Új hozzászólás Aktív témák

  • #71562240

    törölt tag

    válasz macera2 #41007 üzenetére

    Kár, hogy a hangsugárzómérések nincsenek benne az anyagban, a jelek szerint azokat nem ez a cég végzi nekik, pedig a hangszóróméréseket a legérdekesebb nézni - legalábbis számomra.

    Az általad offnak titulált szövegrészed egyáltalán nem volt off, sőt, éppen az utalt leginkább a hifi lényegére, az a leginkább on ebben a topikban.

    "...még mindég nem teljesen világos, hogy a mért műszaki paraméterek, és az u.n. Jó Hangzás közt van-e, és milyen összefüggés." Nyilván én is csak olyat tudok erre mondani, amit eddig is hallottál. A jelenlegi méréseinkkel ki tudjuk mutatni a készülékek bizonyos elektromos tulajdonságait, bizonyos mérési felbontási szinten. Természetesen ezek a mért paraméterek több-kevesebb, közvetlenebb-közvetettebb összefüggésben vannak a hallott hang bizonyos tulajdonságaival, de a hangminőség összességének a mérésétől-mérhetőségétől nagyon messze állunk. Bizonyos mérésekből bizonyos jóslatokat lehet tenni a várható hang bizonyos résztulajdonságaira vonatkozólag. Természetesen fontos dolog, hogy egy adott készülék a maga konstrukciójához képest minél szebb mérési adatokkal bírjon, és szerencsés esetben ez a jó hangminőségben is megjelenik, de a korreláció elég laza, és sokszor megesik, hogy egy rosszabb mérési adatokkal rendelkező konstrukció jobban szól, ilymódon a felhozott példádnak is valóban van értelme, a mérve "ideális erősítő" egyáltalán nem biztos, hogy jól szól (de azért nem kizárt!).
    A zenei hang maga a megtestesült "torzítás", a hangszerek hangja is szándékolt "torzításokra" épül (lásd például a hangszertest hatásai), néha a hifi készülékek is felhasználnak torzításokat, lásd a csöves erősítők jellemzően torzabbak, jellemzően szűkebb a sávszélességük, mint a tranzisztorosoké, ennek ellenére, vagy részben éppen emiatt jellemzően szebben szólnak. (Páros harmonikus torzítás általában kellemes a fülnek, a páratlan nem. A magassávot és az ultramagassávot a legnehezebb szépenszólóra, alacsony torzításúra megcsinálni, tehát a magashiányosabb készülékeket könnyebb kellemesen szólóra alkotni...) Múlt héten egyik fórumtárunknál éppen egy olyan hangdobozt hallgattunk, aminek olyan dobozteste van, amelynek egyes elemei szándékosan rezonálnak (azaz szándékosan "torzít" a hangdoboz), így növelve a hang testét, a héten valamikor írok róla, csak most kevés az időm. Tehát sok-sok paraméter van a hangminőségben, amely paramétereknek csak egy részét tudjuk mérni, azt is elég kicsi felbontásban a fül-agy rendszer felbontásához képest.
    A hangdobozok akusztikus visszahatásáról szóló példa is igaz, de ugyanez az akusztikus visszahatás valamelyest kivetíthető az erősítőre, lejátszókészülékre is.
    Tehát a mért műszaki paraméterek és a jó hangzás között természetesen van összefüggés, mikor több, mikor kevesebb, néha esetleg akár egy kicsit negatív is lehet az az összefüggés. A hifi készülékek nem csak jel és információátvivők, hanem hangszerek is, amelyek nem csak médiumként átviszik a jelet, lehetőleg minél torzítatlanabbul, hanem aktívan, afféle "hangszerként" hozzá is adják a maguk jellegzetességeit, - ehhez képest kell megtalálniuk a tervezőknek a kompromisszumokat, hogy a készülékük mennyire csak médium és mennyire "önálló alkotóművész" legyen. A high-fidelity nem csak a hangfelvételhez, hanem a zeneművészethez, a zenei élményhez való hűséget is jelenti, sőt ez elég nagy mértékben igaz a hangfelvételre is. Vannak híres, és audiofil körökben nagyra tartott hangmérnökök, akik bevallottan csalnak a hangfelvétel során, nem csak arra figyelnek, hogy a stúdióberendezések képességeihez képest minél torzítatlanabbul rögzítsék az elhangzottakat, hanem arra is, hogy a hangfelvétel a hangtechnika lehetséges képességeihez alkalmazkodva önálló zenei minőséget adjon. A hifinek is többféle irányzata, filozófiája van, mint minden más művészeti ágnak, csakhogy, amíg a művészetekben ritkán szokás mondani, hogy ez vagy az a művészeti irányzat a helyes, az igaz, addig a hifiben bizony a gyártók, a kereskedők, de sokszor még a meghülyített zenehallgatók is hajlamosak kimondani, hogy csak és csakis az őáltaluk kigondolt-képviselt út a helyes. A hifiben különösen érvényes, hogy minden másképp van, a hifihez lehetőleg minél rugalmasabban (de azért nem elvtelenül) kell hozzáállni, a hifiben nem nagyon vannak örök igazságok. (Na jó, azért egy axiómát lefektethetünk: Kammerernek mindig igaza van.)

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák