Nemrégiben úgy tekintettek a WiMaxra, a széles körben alkalmazott, ám csak rövid távra alkalmazható WiFi nagyobb hatótávolságú testvérére, mint a jövő egyik meghatározó vezeték nélküli átviteli technológiájára. Sokan úgy vélték, egész városokat, esetleg országokat fednek majd le ilyen hálózatokkal, ám mostanában úgy tűnik, a WiMax végzetes lemaradásban van versenytársaival szemben. A különböző gyártók e technológiához kifejlesztett eszközeinek együttműködését vizsgáló tesztek túlságosan elhúzódnak és 2006 eleje előtt nem kerülnek a boltokba az első WiMax-berendezések, ráadásul azok nem lesznek képesek kiszolgálni laptopokat, PDA-kat, mobiltelefonokat, pusztán gyors vezeték nélküli kapcsolatot biztosítanak majd két fix pont között. A Forrester Research it-tanácsadó szerint a technológia csak 2010 körül gyakorol majd érezhető hatást a piacra, ami nem örvendezteti meg híveit, köztük olyan nagyokat is, mint az Intel – írja a The Economist.
Miközben a WiMax csetlik-botlik, riválisai már az operátorok rendelkezésére állnak. A T-Mobile például nemrégiben jelentette be, hogy széles sávú országos vezeték nélküli hálózatot épít Csehországban az IPWireless technológiájára alapozva. Hasonló kezdeményezések vannak folyamatban ugyanezzel a hardverrel Németország, Nagy-Britannia és Új-Zéland bizonyos részein, továbbá a Netcom Africa Nigériában épít IPWireless-hálózatot. Finnországban a Flarion cég hasonló képességű technológiáját használják nagy sebességű vezeték nélküli rendszerek kiépítésére, először távoli vidékeken, ahova nem éri meg vezetéket húzni. A harmadik generációs mobiltechnológia (3G) egyik úttörője, az amerikai Qualcomm mobilszolgáltató nemrégiben 600 millió dollárért felvásárolta a Flariont, szakmai körök szerint azért, hogy megszerezze annak a 3G-t követő rendszerek kifejlesztését segítő szellemi termékeit.
Mind az IPWireless, mind a Flarion megoldása a WiFihez hasonló gyors internethozzáférést nyújt nagyobb hatótávolságon. Elég egy megfelelő kártyát illeszteni a felhasználó laptopjába, máris internetezhet, akár a természetben is. Eddig az ilyen technológiák kísérleti jellegűek voltak, amelyeket kis területen létesített próbahálózatokon alkalmaztak, ám mostantól megnyílt az út a széles körű, térségi, országos felhasználás előtt. Sajátos módon éppen a WiMax körüli néhány évvel ezelőtti felhajtás – akkor sokan azt állították, hogy akár helyettesítheti a nehezen induló 3G-t is – keltette fel az érdeklődést az IPWireless és a Flarion termékei iránt.
További tényező, amely segíti e vállalkozások sikerét, hogy csalódást keltettek a harmadik generációs mobiltelefóniával szerzett első tapasztalatok. A 3G messze nem olyan aranybánya, mint amilyennek hitték. Roland Mahler, a T-Mobile cseh divíziójának feje úgy fogalmaz: az újdonság iránti kereslet nem elég erőteljes ahhoz, hogy visszaigazolja az új hálózat telepítésére költött óriási összegeket. Ezzel szemben – teszi hozzá – az IPWireless technológiája a vezetékes nagy sebességű összeköttetés alternatívájaként adható el, amire egyértelműen jelentős a kereslet.
Ezzel együtt még nem kell leírni a WiMaxot. Van hely különböző technológiáknak és operátoroknak a piacon, elsősorban azért, mert az átviteli frekvenciák használatának szabályozása országonként eltérő, és a rendszerek alkalmazkodnak az egyes operátorok által birtokolt sávokhoz. Csehországban, Romániában, Nigériában és Argentínában a CDMA450-nek lehet jövője, amely ideális a világtól elzárt helyek vezeték nélküli bekapcsolására a távközlési hálózatokba. Nyugat-Európában, ahol a szolgáltatók elkötelezték magukat a 3G mellett, annak egyik továbbfejlesztett változata, a HSDPA lehet a befutó ezen a részpiacon, amely gyorsabb letöltési sebességet ígér a vezetékes széles sávú technológiáknál. A WiMax, amely engedélyhez nem kötött frekvenciatartományban üzemel, kis operátorok, induló vállalkozások technológiája lehet.
