Új hozzászólás Aktív témák
-
#1
mefistofeles
addikt
Szia!
Nem szóról, szóra de végig néztem az ominózus beszélgetést.
Jórészt osztom Csernus gondolatait, tűpontosan írja le a magyar társadalom legkeményebb rákfenéit.-A magammal kapcsolatos kritikáimat nyilván megpróbálom feldolgozni, megmagyarázni és -a lehetőségekhez képest- megnyugtató módon lezárni. Ehhez ritkán veszek igénybe külső segítséget. Szerencsére egoista, énközpontú ember vagyok, így ritkán kerülök konfliktusba magammal. Ez kb. a nyugodt élet receptje is nagyjából.....
-Sajnos Csernus jól írta le. Egy depressziós, kishitű, a véleményét felvállalni képtelen, irigy nép vagyunk. Persze erre mindenki bőszen reagálhat, hogy ez nincs így de nemzet szinten (tisztelet a kivételnek) bizony ez a helyzet. Másrészt egy pozitív irányba való elmozduláshoz megfelelő közeg is kellene. Amíg depressziós, ember húzza le a másik depresszióst, és amíg a média a széthúzást, a megosztottságot, az agymosást közvetíti addig erre remény sincs. Sajnos ez a véleményem......
-Úgy vélem a többség az anyagiak miatt megy külföldre. Biztos vannak olyanok is akik a vélt vagy valós igazságtalanságok, társadalmi egyenlőtlenségek, politikai helyzet miatt mennek, de pont a társadalom felépítése és rétegződése miatt, keveseknek van olyan határozottan megfogalmazott ideológiai meggyőződésük ami miatt felégetik a hidakat.
A többséget a napi megélhetési gondok, a bizonytalan nyugdíjas évek és a gyermekeik jövőjének biztosítása miatt keresnek külföldön új hazát.
Nyilván sokáig lehetne ezt a helyzetet elemezni de tudtommal a kivándorlás tendenciózusan növekszik. Ez pedig önmagában is elég sok mindent elárul......Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......
-
#2
Hieronymus
addikt
mefistofeles
#1
válasz
mefistofeles
#1
üzenetére
"Másrészt egy pozitív irányba való elmozduláshoz megfelelő közeg is kellene."
Sajnos nem közeledünk ehhez a célhoz. Inkább távolodunk tőle.
Néhány évente szoktam Magyarországra jönni/menni. Ezért feltűnőek a változások. Nem látok okot a visszaköltözésre.Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!
-
#3
mefistofeles
addikt
Hieronymus
#2
válasz
Hieronymus
#2
üzenetére
Tökéletesen megértelek.
Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......
-
Én egyszer már visszaköltöztem. Vegyes az élmény. Szubjektív romlik a helyzet itthon ahogy én látom.
https://hardverapro.hu/apro/audi_q7_hibrid_2016/hsz_1-50.html
-
Szomorúan olvasom amit írtok.A gazdasági okkal kapcsolatban egyre többet hallom, hogy ugyan nagyobb pénzt tudnak keresni kint, de a lakhatás és a megélhetés is drágább, így kb. ugyanott vannak mint itthon.
Ez nem tudom mennyire valid, akár fizikai akár szellemi munka tekintetében?Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.
-
#7
mefistofeles
addikt
Szevam
#5
Én itthon élek de sok ismerősöm "dobbantott" már. Az igaz, hogy nyugatra a lakhatás az baromi drága, de elmondásaik alapján így is vastagon pozitívban jönnek ki. Nem véletlen, hogy kevesen szivárognak haza.
Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......
-
TheLázs
csendes tag
Én külföldön élek.
Az anyagiak miatt indultam el, legalábbis azt hittem. Aztán feltűnt, hogy itt próbálnak vigyázni az emberre. Hogy az ügyeletes orvos a szemembe néz és megnyugtat. Hogy a főnököm veszi a fáradságot, leül, és megbeszéli velem, ha valami bajom van. Ez volt az általános hozzáállás, ha gond van, általában van mit tenni, és ki lehet bármiből kecmeregni.
28 éves vagyok. Ennyi időt kellett várnom egy rendes ADHS és tobbízbeli allergia megfelelő diagnosztikájára, kezelésére.
Aztán feltűnt, hogy nem vagyok nyugodt, amikor hazamegyek, majd ez jött lassan, bekúszva a mindennapokba. Egy bizonyos szinten saját magam elől menekültem, az örök, visszatérő gondolati minták és kínok elől. Ezek természetesen jöttek utánam, de úgy érzem, itt könnyebb velük megküzdeni.
Az anyagiak miatt jöttem, de már egészen biztos, hogy más miatt maradok.
"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István
-
#9
TheLázs
csendes tag
mefistofeles
#7
TheLázs
csendes tag
válasz
mefistofeles
#7
üzenetére
Meg tudom erősíteni.
"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István
-
Gyakorlatilag a Maslow piramis elég jól szemlélteti amit leírsz. Úgy nem lehet önmegvalósítani, hogy közben a napi megélhetés nehezen jön ki. Úgy sem, ha folyamatosan azt harsogja körülötted minden, hogy a fizikai biztonságod veszélyben van.
Nem nagyon tudok olyanról, aki visszaköltözött. Illetve volt egy házaspár kb 10 éve, de ők egy éven belül megint kint voltak.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
#11
stickermajom
addikt
stickermajom
addikt
Mi nemrég költöztünk külföldre, de nem anyagi okokból. Túl sok már a feszültség az emberek között. Sosem volt egy nyugis nemzet, de az utóbbi 10 évben számunkra az ország élhetetlenné vált a folyton egymást gáncsolni próbáló, frusztrált, fejlődésre képtelen ember miatt. Jó leképezése ennek a közlekedési morál az utakon.
