Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Tigerclaw

    nagyúr

    válasz Synthwave #5 üzenetére

    Még úgy is több eredményt érnénk el, mert az emberek lakókörnyezete, létfenntartó, védő elemek, erőforrások, víz, oxigén, fűtés, hűtés, világítás, levegő és víztisztítás, élelmiszer, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, ruhák és az összes berendezés embereknek kialakított interface-e, kijelzők, ablakok, ülések, stb. rengeteg pénzt elvenne a projektből, illetve súlyt és m3-ert növelne, illetve megnövelné az építési időt is.

    Különböző szondákkal, roverekkel már óriási a tapasztalat és kvázi nem igényelne nagyobb fejlesztést és azok rengeteg szenzort, tudományos műszert hordozhatnak. Az kihívás lenne, hogy mondjuk kísérleteket végezzenek robotok, robotkarok, de az egyben nem csak kihívás, de kikerülhetetlen tanulópénz és tapasztalat is, építeni egyre univerzálisabb robotokat, robotkarokat, nem beszélve az "AI"-ról. Ez utóbbi emberes utaknál is logikus és fontos feladat lenne.

    Azt mondanám, hogy önmagában tervezni, építeni "embert helyettesítő" dolgokat gigantikus mértékben megdobná a robotikát, nem csak az űr felfedezését, ami Földön is közvetlenül hasznosítható eredményeket adna, minden területen.

    Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

  • Cifu

    nagyúr

    válasz Synthwave #5 üzenetére

    Más a történet. Az űrkutatást általában X összegből valósítják meg az űrügynökségek, ha az személyzettel végrehajtott űrkutatásra többet szánnak, akkor általában a robotszondák, műholdak kárára történik. Ugyanez vica-versa.

    Az 1970-es években volt egy nagyobb "sikere" a személyzet nélküli űrkutatásnak a NASA-nál. Az 1960-as években jellemzően az Apollo-program előkészületeit csinálták (Ranger, Surveyor és Lunar Orbiter szondák), aztán utána a Pioneer szondák szinte éhalállal küzdöttek a létezésükért. A Pioner szondák második fele, Mars, Viking, Voyager, a túloldalon a Venyera, Zond (ami sok mindent takart) meg a Luna/Lunokhod próbálta a lépést tartani.

    Az 1980-as években még volt egy nagyobb hajrá (Venyera, Vega, Phobos, a különféle Healey-üstökös kutató műholdak), azóta kb. a NASA meg pár európai műholdon túl nem volt semmi a 2010-es évekig...

    Eközben meg volt az Apollo-program, megépült kismillió szovjet és amerikai űrállomás, 5 amerikai űrsikló, megépült az ISS, és így tovább.

    A Hubble űrteleszkóp azért volt rendkívüli a maga idejében, mert horror pénz ment el rá - közben a NASA emberes űrhajózásra az 1980-as évek végén három hónap alatt többet költött, mint a teljes HST programra.

    Jól jellemzi a mai napig ez egyébként az űrkutatást. Amikor a sikeres NASA Mars-missziókat emlegetik, akkor érdemes felidézni, hogy Mars Pathfinder program (ahol a Sojonuer törpe-rover történelmet írt) azért került 280 millió dollárba, mert egyszerűen nem volt a NASA büdzséjében több erre. Ezért "kitalálták", hogy megpróbálnak minél kevesebb pénzből egy Mars-küldetést létrehozni, és azzal marketingelték az egészet, hogy igyekeznek költséghatékonyak lenni. A valóság ezzel szemben az, hogy a NASA évekig próbálkozott nagyobb szabású Mars-projekteket tető alá hozni, de arra sose kapott pénzt. Egy kicsire igen. A Mars Pathfinder sikerén lovagolva tudtak valahogy a Mars kutatók tovább evickélni a Mars Exploration Rover (Opportunity és Spirit) felé.

    Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

  • ricsi99

    addikt

    válasz Synthwave #5 üzenetére

    Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen...

  • Dinomano

    senior tag

    válasz Synthwave #35 üzenetére

    A konklúzió az, hogy a robotika fejlődésével összefüggésben az űrkutatás is elindul a robotizáció irányába (végül is, jelenleg is ez az irány). Egy emberes holdbázist tartok elképzelhetőnek a közeljövőben.
    Milliárdosok űrhóbortjai nem tudom, hogy mennyire tesznek hozzá a "hivatalos" űrkutatás "nagy egészéhez".

    /(^_^)____7=--- - - >|

Új hozzászólás Aktív témák