Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • vati

    senior tag

    válasz CyberPunk666 #30045 üzenetére

    1. Külföldi egyetemre olyanok mennek, akiket tudnak finanszírozni a szüleik. Pl. az én gyerekeimnek nem opció. Az ismerőseik, akik oda mentek tanulni sincsenek elájulva, de a kinti diploma marketing értéke az álláspiacon jobb, akár megalapozottan, akár nem.

    2. A huszonéves gyerekeim most küzdenek a BME-vel. Rettenet sokat tanulnak, én annak idején az ELTE TTK-n nem lettem volna ennyire képes - mégis elvégeztem 5 év alatt. Mióta bolognai rendszer van, sokkal rugalmasabb is, mint akkor, mégis úgy emlékszem, nekem könnyebb volt, messze nem voltam olyan szorgalmas mint ők.
    Ehhez képest sokallom, amit a mai, arányaiban nagyobb számú egyetemistának tanulni kell manapság.

    3. A komoly családi háttérrel igazad van abban, hogy átlagos hátterű gyereknek közel lehetetlen a tantervi háló szerint, 7 félév alatt megcsinálni a BSc-t mondjuk a BME VIK-en, valahol mindenki meg fog csúszni egyszer, és jó ha csak egyszer. A gyerekeim meg se tudják mondani, hányadévesek:-) De ha valaki pl. pedagógus családból jön szerintem nagyon nagy előny az egész képzési rendszerben.
    Viszont a nagyobbik gyerek már félállásban dolgozik az IT-ben, kérlelik, hogy menjen teljes állásba, de nem akarja hogy a BSc rovására menjen. A papír azért kell... és arra példa, hogy lehet valakiből jó szakember annak ellenére, hogy végigbukdácsolta az egyetemet.

    3. Még a mai 50+ eszemmel sem értem, miért csinálnak ebből-abból szórótárgyat, amikor nem lesz rá szükség a munkában, vizsga után bátran el lehet felejteni örökre, nem alapozó tárgy további szakmai tárgyakhoz (csak úgy lebeg a tantervi hálóban) nem tanít rendszerben gondolkodásra, viszont rengetegen elvéreznek rajta.

    [ Szerkesztve ]

    Asus TUF Gaming A17 / Ryzen7 6800H / 16GB / 512+1024 GB SSD / GeForce RTX 3050Ti "Vízen járni is könnyű, ha az ember tudja, hol vannak a cölöpök..."

  • #31733248

    törölt tag

    válasz CyberPunk666 #30045 üzenetére

    A családi háttér meghatározó fontosságú lehet a karrier során.

    A legtöbb embernek halvány fogalma sincs arról, mekkorák az oktatásbeli különbségek. Buda jobb kerületeiben például semmi meglepő nincs abban, hogy a gyerek végig kéttannyelvűben nyomja, egészen az óvodától kezdve. Meg abban sem, hogy a gimnázium végén már két-három idegen nyelven beszél felsőfokon - miközben az átlagos évfolyamtársai 4 évvel később már annak is örülnek, hogy egyetlen nyelven képesek voltak elérni a középfokot. Vagy hogy Budapest elit gimnáziumaiban a tanároknak egyre többször az okoz fejtörést, hogy miközben ő megpróbálja a srácokat felkészíteni a nagybetűs életre, az osztályban többen már a saját vállalkozásaikat irányítják az órák közti szünetben. Hol, van ettől az átlag? Akkora a versenyelőny, hogy azt a legtöbben el sem tudják képzelni.

    Önmagában meghatározó lehet az is, hogy mire neveled a gyerekedet. Helyezkedjen el valahol alkalmazottként? Mert ha valaki az alkalmazotti létbe beleragad, akkor (kevés kivétellel) sajnos nem csak a munkaszerződését írja alá, hanem azt is, hogy lemond a valóban minőségi élet anyagi feltételeiről. Például nem lesz nagy és új családi háza, jó kocsija és rengeteg minőségi szabadideje. A legtöbb egyébként tehetséges és alkalmas fiatalt ettől az elbaltázott neveltetése fosztja meg, maguk a szülők azok, akik belenevelik az esélytelenséget, ezzel is gondoskodva a magyar társadalom rendies jellegének "sikeres" továbbörökítéséről.

Új hozzászólás Aktív témák