-
#12
Feketelaszlo
senior tag
Feketelaszlo
senior tag
Akinek kalapács van a kezében az mindenhol szögeket lát, akinek meg pszichiátriai praxisa az mindenhol mentális betegeket. Ha valamiben Kelet-Európa kimutathatóan felzárkózott nyugathoz, az pont a mentális egészség, ami mérhető az öngyilkosságok, válások és más társadalmi tünetek nagymértékű visszaesésében. A '80-as, '90-es évek őrültek házában valóban szakadék tátongott egy átlag magyar és osztrák magánélet kiegyensúlyozottságában, de mára ez könnyen megugorható árkocskává szelídült. Mondjuk az osztrák így is 2x annyit nyaral, de attól nem lesz 2x harmonikusabb az élete.
Persze lehet, hogy valakinek bejön a protestáns országok mosolygós hurráoptimizmusa és óriási váltásként éli meg a Hollandiába vagy USA-ba költözést, de arról azért jól tudjuk, hogy az a mosoly nagyon sokszor erőltetett és azok az érzelmek színleltek. Mint mikor a munkatársad köszönés helyett hóvarjúval rikkant rád, de valójában egyáltalán nem érdekli hogy vagy.
A máltai lányok pl. biztos szentül hiszik ezt a magyarok irigyek és kicsinyesek mantrát, de engem valahogy nem győzött meg az okfejtés. Az, hogy a mai magyar diaszpóra nagy része amúgy aktívan érdeklődik a hazai közélet iránt pláne nehezen összeegyeztethető ezzel - a XX. században kivándorolt ősökre inkább az volt a jellemző, hogy írtak 1-2 levelet, de egyébként eszük ágában nem volt visszanézni egykori hazájukra, ahonnan traumatizált állapotban eljöttek. -
Nálunk ez inkább kaland volt, és hogy a gyerekek tanuljanak angolul - szóval néhány év után visszajöttünk, mert ez hamar ment nekik
Azóta itthon vagyunk, és nincs semmilyen probléma ezzel sem. Persze nekem könnyű, mert én alapvetően optimista szemléletetű vagyok, nem igazán tudnak lehúzni a depis hangulatúak.
-
Phülöp
addikt
Idestova 12 éve élünk külföldön - mentünk egy nagy kört európában (még tán emlékszel a HWSW-s időkből), de mostanra megállapodtunk.
Sajnos a politikusok ezt az országot is pont úgy b.sszák szét, ahogy a populista kormányok teszik mindenfelé, legalábbis az első lépéseket megtették. Jobboldali kormány, rögtön a szociális juttatások (munkanélküli segély, családtámogatás, betegállományra jutó juttatások, munkavállalói jogok) megnyirbálásával kezdték, de az általános forgalmi adó növelése is sorra került mostanra.
Innen továbbköltözni már nem nagyon akarunk (nyugdíjasként persze keresünk majd egy olyan helyet, ahol sokat süt a nap, és megfizethető a minőségi élet - beleértve az egészségügyi ellátást is), hazamenni pedig semmiképp.
Érdekes, hogy honvágyam sose volt, bár Ausztria után sóvárogtunk kicsit (Máltáról). Annak talán több esélyt kellett volna adnunk, és több energiát belefektetni.[ Szerkesztve ]
A Bretagne-félsziget meredek ormai alatt Otthont találnak kóbor csikóhalak. /Mesterem
-
Egon
nagyúr
Nem nagyon tudok olyanról, aki visszaköltözött. Illetve volt egy házaspár kb 10 éve, de ők egy éven belül megint kint voltak.
Egy csomó embert ismerek, aki visszajött (a családban is van). Nem azért, mert annyira baromi jó itthon, hanem azért, mert "kinn" sincs az az idilli állapot, amit sokan lefestenek (és amiről persze aztán a részletek megpiszkálása után igen sokszor kiderül, hogy hamis: a teljesség igénye nélkül, a külföldön többet félretenni tudóról kiderült, hogy a hazai saját lakása helyett nyolcan laknak egy szobában; az olcsó londoni bevásárlásokról kiderült hogy minden nap este 10 után kell ezért bevásárolni járni a Tesco-ba, mert akkor akciózzák a hamarosan lejáró szavatosságú termékekekt stb.). Azt mondanám, hogy nyuagton másféle problémák vannak, mint itthon, de vannak. Aki pedig kinn marad, nagyon sokszor önigazolást keres a döntésére.
Persze magasan kvalifikált, hiányszakmában dolgozók jobb esélyekkel indulnak. Csak éppen ők eléggé a kisebbséghez tartoznak, és nem igazán reprezentálják a társadalmat.[ Szerkesztve ]
"Bonyolult kérdésre egyszerű választ keresni helyénvaló, de ritkán célravezető megoldás" (Wayne Chapman)
-
TheLázs
csendes tag
Szerencsésnek érzem magam, mert talán sikerült a hiányszakmába, kvalifikáltan megérkezni, plusz a nyelvtudás is adott volt, mire kiköltöztem.
Maximálisan igazad van, de annyival kiegészíteném, hogy a lelki alkaton is nagyon sok múlik. Van, aki nem képes egy új helyen nyitni, és ellenáll annak, hogy gyökeret eresszen, hogy megérkezzen valahol. Aztán csodálkozás van, hogy a panama-mosollyal kell beérni, és nincs értelmes, mélyen szántó emberi kapcsolat, és nem érzi jól magát a delikvens a bőrében. Ismerősi körben, sőt, családban ezt sokszor végignéztem külfölddel kapcsolatban. Sőt, egy gyerekkori barát ezt még otthon is sikeresen összehozta.
Talán - ha jó a megérzésem - van a társadalmi mobilitásnak egy mentális egészség/lélektani komponense, ami szintén nem írható felül egy-két generáció alatt könnyedén. Bár itt is fellelhetőek ellenpéldák.
"Annyi mindenféléhez nem értek, hogy az már sokoldalúságnak számít” – Örkény István
-
Dilikutya
félisten
Én fiatal, 40 alatti orvost is tudok. Egyetem után kiment, kint elvett egy magyar lányt, a gyerekek is kint születtek. Már pár éve itthon vannak, ráadásul állami kórházban van a srác. Mondjuk nem random kisvárosi hullagyárban, hanem Debrecenben a Kenézyben.
Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)
-
Dilikutya
félisten
válasz
Dilikutya
#17
üzenetére
Persze tudok olyat is, aki kint maradt, mert pl. ott ment férjhez tősgyökeres helyi lakoshoz. Aztán van atomliberális leszbikus ismerősöm is, aki évek óta csak úgy jön néha haza, hogy előtte előre köp, hogy előbb az lépje át a határt. Ő mondjuk a Fidesz ellenségképének tankönyvi példája, leszbikus, nyugatra vándorolt, ráadásul bejön neki London multikultija. Ő komolyan el volt ájulva attól, hogy a török kebabostól egyszer kapott egy ingyen pitát, tele is rakta vele a Facebook-ot, hogy ott milyen kedvesek az emberek.
Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)
-
#19
mefistofeles
addikt
Feketelaszlo
#12
válasz
Feketelaszlo
#12
üzenetére
Ha szerinted a magyar és az osztrák átlagember kiegyensúlyozottsága között kb. annyi a különbség, hogy az osztrák 2x annyit nyaral, akkor (ha itthon élsz) egy nagyon kiváltságos réteg tagja lehetsz.
Bár nem ismerek konkrét adatokat de szerintem az tükrözi leginkább a hazai és nyugat- európai élet közti különbséget, hogy egyre nagyobb mértékű a kivándorlás míg a vissza érkezők száma csekély. Pedig ugye ha nem lenne akkora különbség akkor rengeteg minden szólna a hazaköltözés mellett. Nyelvi környezet, barátok, rokonok stb.[ Szerkesztve ]
Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......
-
#20
totron
addikt
Feketelaszlo
#12
totron
addikt
válasz
Feketelaszlo
#12
üzenetére
A gond többek között az, hogy sokak identitástudata külhonban akár teljesen eggyé lesz az eredő nemzetiséggel/gyökérrel, így a keletkezett űrt nem is tudják mással pótolni, mint a hátranemhagyott közélettel. Ez csak egy okozat. Miért van valakinél fókuszban a közélet, mint olyan? Mert saját fronton nincs elég tennivaló, fejletlen személyiségek pörögnek olyan témákon is, melyek maximum szőrmentén érintik őket, ez a hobbija, érzelmi élete is egyben. Ha meg még húsba is vág, na akkor, akkor érzi az igazi megérkezettséget, ahelyett, hogy az érdemi kiutat keresné belőle. Szóval a Maslow-piramis jó alátámasztása is a jelenségnek meg nem is.. Egyben felmerül a tyúk vagy tojás kérdésköre is.
Generációk adják egymásnak a stafétabotot a belső ürességhez, ami persze belülről nem látszik. Tipikusan a reklámokra is fogékony rétegről beszélünk, a hozzá illő ultrarövid pl. politikai emlékezettel. A metódus művelése - amelytől oly szomorkás tud lenni az élet és amely rögzíti a rossz irányzékokat - persze örök és nem feltétlenül ismeri az országhatárokat sem. Dióhéjban az alapjárati önsorsrontásnak én ezt a kombinációt láttam eddig és látom is, persze ezer felé tudja árnyalni még az egyén.(#15) Egon, az önámítás elég fárasztó, a másokon keresztül való önigazolást meg konkrétan elzárással büntetném. Már-már egy szociopata tevékenysége az, amikor szándéka szerint százakat, akár ezreket ver át szemrebbenés nélkül hamis-ferdített információkkal csak azért, hogy ahogy írod is, önigazolást nyerjen. Ez a magatartás akármilyen földön egy infantilis személyiséget takar, s írja felül a lokális, eltérő problémákat is egyébként mikre gondoltál?.
A hiányszakmások sikereit is hajlamos magára vonatkoztatni az alacsony önismerettel-önkritikai képességgel bíró szerencsevadász, így létrehozva egy mégnagyobb, jövőbeni koppot. Ez vegyül a fentivel, kész is a csodavilág/"valaki hazudik" konklúzió.(#16) TheLázs, nehéz kérdés, mert van az emberben egy ösztönös ellentartás, megjelenhet ez az akcentus megtartásában vagy hogy mennyire vegyülsz, de némileg kívülálló ok is: találsz-e az adott nemzet lányai/fiai közül párt magadnak. Sokaknál láttam, hogy jókora szünet keletkezett a fejlődésükben, egyik tudatosan nem eresztett szociális gyökereket, a másiknak meg simán csak nem sikerült (nyilván visszafejthető konkrét okokra az ilyen is). A lényeg, hogy aki nem képes átkonvertálni magát érdemben odakint, annak kiesnek évek nem az identitásából, hanem konkrétan a személyiségének fejlődéséből. Tehát egy 40 éves is simán tudja hozni egy 20 évesét. Mellé vehető persze még, hogy itthon amúgy hogy alakult volna ez nála, de általában azért jobban.
-
Snoop-y
veterán
Lassan 15 eve, hogy elkoltoztem az orszagbol. Az en okom nagyon romantikus volt mert a szerelmem utan mentem (ma mar a felesegem)
Most mar nem mennek vissza lakni mo-ra. Itt sincs kolbaszbol a kerites mivel a csalad messze van csak magunkra szamithatunk. Anyagilag mi egyertelmuen jobban jartunk vettunk lakast aztan hazat. Valoszinuleg nem tudnank ilyen eletszinvonalon elni mint itt. De en sem a penz miatt nem mennek vissza hanem az emberek miatt. Nem jarok sokszor vissza mert tul szurkenek latom a magyar valosagot. A boltokban savanyu udvariatlan emberek etc.
