Ahogyan már a múlt hét végén is megszellőztették, Steve Jobs és az EMI valószínűleg a hét hírét produkálták hétfőn, amikor bejelentették, hogy az Apple iTunes szolgáltatása az EMI tulajdonában lévő zenéket nemsokára a digitális másolásvédelem (DRM) nélkül fogja kínálni, így ezek nem csak az Apple iPodjain, hanem más hordozható zenelejátszókon is meghallgathatóak lesznek. Természetes, hogy az elmúlt két napban egymást érték a vállalatok megegyezését értékelő kommentárok.
Általános az a vélemény, hogy ez változás (legalábbis, ami a jelenlegi rendszert és gyakorlatot illeti) a DRM-mel védett zenék kihalásához fog vezetni, s a többi kiadónak is követni kell az EMI-t – bár az kérdés, hogy ez a folyamat hogyan és milyen sebességgel zajlik majd le, hiszen emlékezhetünk rá, hogy amikor év elején Steve Jobs nyílt levélben szólította fel a kiadókat a DRM eltörlésére, akkor bizonyos kiadóktól roppant kemény kritikákat kapott – elég csak Edgar Bronfmannak, a Warner Music vezetőjének merev elutasítására utalni. Ám a szakértők többsége Jobs véleményével ért egyet, aki fölösleges és működésképtelen dolognak tartja a DRM-et, mely nem tölti be a neki szánt szerepet.
A bejelentés részleteihez tartozik, hogy a védelem nélküli zenék az iTuneson drágábbak lesznek, mint a védettek (1,29 dollár darabonként 99 cent helyett), s az AAC-kódolást fogják használni (ezt még konvertálni kell, ha valakinek a készüléke nem támogatja az AAC-t, s ezért mp3-as formátumot akar), illetve az az apróság, amelyet az Inquirer említ meg, hogy a már letöltött zenéket is emelt költségen, vagyis a 30 százalékos különbséget kifizetve lehet csak DRM-mentessé tenni – igaz, aki teljes albumot vásárol, az az olcsóbb áron juthat hozzá.
Steve Jobs, az Apple és Eric Nicoli, az EMI vezetője a hétfői bejelentéskor
Forrás: info.rsr.ch
Az új rendszertől a felek azt remélik, hogy az eladások száma növekedni fog, mert a fogyasztók szívesebben vásárolnak ezek után, hiszen garantált lesz a kiváló minőség, s az illegális oldalak látogatására és keresésére fordított időt is sokan szívesen megspórolják majd, nem is beszélve az ilyen oldalakon esetlegesen fenyegető szoftveres veszélyekről. Azzal mind az Apple, mind az EMI tisztában van, hogy a kalózkodást véglegesen soha nem lehet megfékezni, de a legálisan és az illegálisan letöltött zenék arányának megváltoztatását véleményük szerint el lehet érni. (Vannak olyan adatok, melyek szerint az iTunes piacra lépése óta annyi dalt töltöttek le az iPodokra, hogy körülbelül 20 dalnak kéne lennie egy lejátszón, ám nyilvánvalóan nagyságrendekkel nagyobb mennyiségről van szó; a többi, esetlegesen több ezer zene más forrásokból származik.)
Steve Jobsot természetesen a változtatásra sarkallhatta az is (a zenekereskedelem állapota mellett), hogy az iTunest mind az EU, mind a fogyasztóvédők részéről komoly támadások érik Európában. Sőt, a hétfői egyezménnyel majdnem egy időben jelentette be a Jonathan Todd, Neelie Kroesnek, az EU versenyügyi biztosának szóvivője, hogy vizsgálatot indítanak nem csak az iTunes, hanem az általa kínált zenék kiadóinak ügyében is, mert az a véleményük, hogy ezek a cégek megsértik az unió versenyszabályait azzal, hogy a különböző országokban különböző árakon kínálják az iTunes kínálatában szereplő zenéket, ám a fogyasztó csakis a saját országára kirótt árakon veheti meg a zenéket.
A változtatásnak mindazonáltal az EMI is nyertese lehet, hiszen elképzelhető, hogy a zenészek is szívesebben szerződnek majd velük, mint olyan kiadókkal, amelyek DRM-mel kínálják dalaikat.
A nagy kiadók egyelőre még nem reagáltak az Apple és az EMI lépésére, de például Rob Glaser, a RealNetworks, illetve David Pakman, az eMusic vezetője üdvözölte a megállapodást.
