Immár nyolcadik alkalommal találkoztak idén azok a vezetők, akik a hazai internet fejlődésére jelentős befolyásoló szereppel bírnak: vállalati vezetők, állami főtisztviselők és az ICT szakma több ismert személyisége. Akik eljöttek, igyekeztek gondolataikkal hozzájárulni a hazai netes állapotok megfelelő értékeléséhez, de talán többen is itt lehettek volna, ha már az internet elterjedését, széles körű alkalmazását az ország egyik stratégiai fejlesztési céljaként szeretnénk láttatni. Ez a rendezvény persze igazából nem képes mélyreható elemzéseket adni az aktuális tennivalókról, inkább csak jelzéseket tudnak küldeni az asztalnál ülő, beszélgető meghívottak az időkorlát miatt (mindössze öt óra volt az érdemi munkára).
Kék Notesz a magyar információs társadalomról
A plenáris előadások során hallhattunk az ún. „Kék Notesz” jelentésről, ami jól összefoglalja a „köznyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető adatok felhasználásával a magyar információs társadalom állapotáról” szóló elmúlt évi – eléggé lehangoló – helyzetet. A Noteszt az Internethajó szakmai vezetésével a BME-UNESCO ITTK kutatói készítik, 2007-től pedig már a GKIeNET Kft. is részt vállal e munkában partnerként. A hagyományteremtő vállalkozás gazdái a jelentést minden évben az Internethajó indulása előtt néhány héttel publikálják, így a viták során konkrét adatokkal lehet érvelni a jobbító szándékú javaslatok mellett.
A megnyitó üdvözlő mondatok után Egyed Géza (GKM) szakállamtitkár tartott rövid előadást arról, milyen munkák folynak jelenleg a minisztériumban. Az IHM megszűnésével tavaly a GKM-hez kerültek az IKT üzleti szektor kormányzati tennivalói. Az államtitkár elmondta, hogy a centralizált törvényelőkészítő munka (gyakorlatilag egy helyen vannak fizikailag is a témával foglalkozó munkatársak) most már hoz majd értékelhető eredményeket. Fontosnak tartják, hogy az elektronikus kereskedelem lendületbe jöjjön, ezért a rövidesen beinduló operatív programok között kiemelt támogatást fognak kapni az e-commerce projektek. Tudatta azt is az államtitkár, hogy az IHM által elindított programok (eMagyarország pontok, Közháló, IT mentorok) nem állnak le, de módosítani kell az eredeti elképzeléseket. Az ilyen jellegű programoknál a tárca a PPP (Public-Private Partnership) konstrukciót favorizálja – úgy gondolják: csak az üzleti szereplők bevonásával lehet hatékonyan fejleszteni a jövőben, az államnak csak az "indítómotor" szerepére kell válalkoznia.
Pataki Dániel a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke hivatala jó eredményeiről beszélt. A Hatóság feladatkörébe az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának továbbfejlesztése, a fogyasztók megbízható, biztonságos, megfelelő minőségű és lehető legalacsonyabb díjú elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal való ellátása érdekében, az elektronikus hírközlési piacon a hatékony, az alkalmazott technológiától független verseny biztosítása, valamint az Európai Közösség jogszabályainak való megfelelősége tartoznak. E területeken az elmúlt években voltak eredmények, a szélessávú internet és a mobiltelefonok terjedése, még akkor is, ha a fejlett országokhoz képest lassabban, de meghaladta az infokommunikáció egyéb területeinek fejlődési ütemét. Az árak leszorításában ádáz küzdelmet vívó NHH fel tud mutatni részeredményeket, de az európai tendenciák követése továbbra is fontos feladata lesz e szervezetnek. „Mi nem csak egymás mellett ülünk a szobában, hanem fel is tudunk valamit mutatni” – jegyezte meg Pataki, utalva a GKM államtitkár által említett centralizációs törekvésekre. Ez a megjegyzés is figyelmeztet arra: az infokommunikációban szerepet játszó minisztériumok és hatóságok (MEH, GKM, NHH) között most nagyon fontos lenne a szoros munkakapcsolat megszervezése, mert az előző kormányzati ciklusban sok probléma adódott az együttműködés hiányosságai miatt.