New level... Advertising has us chasing cars and clothes, working jobs we hate so we can buy shit we don’t need
-
Olvasom h mindenki ismer mindenkit és mindenhez is ért (bár ahogy látom véleménybuborékok alapján) - ugyanakkor a kérdés nem erre vonatkozott. Szevam olyanokat kérdezett meg akik már maguk megélték ezt, ha nem tévedek.
https://hardverapro.hu/apro/audi_q7_hibrid_2016/hsz_1-50.html
-
sehol nincs kolbaszbol a kerites
ismerosi korben egyebkent a magyarok akik kijottek szinte kivetel nelkul egeszsegugyben / ITben vannak itt svedeknel. elso 5 ev igy is kemeny (az elso nagyon), es jellemzoen mindenki az elejen beletolta az idot a nyelvbe.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
-
buherton
őstag
Ki szeretne olyan életet élni, mint a szülei hitelesség szempontból?! A hitelesség itt azt jelenti, hogy kifelé mást mutat, mint ami belül történik és ez egy álszent viselkedés.
A megoldás, elhúzni a messzire és távolról szeretni őket. Évente 1-2 hétre jó őket látni, de aztán elhúzok.
Nekem ez ragadta meg a figyelmem. Bár mi Magyarországon élünk, de egyre erősebb a vágy, hogy kiköltözzünk és a fentebbi Csernus által megfogalmazott dolog az egyik oka.
tely, baly, fojó, mennyél, mingyárt, telyföl, tolyás, malyd, kapú, egyenlőre, ejsd, jáccani, ahoz, fúj, hüje, muszály, alat, álok, lasan, fojtatás, ál, fontós, költsön, eggyüt, lyob (jobb?), mek, mongyak, milyért - !!! Tanúlyunk már meghejjessen irni... !!!
-
-
A legborzasztóbb amikor a véred gyilkol ezen a szinten. Sajnos édesanyám a korral megőrülni látszik és már kezd elviselhetetlen lenni. Ha valami van az a baj, ha nincs akkor az, ha meg meg lehet oldani ésszerű keretek között akkor meg az. Valóságos energiavámpír lett
https://hardverapro.hu/apro/audi_q7_hibrid_2016/hsz_1-50.html
-
#29
mefistofeles
addikt
bitpork
#26
Szerintem ez a kérdés sok százezer embert érint ma Magyarországon, csak sokan nem tudnak, mernek lépni.
A magam példáját említve, mikor a nejemmel "összejöttünk" fiatalok voltunk, bohémek, nem igazán figyeltünk a jövőre. Aztán lakás, gyerekek és teljesen megváltozott a helyzet. A bőrünkön érezzük nem csak a közönyt, elbutulást de a forint toális éréktelenségét is. Nejem bölcsész, közalkalmazottként dolgozik, talán nem kell ecsetelnem, hogy gyakorlatilag kenyérharc minden hónap. Szívünk szerint már rég mennénk de a mi korunkban elég nehéz már elszakadni, plusz meg szeretnénk várni míg idén elvégzi az általánost a kisebbik gyerkőc. plusz feleségem édesanyját is nehéz lenne itt hagyni, idős és rajtunk kívül nem támogatja senki.Az eredeti témára visszatérve az is jól szemlélteti a helyzetet, hogy az értelmesebb fiatalok többsége is külföldön képzeli el az életét. Nekem mindkét fiam gyakorlatilag perfekt angolból és a nagyobbik (16) már rég kijelentette, hogy amint lehet lép. Sok fiatallal beszélgettem, nagyon nagy hányaduk így képzeli a jövőjét.
[ Szerkesztve ]
Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......
-
totron
addikt
Ja értem. Minden minta jól jön. Különben több világjáróval beszélgettem már és hát nem mindegyik jött vissza azzal a többlettel amit gondolna az ember. Volt olyan is, aki csupán közhelyekkel, ami azért szomorú. Vagy csak nem tudta/akarta előadni magát, de elég mély beszélgetések vagy beszámolók voltak ezek ahhoz, hogy el lehessen különíteni érdemi gyarapodottságot vagy annak hiányát. De akinél használt a kitérő/bolygójárás annál azért jellemzően látszik eleve a tekintetben ez, ott van az első megszólalásában is már.
Az alapkérdés is izgalmas, mert elkülönítés nélkül nem fog menni: mi az, amit az adott környezet tud adni és mi az, ami belül van és hordozzuk tudat alatt: vice versa keverhető. Vagy máshogy: hogyan válasszunk számunkra megfelelő országot, közeget. Differenciálás nélkül csak a 2 láb rossz, 4 láb jó (külföld jó) (aztán mégse annyira jó) tengelyen fog menni a tapasztalás és annak továbbadása. Csernus egy túlértékelt médiakurva szvsz, nyomokban igazságokkal (de arra már nincs ügyelés, hogy a nép jól is tegye el azokat).
-
#31
Avicularia
veterán
Avicularia
veterán
[link]
Rekordmagas a hazaköltöző magyar állampolgárok száma.
Sorozatban hetedik éve, 2016 óta többen költöznek haza, mint ahányan kivándorolnak. -
#32
mefistofeles
addikt
.még valamit figyelmetekbe ajánlanék.....
A külhonban dolgozó magyarok fizetését, életszínvonalát, körülményeit, összességében ne akarjuk párhuzamba állítani az adott ország állampolgárainak életszínvonalával. Mert itt elég komoly eltérések lehetnek/vannak.Egyeseknek mindenük megvan. Öregek, csúnyák szegények és betegek. Másoknak semmi sem jut......
-
#33
Feketelaszlo
senior tag
mefistofeles
#19
Feketelaszlo
senior tag
válasz
mefistofeles
#19
üzenetére
Nem, rengeteg apró finomság van amik nyilván a magasabb életszínvonalból adódnak, de mondjuk a '90-es években tapasztalt különbség 4/5-e eltűnt. Hangsúlyozván, hogy ez nyilván csak mentálhigiénére vonatkozik - más területeken egyáltalán nem került közelebb Kelet-Európa Ausztriához, de azért senki ne akarjon osztrákká válni, mert itt megtalálja a boldogságot, amit otthon magyarként nem tud. Sőt, szerintem ez ma már egy bosnyáknak, szerbnek vagy töröknek sem feltétlen cél, nekik is sokadrangú szempont lett a nyugodtabb magánélet, mert egyrészt az ő szemszögükből sincs akkora difi, másrészt van egy "munkásosztályosodás" amiben egyre többen érzik úgy (őshonos osztrákok és bevándorlók egyaránt), hogy az "Austrian Dream" kicsit elveszett. Persze lehet, hogy csak elkapták tőlünk a búvalbaszottságunkat.
