TLA-ügy: fogytán az erőforrás

Hat évvel a „kétezerév” káosz után, újabb vész fenyegeti az informatikai ipart. Most egy véges erőforrás vészes fogyására hívják fel a figyelmet a szakértők: a TLA problémára. A TLA a Three Letter Acronym, azaz a „HáromBetűs Rövidítés” rövidítése. Nem kis mértékben a marketing előtérbe helyezésének köszönhetően, lassan elfogynak a használható TLA-k. Ismert, hogy manapság nem lehet terméket eladni olyan hangzatos rövidítések nélkül, amelyek rendszerint triviális vagy nem létező dolgokat takarnak, viszont rendkívül alkalmasak arra, hogy a döntési pozícióban lévő, ám de ebből kifolyólag a szakterületen teljes ismerethiánnyal rendelkező vezetőket vásárlásra ösztönözzenek azáltal, hogy ezeket a rövidítéseket ismételgetve, nagyon hamar magukat bennfentesnek gondolják.

Nem csoda, hogy a TLA-k fogyását látva a nagy informatikai gyártók megkongatták a vészharangot. A leghatékonyabb eladásösztönző lehetőség szűnhet meg rövidesen, ha elfogynak a TLA-k. Az újrahasznosítás sem oldja meg a problémát: súlyos következményekkel járhat például, ha mondjuk egy felsővezető kinéz magának egy jól hangzó SOA (Service Oriented Architecture) rövidítéssel megáldott nevű konferenciát, majd öltönyben és nyakkendőben beállít egy játékversenyre, ahol a csapatok a Quake Scourge Of Armagon küldetését nyúzzák.

A kérdés fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy már több szervezet is magáénak érzi a megoldás koordinálását. Elsőként az IETF (Internet Engineering Task Force) vetette fel egy munkacsoport ngTLA-wg (next generation TLA working group) létrehozásának ötletét. Ezt az ITU azon az alapon támadta, hogy sokkal erősebben koordinált munkára van szükség, mint amit az IETF javasol, ráadásul ez a szervezet nem is illetékes, mivel neve négybetűs. E nyilatkozat csak olaj volt a tűzre, ráadásul rögtön jelentkezett a W3C konzorcium és az IEEE (áj-tripl-i kiejtve!) is saját problémamegoldási javaslataikkal.


Egyeztetnek a küldöttek a tavalyi TLA konferencián

Jelenleg úgy tűnik, hogy a fenti nézeteltérések miatt több, egymással inkompatibilis megoldásra számíthatunk:

  • Az IETF Az IPv4-címek fogyásánál már bevált megoldásokat javasolja. Hosszú távon a hárombetűs rövidítések 6 vagy 12 betűssé kiterjesztését kell bevezetni. (Ahogy a 32 bites IPv4 címek 128 bitessé váltak az IPv6-ban). Rövid távon az ATM (Acronym Translation Mechanism) hozhat javulást, amelynél vállalaton belül tetszőleges TLA-kat lehet használni, külső kommunikáció során ezeket mind ugyanarra a TLA-ra fordítják le. Utóbbi esetben megoldandó az ATM rövidítés megkülönböztetése az Asynchronous Transfer Mode technológiától és a bankautomatáktól.
  • Az ITU ezzel szemben az Acronym Extension Protocol Commitee által kiadott ITU-AEPC.f98.g2 ajánlásával próbálkozik. Ez egy legfelső szintű nemzetközi állandó tanácskozás létrehozását irányozza elő, amely földrajzi alapon újraosztaná a rövidítéseket és a nemzeti hírközlési hatóságok kezébe utalná ezek felügyeletét.
  • A W3C megoldása az Acronym Markup Language (AML) amely egy XML-alapú leírással próbálja megoldani a helyzetet. Az azonos TLA-k az ATSL (Acronym Transfer Stylsheet Language) segítségével oldhatók fel. A W3C szerint így a TLA-k önmagyarázóak, és mindenki úgy értelmezi őket, ahogy akarja. Ráadásul az Unicode kódolás miatt a világ minden nyelvén működik.
  • Az IEEE úgy véli, hogy az IEEE803 technológiákban bevezetett 48 bites azonosítást kellene használni a TLA-k helyett, így széles körben biztosítható a globális egyediség.

Természetesen vannak méltányolható indokok és nyomós ellenérvek is. Az IETF megoldása ellen az a kifogás, hogy bár műszakilag kifogástalan, sosem lesz rá igazi igény, mivel más megoldásokkal helyettesíthető és túl bonyolult, ráadásul még kiforratlan. Az ITU megoldása ellen szól, hogy a javaslat dokumentációja már most 28 ezer oldalt tesz ki, és kérdéses, hogy valaha is sikerül-e megvalósítani, annyira bonyolult. A W3C megoldása ellen igazi szakmai kifogás nem merült fel, sőt már számtalan implementáció is született, ezek azonban egymással egyelőre teljesen inkompatibilisek. A szakma szerint az IEEE megoldása sem rossz, de rámutatnak, hogy nem feltétlenül ezen a szinten kell kezelni a problémát.

Látszik, hogy előbb-utóbb lesz megoldás, de egyelőre nem tudni, melyik elképzelés fog győzni. Mindenesetre hozhat még más is meglepetést, például egy mai hír szerint a Google tervbe vette az összes TLA megvásárlását, hogy azokat a www.gacronym.com-on elérhetővé tegye. A globalizációt ellenzők is egyre hangosabban hallatják hangjukat: szerintük aggasztó az ügy kapcsán az NSA, a CIA és az FBI megjelenése, attól tartanak, hogy a TLA-k kiosztása is kizárólagosan amerikai kézbe kerülhet.

A TLA-tárgyalások az IT.news értesülései szerint a mai napon – április 1-én – sem vezettek eredményre, de ezt eddig még egyik mértékadó hárombetűs hírügynökség sem erősítette meg.

Szigeti Szabolcs

  • Kapcsolódó cégek:
  • TLA

Előzmények

  • Ötvenmillió dolláros telefonfülke

    Ha az Egyesült Államok légiereje dönt egy technológia alkalmazása mellett, annak mindig van jelentősége.

  • WiFi, WiMax vagy valami egészen más?

    Mi lesz a jövő vezeték nélküli hálózati technológiája? – az esélyeket Kálmán Tamás, a Wiera ügyvezetője latolgatja a radiocafé keddi technoMÁNIA műsorában.