A parlamentnek benyújtott adómódosítási javaslatok között szerepel az elektronikus árverés lehetőségének megteremtése is, aminek célja a szervezett csoportok eddigi, bevételcsökkentő, manipulatív működésének megszüntetése. A törvényjavaslat szerint az elektronikus árverés ideje hat nap lesz, a résztvevőknek az ügyfélkapun kell bejelentkezniük.

Az internetes licitálás bevezetése már nagyon időszerű, mert az országos hálózatot alkotó árverési cápák évek óta akadályozzák az APEH által meghirdetett liciteket, s a gyakran agresszívan fellépő licitálók miatt a nagy értékű ingóságok, elsősorban személygépkocsik, többnyire csupán a meghirdetett ár töredékéért kelnek el. Egy 2004-es híradás szerint az adóhivatali árverésekre specializálódott szervezetek között vannak olyanok, amelyek rendszeresen olvassák az APEH weblapján megjelenő árverési hirdetményeket, és állandóan ott vannak a licitek helyszínén. A könnyen értékesíthető ingóságok esetében agresszív fellépéssel, fenyegetésekkel megfélemlítik azokat, akik beszállnának az árverésbe. A szabályok szerint ajánlattétel hiányában a licit vezetője kénytelen a kikiáltási ár negyedére leszállítani az árat, vagyis az árverési cápák a piaci ár negyedéért juthatnak például nagy értékű gépkocsik birtokába. Ez sem az APEH-nek, sem a végrehajtás alá vont adózónak nem jó. Utóbbi nem tudja megtéríteni az adótartozását, és az állam sem jut hozzá a pénzéhez.

Most változik a tervek szerint a törvényi minimum ár is: ingóságnál a jelenlegi 25 százalék helyett a forgalmi érték 50 százaléka, ingatlannál pedig a jelenlegi 50 százalék helyett 60 százaléka lesz. 2005 és 2007 között az APEH több mint 3400 nyilvános árverést tartott, amelyeken a 19 milliárd forint bekerülési értékű ingó és ingatlan árveréséből csak 3 milliárd forint bevétel folyt be.