-
#34
Gargouille
őstag
Feketelaszlo
#12
Gargouille
őstag
válasz
Feketelaszlo
#12
üzenetére
"Ha valamiben Kelet-Európa kimutathatóan felzárkózott nyugathoz, az pont a mentális egészség, ami mérhető az öngyilkosságok, válások és más társadalmi tünetek nagymértékű visszaesésében."
Szerintem meg a statisztika sokszor gyökeresen eltér a valóságtól és jótékonyan elfedi a lényeget is. Ebben az esetben is ezt érzem. Kevesebb az öngyilkosság és a válás? Kevesebb a házasság is és fogyatkozik a népesség is, tehát nyilván ha csak a statisztikát nézed, akkor persze, hogy csökkenni fog. No meg az is kérdés ugye, hogy mi kerül be a statisztikába. Ez szerintem ugyanolyan félrevezető, mint az átlagbérről az inflációról vagy épp a bűncselekmények számáról és egyebekről szóló statisztikák. Bármilyen eredményt ki lehet hozni csak attól függ, hogy mit számolok bele vagy mit nem.
47 éves vagyok és egyáltalán nem látom, hogy a mentális egészsége az országnak jobb lenne vagy javuló tendenciát mutatna, sőt én pont az ellenkezőjét tapasztalom minden szinten és nem csak a médiában meg a kommentmezőkben, hanem a boltban, az utakon, az iskolában meg úgy bármerre, ahol csak járok. Az ismerősök, barátok körében ha éppen erről esik szó valahogy mindig ugyanez a megélés.
"de arról azért jól tudjuk, hogy az a mosoly nagyon sokszor erőltetett és azok az érzelmek színleltek"
Igen, ez egy alapvető emberi / társadalmi sajátosság, mi ezt különösen jól ismerjük, hisz magunk is régóta gyakoroljuk.
"A máltai lányok pl. biztos szentül hiszik ezt a magyarok irigyek és kicsinyesek mantrát, de engem valahogy nem győzött meg az okfejtés."
Noha nem vagyok máltai lány, de én is pont ezt gondolom.
Lassan kiderül, hogy amit korábban abszurd humornak gondoltunk, az csak szimpla jövőbelátás volt.
-
#35
parandroid
nagyúr
Avicularia
#31
válasz
Avicularia
#31
üzenetére
E szerint a statisztika szerint konkrétan évek óta nőnie kéne az ország népességének.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A trükk ott van, hogy mit tekintesz ki/bevándorlásnak. Nekem pl van állandó magyar lakcímem, az egészségpénztár kivételével sehol nem jelentettem be a kivándorlást, de már van kettős állampolgárságom, és 12 éve max 1-2 heteket vagyok Mo-n, évente 1-2x. Biztos vagyok benne, hogy én kifelejtődtem ebből a statisztikából.
És ez nem egy ember, hanem 4: a gyerekeim itt nőttek fel, nem magyar a párjuk, nem magyarok lesznek a gyerekeik sem. Lányomnak még megpróbáltuk lejelenteni, hogy férjhez ment egy külföldi állampolgárhoz, de nem ért annyit az adminisztráció, sem időben, sem anyagilag. Úgysem használja a magyar személyijét. Ha megszületik a gyereke, akkor sem fog a magyar állampolgárság igénylésével foglalkozni, elég lesz az itteni. Magyarul azért tanítgatni fogjuk a kicsit, ártani nem fog neki, sőt. Pont a minap merült fel valami, hogy mi kéne ahhoz, hogy hazaköltözzek, és ahogy végigondoltam, konkrétan az, hogy atomtámadás érje a jelenlegi otthonomat, és a fél ország lakhatatlanná váljon. Persze akkor is kérdés, hogy melyik irányba indulnék el, ha már egyszer túléltem, és egyáltalán nem biztos, hogy kelet lenne az első választás.
p
I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.
-
#36
Szevam
aktív tag
Feketelaszlo
#33
válasz
Feketelaszlo
#33
üzenetére
"Persze lehet, hogy csak elkapták tőlünk a búvalbaszottságunkat."
Erre hallottam egy "iskolapéldát". Ha egy kosár jó alma mellé berakunk egy rohadtat, mi fg történni? A rohadt lesz jó, vagy a jók lesznek rohadtak?
(Nyilván ha a romlott rész keleve van és úgy kerül be a kosárba akkor rendben van)Ha már a Mashlow piramisnál járunk. Hogyan látjátok, mi az az alap, ami a nyugodt (nem boldog) élethez szükséges?
A szomszéd fűje (nyugalma, életszínvonala) mindig zöldebb?
Gyerekekél láttam sokszor, hogy mindig az kell ami a másé (modjuk a játék). Lehet ,hogy azt a feltételezett jót akarja elérni vele az egyik gyerek, amit a másikon lát. De a gyakorlat néha azt mutatja, hogy elveszi, 2-t játszik vele és már nem is kell, csak addig van harc amíg megszerzi a másiktól.
Ami a visszaszállingózást illeti, én azoktól hallom, hogy visszajönnének, akik fizikai munkát végeznek kint. Festő, kőmves, szerelő stb. Mert már itthon is megvan az a bér és nem kell kimenni hónapokra, hanem itt lehet a csládjával.
Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.
