a személyi számítógépek hőskorában.

Steve Wozniak, az Apple egyik alapítója arról beszélt a találkozón, hogy jó kapcsolatban voltak a Commodore fejlesztőivel, s annak idején fel is ajánlották együttműködésüket (akkoriban ők az Apple II-n dolgoztak), ám ez végül is nem jött össze, de a Commodore 64 meghódította a piacot, különösen az után, hogy sikerült az árat levinni 199 dollárig – az Apple gépe ezzel nem tudott versenybe szállni. Jack Tramiel úgy replikázott Wozniaknak (hát igen, a régi ellentétek nem csihadnak…), hogy ők valóban tömegárut készítettek, ellentétben az Apple elitista szemléletével, akik ehhez képest nagyon drágán adták gépeiket.

Igaz, a Commodore aztán 1994-ben csődbe ment… „De ingyen átadtunk az Apple-nek néhány chipet” – jegyezte meg még Tramiel az ünnepségen. A bukás okai között a hajdani vezető felsorolta azt is, hogy cége nem támogatta a hardvert és szoftvert egy csomagban koncepcióját, s a hardver mellett kevés figyelmet fordítottak a szoftverfejlesztésre. Szóba került az is, hogy akkoriban Bill Gates is megkereste őt, üzleti ajánlattal (Microsoft Basic), s néhány hetes vita után ki is egyeztek.

(Az InfoWorld tudósítása szerint egyébként is hangsúlyos pontja volt a nosztalgiázásnak, hogy ki milyen viszonyban volt Bill Gatesszel – kései kompenzáció…)

Régi szép idők... vagy mégse??