A nagy médiaérdeklődésre való tekintettel élő televíziós adásban ismertette a Microsoft-ügyben hozott ítéletét a luxembourgi székhelyű európai Elsőfokú Bíróság 13 tagú nagytanácsa. A testület minden lényeges pontban elutasította a redmondi szoftvervállalat fellebbezését, és ezzel fenntartotta az Európai Bizottság (EB) 2004-es, mérföldkőnek tekintett elmarasztaló ítéletét.
Amint az ismert, az európai hatóság 2004 márciusában 497 millió eurós bírság megfizetésére és arra kötelezte a Microsoftot, hogy hozza nyilvánosságra azokat a technikai információkat, melyek lehetővé teszik a rivális szoftvergyártók számára a Windows operációs rendszert futtató kliensekkel és kiszolgálókkal teljes mértékben együttműködő szerver operációs rendszerek fejlesztését, és dobjon piacra egy olyan Windows-változatot is, amely nem tartalmazza a Windows Media Player médialejátszó alkalmazást. Mivel a szoftvercégnek nem sikerült elérnie a döntés felfüggesztését, nem bújhatott ki a szankciók teljesítése alól.
És bár lebutított Windows rövid idő múlva megjelent a piacon, a cég – noha hajlandó volt kompromisszumokra – továbbra sem tett maradéktalanul eleget a Windows operációs rendszer kommunikációs protokolljainak licencelésére vonatkozó diktátumoknak: a felajánlott dokumentáció – az EB szakértőinek értékelése szerint – mindvégig drága, pontatlan, hiányos és ezért gyakorlatilag használhatatlan maradt. A mulasztás miatt tavaly júliusban újabb, 280,5 millió eurós bírságot szabtak ki a Microsoftra, majd az idén további bírságot helyeztek kilátásba.
A szoftvercég még 2004 júniusában fellebbezést nyújtott be a rekordösszegű bírságot és a további korlátozásokat elrendelő EB-döntés ellen, ám az ügy csak tavaly tavasszal került az Elsőfokú Bíróság elé. A testület most mindössze egyetlen – nem lényegi – pontban tartotta megalapozottnak a fellebbezést: a szankciók teljesítését felügyelő biztos kinevezésével és foglalkoztatásával kapcsolatban, minden más tekintetben az EB-nek adott igazat. „Az Elsőfokú Bíróság lényegében fenntartja a Bizottság döntését, amely szerint a Microsoft visszaélt domináns piaci helyzetével” – áll a hivatalos nyilatkozatban.
A döntés jogerős, de – csak jogkérdésekben – megfellebbezhető az Európai Bíróságnál.