-
#37
parandroid
nagyúr
mefistofeles
#32
válasz
mefistofeles
#32
üzenetére
Sőt, mondok neked valamit: mint minden országban, tetszőleges fejlett európai demokráciában is jelentős anyagi különbségek vannak az ott született, ott élő 'bennszülött' társadalmon belül is. A sokgenerációs helyi állampolgárok között is van, aki a megélhetésért küzd, szar melója van, egy omladozó házban lakik, egy lerobbant autóval jár, és nincs pénze megjavíttatni, ha elromlik, vagy elbassza a pénzt cigire/piára/szerencsejátékra/kurvákra.
Aki rendesen dolgozik azt megfizetik, ebben abszolúte semmi különbség nincs abban, hogy ki hol született. Mindenkinek ugyanannyiba kerül a lakásbérlés, az autó, az élelmiszer, a nyaralás. Ami bekavar a rendszerbe, az az elszálló ingatlanárak, ami miatt jelentős előnybe kerül az, aki örököl, de mivel ez a trend néhány évtizede kezdődött, ennek ugyanúgy haszonélvezői a 2-3 generációs bevándorlók is, mint a helyiek. Másrészt ugyanez igaz Mo-ra is, nézd csak meg, mekkora anyagi lökés, ha valaki örököl egy belvárosi lakást, vagy egy budai zöldövezeti családi házat... A különbség az, hogy itt az infrastruktúra miatt ez szinte az ország egészére igaz, míg Mo-n csak a nagyvárosok szűk vonzáskörzetére, de még inkább csak Bp-re, míg aa vidék teljesen halott. A szülővárosom lakosságszáma az elmúlt 40 évben 10k-ról 50%-ot csökkent, az elmúlt 10 évben konkrétan 1000 főt. És mi még családilag bele vagyunk számolva a jelenlegi 5000-be az állandó lakcím miatt.
p
I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.
-
#38
parandroid
nagyúr
Szevam
#36
"Ami a visszaszállingózást illeti, én azoktól hallom, hogy visszajönnének, akik fizikai munkát végeznek kint. Festő, kőmves, szerelő stb. Mert már itthon is megvan az a bér és nem kell kimenni hónapokra, hanem itt lehet a csládjával."
Van a másik réteg is, a rendkívül jól képzett, saját területén sikeres szakember, aki hazaköltözik, mert egyrészt otthon is eleve jó státusszal indult (család, kapcsolatok, anygai háttér), másrészt tovbbra is külföldi alkalmazásban van, vagy külföldi cégnek dolgozik be, kemény valutáért, nyugati bérezésért. Ők azok, akik tudnak egy kicsit spórolni a megélhetésen is, mert még mindig vannak azok a szolgáltatások, amik keleten kicsit olcsóbbak, és mondjuk egy magánorvosi ellátás, mondjuk szülésnél az nem mindegy, hogy 30k EUR, vagy feléből megvan egy magyar magánklinkán. A különbség az, hogy nekik az állami ellátás fel sem merül, sem ott, sem külföldön.Ja, a másik meg a politikai funkcionárius, aki sikertörténetet tud írni a hazaköltözés után, most így hirtelen a Novák, illetve Varga nevek ugranak be, bár esetükben épp a megrágás, és kiköpés fázisában tarta a rendszer.
pI talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.
-
Z_A_P
addikt
En jopar fiatal parrol tudok a barati korbol (konkretan 6 csalad), akik magasan kepzettek volnak, es mikor jottek a gyerekek, visszakoltoztok (ez olyan 10 eve volt) Magyarorszagra. Vettek itt kertes hazat, azota itt vannak. Legtobb BP, de vannak Pecsen, Balatonnal is (regi almuk volt).
A fo indok altalaban, hogy csalad, szulok kozel legyenek, gyerek szamara is, illetve ha betegeskednek, tudjanak figyelni rajuk. De volt olyan is aki azt mondta hogy szeretne ha a gyerekeik emberek legyenek, ne valami annak csufolt valami.[ Szerkesztve ]
OK
-
#40
parandroid
nagyúr
Z_A_P
#39
"De volt olyan is aki azt mondta hogy szeretne ha a gyerekeik emberek legyenek, ne valami annak csufolt valami."
Oké, ha az ilyenek visszamennek, annál jobb hely lesz a világ többi része.
pI talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.
-
Írország.
Édesanyám 56 évesen egyszercsak felhívott, hogy felmondott, költözik külföldre, elege van az itthoni körülményekből mint munkavállaló (mindezt egy ismert cég fejlesztési részlegének az igazgatójaként). Utolsó munkanapját követő napon a repülőn ült. Lassan nyugdíjba megy, de azt sem otthon tervezi, már nézi a házakat Spanyolországban. Itt saját háza van, otthonról dolgozik főként, pörgős a meló, de senki nem nyír senkit, nyugalom van.
Húgomnak nem volt lehetősége olyan területen tanulni otthon amire vágyott, ezért szintén küldöldre költözött tanulni. Végzett, végigjárta a ranglétrát food and beverage managertől hotelvezetőig, most pedig saját éttermet vezetnek a párjával. Mivel itt nem tudnak terjeszkedni, Kanadán agyalnak, ott látnak lehetőséget olyan ütemű növekedésre, amire itt korlátozottak a lehetőségek, Magyarország még lehetőségként sem került szóba (pedig még India is feljött opciónak). Szintén saját házzal rendelkeznek, jól élnek.
Mi 9. éve élunk külföldön, elegünk lett az uszításból és a pofátlan módon arcunkba tolt propagandából, ezért egy este eldöntöttük, hogy lelépünk. Még a kiköltözés évében egyetemi tanulmányokat kezdtünk, hogy legyen helyi dipománk is, 3 évvel később házat vettünk. Az időjárásből elegünk van, de mivel mi is otthonról dolgozunk így nem sok minden korlátozza a lehetőségeinket, agyalunk, hogy Tenerifére, esetleg Balira vagy Lombokra költözünk. Magyarország is szóba jön, de kizárólag a hozzátartozóink miatt, nem azért mert bármire vágynánk otthonról.Aki haza is megy, sokszor megy is tovább, vagy megy vissza abba az országba ahol volt. Persze van, aki marad otthon, mi is ismerünk 2 ilyen családot (gondolhatjátok, hogy nem kettőt ismertünk meg a 9 év alatt), de egyikük a mai napig visszarepül 2 hetes ciklusokban dolgozni, mert otthon felkopna az álla. A többség viszont nem ment haza eddig. Ez az, ami most fordulni látszik az elmúlt 2-3 évben. Egyszerűen megtelt az ország, munka van bőven, lakhatás már megoldhatatlan kihívás, ha nincs saját ingatlanod. Fentebb írtam, hogy húgomék nem tudnak terjeszkedni itt, aminek szintén ez az oka: nem tudnak szállást biztosítani az új munkavállalóknak, mivel nincs.