Programok, szekciók
A délutáni programok között az IPTV és az online média (ezen belül a WEB2 is) aktualitásairól rendeztek kerekasztal-beszélgetést, míg a Buda-teremben a magyar e-kereskedelem bajait próbálták megfejteni a hazai piaci szereplők (Vatera, G-Roby, Marketline, MKB Bank). Egyetértettek abban, hogy a média lehet a kulcsszereplő a B2C-piac bővülésében, mert a vevőket meg kell győzni: az online vásárlás megbízható, a benne rejlő kockázatok minimálisak. Érdekes adatokat soroltak az e területen kereskedő vállalatok, hazánkban a vásárlások nagyon nagy része (92%) utánvéttel fizeti ki a számláját, a bankkártyáját csak a vevők 2 százaléka hajlandó elővenni az internetes vásárlásainál. A bankok egyelőre nem biztosítanak olyan kondíciókat, ami megérné a készpénzes fizetési mód kiváltását. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy érdemes lenne a bankoknak komolyabban venni ezt az érdektelenséget, mert rövidesen megjelenhetnek a piacon a konkurens speciális internetes fizetési módok, és akkor már nehezebb lesz jó pozíciókat találniuk.
Ebben a szekcióban kaptak egy órát az internetes szolgáltatók és az őket felügyelő állami intézmények munkatársai, hogy megvitassák a szélessávú ADSL-piac problémáit, az MTelekom és az ISP-k viszonyát befolyásoló tényezőket, illetve hogy áttekintsék a (közel)jövő technológiai újdonságaival összefüggő tennivalókat.
Érdekes beszélgetés alakult ki az eKözigazgatás és az önkormányzatok webes közszolgáltatásairól az utolsó szekcióülésen. Az Elektronikuskormányzat Központból Simon Géza kormánybiztos, míg az APEH részéről Nagy József főosztályvezető vett részt kormányzati oldalról a vitában, az önkormányzatokat pedig Molnár Gyula (TÖOSZ főtitkár) és Hetényi László (Budapesti Főpolgármesteri Hivatal) képviselte. A technológiai vállalatok részéről Dinnyés Ferenc a Sybase Products Hungary igazgatója mondhatta el gondolatait a közhivatalok informatikai fejlesztéseiről.
Az Ügyfélkapu és az APEH már túl van egy óriási meneten: az elektronikus adóbevallás során 520 000 okmányirodai regisztrációt végeztek el, februárban pedig már 26 000 belépést fogadtak a rendszerbe egy óra alatt (300 000 csatlakozás/nap). Az adóhivatal a gigantikus feladat megoldásához 100-ról 180 Mbps-ra növelte a sávszélességet.
eKözigazgatás és önkormányzati témák a Buda-teremben
Az önkormányzatok viszont még nagyon el vannak maradva az európai színvonaltól, sürgető feladat, hogy egy meghatározott keretrendszeren belül (szabványok, együttműködési képességek, továbbfejleszthetőség) minél előbb kialakuljanak az elektronikus ügyintézés infrastruktúrái. A Sybase vezetője a végén tömören fogalmazott: e területen nem a technológia az akadály, politikai szándék kell.
Navigare necesse est, ...
A 2007-es Internethajó, öt órás út után, 18 órakor érkezett vissza a starthelyre. Igaz, a fővárosi Duna-szakaszon sajnos még nem sikerült a világhálót megtalálni (talán egyszer lesz majd WiMAX kapcsolat is), mindenesetre ez is jelzi: van még fejlődési lehetőségünk. A Gróf Széchenyi hajón rendezett exkluzív estély már a kitüntetések helyszíne volt, ahol a VIP-résztvevők előtt átadták a nyerteseknek (TVNet, UPC) a most alapított "Szélessáv Díjat". Az induláskor még borult, felhős idő a program végére megenyhült: gyönyörű napos időben hagytuk el a már csillagos zászlóval büszkélkedő Európát.
