Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • válasz bitpork #26 üzenetére

    Szerintem ez a kérdés sok százezer embert érint ma Magyarországon, csak sokan nem tudnak, mernek lépni.
    A magam példáját említve, mikor a nejemmel "összejöttünk" fiatalok voltunk, bohémek, nem igazán figyeltünk a jövőre. Aztán lakás, gyerekek és teljesen megváltozott a helyzet. A bőrünkön érezzük nem csak a közönyt, elbutulást de a forint toális éréktelenségét is. Nejem bölcsész, közalkalmazottként dolgozik, talán nem kell ecsetelnem, hogy gyakorlatilag kenyérharc minden hónap. Szívünk szerint már rég mennénk de a mi korunkban elég nehéz már elszakadni, plusz meg szeretnénk várni míg idén elvégzi az általánost a kisebbik gyerkőc. plusz feleségem édesanyját is nehéz lenne itt hagyni, idős és rajtunk kívül nem támogatja senki.

    Az eredeti témára visszatérve az is jól szemlélteti a helyzetet, hogy az értelmesebb fiatalok többsége is külföldön képzeli el az életét. Nekem mindkét fiam gyakorlatilag perfekt angolból és a nagyobbik (16) már rég kijelentette, hogy amint lehet lép. Sok fiatallal beszélgettem, nagyon nagy hányaduk így képzeli a jövőjét.

    [ Szerkesztve ]

    Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......

  • totron

    addikt

    válasz bitpork #26 üzenetére

    Ja értem. Minden minta jól jön. Különben több világjáróval beszélgettem már és hát nem mindegyik jött vissza azzal a többlettel amit gondolna az ember. Volt olyan is, aki csupán közhelyekkel, ami azért szomorú. Vagy csak nem tudta/akarta előadni magát, de elég mély beszélgetések vagy beszámolók voltak ezek ahhoz, hogy el lehessen különíteni érdemi gyarapodottságot vagy annak hiányát. De akinél használt a kitérő/bolygójárás annál azért jellemzően látszik eleve a tekintetben ez, ott van az első megszólalásában is már.

    Az alapkérdés is izgalmas, mert elkülönítés nélkül nem fog menni: mi az, amit az adott környezet tud adni és mi az, ami belül van és hordozzuk tudat alatt: vice versa keverhető. Vagy máshogy: hogyan válasszunk számunkra megfelelő országot, közeget. Differenciálás nélkül csak a 2 láb rossz, 4 láb jó (külföld jó) (aztán mégse annyira jó) tengelyen fog menni a tapasztalás és annak továbbadása. Csernus egy túlértékelt médiakurva szvsz, nyomokban igazságokkal (de arra már nincs ügyelés, hogy a nép jól is tegye el azokat).

Új hozzászólás Aktív témák