Már a helyiek is szivárognak külföldre, annyira tarthatatlan lett a lakhatási probléma. Arról nem beszélve, hogy itt sokmindent nem tudsz csinálni, gyönyörű ország, de unalmas, nem tudod hol eltölteni a szabadidőd. Az idő olyan amilyen, uszoda, konditerem, élménypark, stb nagyon korlátozottan elérhetőek ezért vagy otthon vagy, vagy pedig kocsmázol (mert az van mindenhol), ami az idősebb korosztálynak megfelel, a fiatalabbaknak kevésbé.
Szóval itt is indult valamiféle változás.De hogy többen költöznek haza 7 éve mint ki? Magabiztosan ki merem jelenteni, hogy valahol "véletlenül" hiba esett a számításokba. Nem látjuk a tömegesen hazaköltözőket, viszont tömegével jönnek a megkeresések, hogyan és hova tudnának költözni a friss dezertőrök. Kötve hiszem, hogy ez másképp lenne a többi nyugati célországban.
Az otthoni árakon általában csak röhögünk, már közel annyi egy átlagos ház mint itt, aztán a fizetések a kanyarban nincsenek (vagy nem látjuk mert kanyarban előz ). Az élmiszer itt is drágult, de mikor otthon vagyunk csak nézünk hülyen hogy m.a.f. A fentebb említett ember, aki 2 hetente repül ide, sajttal, felvágottal megrakott bőrönddel repül vissza Magyarországra. Mégis mire mennének haza tömegesen, akik már itt vannak és rendezték az életüket?Hogy ki él jobban, helyben született vagy bevándorló, ezt nem tudom. Nem látok nagy különbséget, az a szegény aki nem dolgozik, mindenki más elég jól elvan. Természetesen a helyi, aki pl örökölt egy házat, egy hitellel beljebb van, ez egyértelmű, aki albérletben van jelentős hátrányba kerül. Mi jobban élünk mint az átlag helyi, de mi nem elverjük a pénzt kocsmázással, jó munkánk van és pénzügyi végzettségünk is, ami elég sokat segít a mindennapokban. Pl 1 fizetésből élünk, abból megy a házhitel is, mivel párom fizetését egy az egyben befektetésekbe toljuk már több mint 2 éve, aztán így is futja 2-3 nyaralásra meg amire kell.
[ Szerkesztve ]
I'm a man with a plan... the plan is to booze as much as I can! ¯\_(ツ)_/¯
-
Obi-1
őstag
Nagyon érdekes téma, sok mindent leírtatok, amit én is átéltem.
Én mindig is vágytam külföldre menni, a pénz, a kihívás, a kalandvágy, a gyerekeim nyelvtanulása mind motiváció volt. Otthonról is jött ez részben, bátyám példája is inspirált. Mi mindig csak pár éves kalandnak szántuk, kötődünk ehhez a darabka földhöz. Németország legkeletibb részéig mentünk csak, sokat jártunk haza.
Kvalifikált, hiányszakmában dolgozó emberként német átlag felett tudtam keresni.
A pár évből sok év lett, de összességében a baráti és rokoni kapcsolatok hiánya, a sok ingázás, némi házassági válság, covid miatt inkább hazaköltöztünk. Vehettünk itt egy házat, amire kint még sokat várni kellett volna.
De sokat megértek abból, amit írtok, a közszolgáltatások igénybevételekor és a munkahelyeken nem aláznak meg odakint. Fiatal és középkorú, elég lelkes, nem kiégett tanárok foglalkoznak az ember gyerekével. A (köz)tévében minden este ígényes közéleti viták vannak, a szemi-fasiszta párt kicsit el van nyomva reprezentációban, de sok vitába meghívják őket is.
Itthon meglepően polarizáltak a politikai nézetek, sokan bekajolják a hanyatló Nyugat szólamot. Az évek alatt látható volt a változás, egyre többen aggódtak a családban, mit csinálunk a migránsgettóban.
Én a Harari-Fukuyama vonalom olvastam könyveket, abban hiszek, hogy a jelenlegi politikai modellek közül a kapitalizmus fog legjobban kijönni a következő válságokból is, nem az államkapitalizmus felé vezérelt Magyarország. Ennyiből kicsit bűntudatom van, hogy az unokáimnak nem nyugati létet hagyok örökül, az (o)rossz szomszéd is közel van itt. De a gyerekeimnek eggyel könnyebb lesz lelépni, szabadon dönthetnek, perfekt német-angollal. Ha elmennek, lehet utánuk megyünk mi is.Only a Sith deals in absolutes.
-
Z_A_P
addikt
"De hogy többen költöznek haza 7 éve mint ki? Magabiztosan "
Kizart dolog, tobben mennek ki nyilvan.
A kikoltozok 90+%-a penz miatt megy ki. 10 eve ez siman mukodott, most viszont oriasi a lakhatasi valsag nyugaton IS. Nagyon utana kell jarni, ki kell szamolni a matekot.[ Szerkesztve ]
OK
-
#44
Luck Dragon
nagyúr
Nagyon röviden , pontokban ;
-Szakmai fejlődés (+nyelv tanulás , piac megismerése .)
-Élet színvonal növelése (+család tagok segítése, havi megélhetés elkerülése )
-Más látásmód megismerése ( +politikai, világ nézet , oktatási rendszer és egészségügy stb)
- Kiszámíthatóság (+ elmúlt időszakban infláció, pénz hiány ) stb
-Munkaerő piac , szinte kiszolgáló egységként működik kisországunk . Semmi innovatívitás egyes szakterületeken , vagy már nincs is.
-Politikai ("hangulat")
- Egészségügy
- Oktatási rendszerA káosszal teremtek rendet. Philips & TPvision primary visitor. Philips Design line.
-
Egon
nagyúr
-
Ez így van. Amikor kiköltöztünk, 550 Eurót fizettünk 1 lakásért havonta és több mint 200 kiadó volt. Ma 42db kiadó van összesen, a lakás amiben laktunk 1300 Euró a jelenlegi lakónak.
A matek egyre kevésbé adja ki a frissen keresőknek. Akik itt vannak, azokat viszont nehezebb kitenni a lakásból és 2 évente emelhetnek 10%-ot a bérleti díjon, így nekik nem olyan katasztrofális a helyzet. Persze vannak trükköző főbérlők, de szerencsére van egy állami hivatal is, ami odacsap nekik ha kell. Sajnos ezzel a lehetőséggel kevés magyar él.I'm a man with a plan... the plan is to booze as much as I can! ¯\_(ツ)_/¯
-
Eltöltöttem némi időt Amerikában és sok helyxen jártam már.
Itthon sem nézek, olvasok híreket és nem érdekel a politika vagy a közélet mocsara, ott sem érdekelt. Itthon sem mentem bele parttalan hitvitákba, kint sem, de itthon és kint is volt, hogy bunkó, kicsinyes és önző emberekkel találkoztam és volt, hogy féltem volna egy-egy helyre, utcába bemenni, ahogyan itthon is.
Emberekről beszélünk, vagyis akkora különbség nem lesz, mint sokan várnák. Mindehol jelen vannak ugyanazok az ösztönök, a beszűkültség, a különböző értelmi és érzelmi szint és mindenhol vannak problémák. Én azt mondanám, hogy nem társadalom, egyéntől függ, hogy mit akar. Persze a környezet lehet itt negatív, de nem muszáj belesüppedni és ha itt nőttél fel, bizonyosan érzékenyebb is vagy rá. HA kint nőnél fel, az ottani dolgokra lennél érzékenyebb talán.
Többen írtok sikersztorikról, de (elnézést ezért és nem is érdekel senki vagyoni helyzete) azért itt-ott érezni, hogy eleve volt miből kimenni. Így azért majdnem mindegy, hol él az ember - kicsit visszautalva Maslow dolgaira. Ha akarsz, tudsz (bár lehet, hogy én vagyok túl egyszerű). Ha azért ment ki valaki, mert egyedül van, fiatal, egy lyukban lakik évekig, spórol, nem is él, majd hazajön házat venni, az is valid, bár akkor azért igazán el sem ment.
Nagyon jó külföldön élni és más kultúrákat, társadalmakat felfedezni, a világot látni, ha ilyen a beállítottságod, de ez szerintem az egyéntől függ és a külföldiek is vándorolnak iylen okból akár ide is. Ha azért mész ki, mert itt eleged van ebből vagy abból, igazából a saját magad problémája nem oldódik meg, csak X távolásgra kerül. Ettől te még fel tudod húzni magad olyan dolgokon, amikre talán hatásod sincs, csak kint talán nem ismered eléggé azu itthoni helyzet ottani párját. Persze ha valakit valóban meghurcoltak, elüldöztek, az más, bár itt nem olvastam ilyen példát.
-
Egyik kollégám megjegyezte egyszer, hogy ő azért nem akar kimenni külföldre, mert nem akar másodrendű állampolgár lenni. Ezzel kapcsolatban kinek mi a véleménye?
Képeim: https://www.flickr.com/photos/106029883@N02/ A természettől nem félni kell, hanem megismerni azt. A megismerés pedig nem csak arról szól, hogy ránézek valamire és hiszek valamit az által, hanem arról, hogy foglalkozom vele hagyom, hogy megmutassa önmagát.
-
totron
addikt
Valid érv. Egyén- és célközegfüggő is nyilván. Aki itthon a "köztiszteletben álló" rangban forgott vagy arra gyúrt, jellemzően az nehezebben veszi az alantasabb társadalmi osztálylétet. Más tesz az egészre, lefoglalja, hogy építi a kis saját magát, családját, vállalkozását, más tengelyen mozog, változó.
-
#50
parandroid
nagyúr
Szevam
#48
Kisebbrendűségí érzésed bárhol lehet, ezért kár külföldre menni. Biztos vannak itt is olyanok, akik másodrendű állampolgárnak néznek, de azoknak meg eleve nem akarok a barátja lenni. Ilyenek meg Mo-n is voltak, ha nem a születési helyem, vagy az anyanyelvem miatt, akkor más miatt. Teljesen értelmetlen kérdés, eleve csak olyanban merül fel, aki maga is így gondolkodik.
p
I talked to that computer at great length and explained my view of the Universe to it and then... it commited suicide.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Mobil flották
- Politika
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Visszavonta az Intel és a Qualcomm Huawei-hez kiadott exportlicencét az USA
- Autóhifi
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- EA Sports WRC '23
- Dead Island 2 - Túl a 7 millió játékoson
- További aktív témák...
- NVIDIA Dell RTX 2080 Ti 11GB GDDR6 - Beszámítás: OK
- AKCIÓ, BOLTI ÁR ALATT! tado BASIC Okos Radiátor Termosztát 3db-os
- AKCIÓ, BOLTI ÁR ALATT! Xiaomi HUTT C6 ablaktisztító robot
- Dell Precision 7730 Mobil munkaállomás, 17,3" FULL HD, i7-8850H CPU, 32GB DDR4, 512 GB SSD,P3200 6GB
- Pitaka MagEZ iPad Pro 12,9 (2022/2021) tok és MagEz Charging Ipad Pro állvány eladó.
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen